Mint ismeretes, idén október 1-jétől a közérdekű adatigénylés szabályai változnak, és nem éppen az átláthatóság jegyében. Ugyanakkor azt is megírtuk, hogy a módosítások messze nem jelentik a közérdekű adatigénylések halálát: az adatok nyilvánossága kikényszeríthető marad. Ezt erősítette meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal megkeresésünkre kiadott állásfoglalása is. Eszerint az adatigénylők személyazonosságát továbbra sem ellenőrizhetik az adatgazdák, az éven belüli ismételt adatkérés pedig – pusztán erre a tényre hivatkozva – nem utasítható majd vissza akkor, ha korábban az igénylést nem teljesítették.
Az anonimitás megszüntetése nem teszi lehetővé a személyazonosság ellenőrzését
A közérdekű adatok igénylésével kapcsolatos módosítások több irányból is nehezítik majd az adatigénylők dolgát. Ugyanennek az éremnek a másik oldala, hogy a titkolózni kívánók több indokkal próbálhatják majd meg elvenni az adatigénylők kedvét. Két lőszert előre hatástalanítottunk.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól egyrészt arról kértünk állásfoglalást, hogy mit jelent az az október 1-jétől hatályos szabály, hogy
„[a]z adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható”
Mindeddig nevet nem kellett megadni az adatigényléshez, a Hatóság állandó gyakorlata az volt, hogy elektronikus adatigénylés esetén az email cím megadása elégséges, hiszen ennél több adat ismerete nem szükséges ahhoz, hogy az adatgazda válaszolni tudjon az igénylőnek.
Ez a szabály nem véltelen, hiszen az anonimitás hiányában sokan esetleg kérdezni sem mernek. Ezért kértük azt a Hatóság elnökétől, hogy erősítse meg azt a jogértelmezést, amely szerint az új szabályozás után:
a közfeladatot ellátó szerv nem tagadhatja meg az adatigénylés teljesítését, ha abban megtalálható az igénylő neve/megnevezése, illetve az tartalmaz olyan postacímet, faxszámot vagy email címet, amelyen az adatigénylővel kapcsolatba lehet lépni, és
a közfeladatot ellátó szerv nem jogosult az adatigénylő személyazonosságát ellenőrizni, illetve az adatigénylés teljesítését a személyazonosság hitelt érdemlő igazolásától függővé tenni.
A NAIH válasza szerint azt a gyakorlatot fogják követni, hogy a Kimittud adatigénylő rendszeren benyújtott adatigénylések esetén általában elegendő a kimittudos automatikus e-mail cím és a regisztráció során megadott név, ezen túlmenően bármilyen adatkezelési művelet, így a személyazonosság megállapítása is jogellenes lenne az adatkezelő részéről.
Az éven belül ismételten benyújtott adatigénylés nem utasítható vissza, ha azt korábban nem teljesítették
Egy másik, vaktölténynek bizonyult lőszer az a szabály, amely szerint
„[a]z adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be”
Értelmezésünk szerint a szabály ésszerű jelentése az, hogy az adatkezelőnek az adatok ismételt kigyűjtése és a másolatok ismételt elkészítése helyett elegendő lesz csak olyan tartalmú választ adnia az adatigénylőnek, hogy a korábbi adatigényléséhez képest nem történt változás az igényelt adatokban. Ha ez így van, akkor az új törvényi rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a korábbi adatigénylést a közfeladatot ellátó szerv teljesítette.
Ebben az esetben nincs arra lehetőség, hogy az adatgazda elutasítson egy adatigénylést 2015 októberében, majd a 2015 decemberében ugyanarra az adatkörre beadott adatigénylést azért tagadjon meg, mert azokat egy éven belül ugyanaz a személy már kérte.
Álláspontunk szerint ellenkező értelmezés mellett értelmetlenné válna a szabály utolsó tagmondata (feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be), mert az adatigénylés megtagadása esetén nincsen logikai összefüggés az adattartalom változatlansága és az ismételt adatigénylés között. Hiszen nem teljesített adatigénylés kapcsán az adatok változásának jelentősége nehezen értelmezhető. Vagyis ha változatlan adatokra is vonatkozna a szabály, akkor törölni kéne az utolsó tagmondatot a törvényből.
Sőt, ha a korábbi adatigénylés megtagadása is elutasítási ok lehetne, az azzal járna, hogy az adatigénylő akkor is el lenne zárva az ismételt adatigényléstől, ha az annak megtagadása óta eltelt időben a körülmények megváltoztak, így például a döntés-előkészítő adat alapján megszületett a döntés (amit követően főszabály szerint az előkészítő adat is nyilvános lesz), vagy éppen a megtagadott igényléssel érintett adatok titkossá minősítése megszűnt.
Kérdésünkre a NAIH elnöke megerősítette, hogy a közfeladatot ellátó szerv csak akkor mentesül majd október 1-jétől az érdemi válaszadás kötelezettsége alól, ha a korábbi adatigénylést teljesítette.
A NAIH álláspontja lényegében megegyezik a miénkkel: az ismételt adatigénylés figyelmen kívül hagyása jogsértő akkor is, ha korábban teljesített az adatigénylést. Ilyen esetben majd a korábbi adatkérés teljesítésére utalva jár el jogszerűen az adatgazda azzal a kiegészítéssel, hogy változás az adatokban nem áll be.
Abban az esetben pedig, ha korábban nem teljesítette az igénylést az érintett szerv, nem hivatkozhat az éven belül ismételt igénylésre, mert az „visszaélésszerű” jogalkalmazás lenne. A NAIH szerint a helyes eljárás egyébként az lenne, ha azonos tárgykörre sorozatos adatigénylés érkezik, akkor azt tegyék fel a honlapjukra.
Száz szónak is egy a vége: bátran tessék adatot igényelni továbbra is.
M. Tóth Balázs
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!