Perelünk a közmédia eltitkolt kínai megállapodásaiért
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.
Tegnap a Fővárosi Törvényszéken a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a kormányzati sablont alkalmazva arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: az atlatszo.hu visszaél a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogával, amikor azt szeretné, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy jogszerűtlenül tagadta le az NFM a kezelésében lévő dokumentumot.
Történt ugyanis, hogy közérdekűadat-igényléssel (PDF) fordultunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hivatkozva a nálunk is közzétett levélre, amely szerint a Malév továbbélésére vonatkozóan szándéknyilatkozat született kínai befektetők és magyar állami szereplők között. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nemes egyszerűséggel azt állította, hogy ilyen dokumentum nem áll a rendelkezésére (megtagadás, PDF). Mivel ezt nehezen hittük el, a bíróságtól kértük, hogy állapítsa meg a megtagadás jogellenességét és kötelezze a Minisztériumot az adat kiadására (kereset, PDF).
Meglepetésre az alperes ellenkérelmében (ellenkérelem, PDF; feljegyzés, PDF; melléklet, PDF) becsatolt egy dokumentumlistát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kért szándéknyilatkozat a megtagadást követően három hétig még az ő birtokában volt, de azután átadta azt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Mint aki jól végezte dolgát, arra hivatkozik, hogy az adatigénylést ezek után nem tudja teljesíteni, és barátságosan az NGM-hez irányított bennünket. Persze amikor a tárgyalás kezdetén felajánlottuk, hogy hozzájárulunk a per megszűnéséhez, ha a fellelt adatból kérnek egy másolatot az NGM-től és azt eljuttatják nekünk, az NFM azt állította, hogy ő is csak közérdekű adatigénylésként kérheti el az NGM-től a nekik átadott adatot. Amikor pedig az atlatszo.hu arra kérdezett rá, hogy miért tagadták meg az adatigénylést, ha egyszer náluk volt az adat, azzal érveltek, hogy az adat nem az NFM-nél volt, „csak az NFM épületében”.
Titkos forgatókönyv szerint dőlt a Malév
Gyűlnek a kérdőjelek a Malév felszámolása körül: Varga Jenő felszámolóbiztosnak nincs is irodája a felszámolásra kijelölt állami cég irodájában, összeférhetetlenségi aggályok is felmerülnek vele kapcsolatban, és senki nem hajlandó nyilatkozni. A háttérben viszont felsejlik Pintér Sándor belügyminiszter, az SCD Csoport, valamint a sármelléki repülőtér felszámolásának zűrzavaros története, amiben szintén Varga Jenő játszotta a főszerepet. Tovább a cikksorozatunkra.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tehát letagadta, hogy van nála ilyen irat, majd ezután visszavonhatatlanul megszabadult tőle. A tárgyalást megelőző napig nem árulta el a dokumentum tényleges sorsát, másnap azonban minket vádolt rosszhiszeműséggel, amiért a bíróságtól kértük annak kimondását, hogy az adatkezelők nem labdázhatnak az adatokkal, hogy lehetetlenné tegyék a bírósági jogérvényesítést. Ki is él vissza a jogaival?
Gáli Csaba
(Fotó: innen)
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
Az Államkincstár szerint nem nyilvános a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos EU-s támogatás iratanyaga, de a bíróság másként gondolja.
Az állami cég azzal védekezett, hogy a Balásy-cégek árlistái üzleti titoknak minősülnek. Első fokon azonban pert nyertünk ellenük.