Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.
A 2021 szeptemberében írt jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal és szabályosan használta-e fel az összegeket. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a közpénzt: volt olyan év, hogy 60 milliót utaztak el.
2021 májusában a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig az Orbán-kormánytól bő 4 milliárd forint közpénzt kapott, amiből az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” mutogatva, majd megtagadta a jelentés kiadását nagyrészt arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő adat. Nem éreztük jogosnak a megtagadás indokát, ezért pert indítottunk a jelentésért.
Az elsőfokú bíróság a jelentés kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget. Az ítélet szerint – ahogy azt a Miniszterelnökség sem vitatta – a jelentés közérdekű adat, és az Antall József Tudásközpontnak korábban nyújtott közpénzes támogatások felhasználását vizsgálta. Továbbá a Miniszterelnökség nem jelölt meg egy konkrét döntést, aminek az irat az alapjául szolgál, egy feltételezett jövőbeli lehetőségre pedig nem lehet hivatkozni megtagadási indokként.
Gulyás Gergely tárcája nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe. Fellebbezést nyújtottak be, amelyben ugyanazokat az indokokat – döntésmegalapozó dokumentum, befolyástól mentes döntéshozatal, jelentéskészítők védelme – sorolták, melyeket az elsőfokú eljárás során is. Azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla sem hatódott meg ezektől az érvektől, és helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét: a jelentés kiadására kötelezte Gulyásékat.
A Miniszterelnökség azonban még ekkor sem akart kötélnek állni, hanem a Kúriához fordult jogorvoslatért. A felülvizsgálati kérelemben arra hivatkoztak, hogy a jelentés kiadása esetén az azt készítő munkatársaik támadhatóvá válnak, és hangsúlyozták, hogy egy belső munkaanyagról van szó, ami tartalmazza a tényeket, de „ugyanakkor véleményt is magában foglal”.
A kúriai döntés helyben hagyta a másodfokú ítéletet, és hangsúlyozta, hogy
„egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály”.
A Kúria leszögezte, hogy a hozzá benyújtott „felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítottan van helye” – ebben az ügyben pedig nem történt ilyen az első- és másodfokú eljárás során.
A legfőbb bírói szerv az előzmények áttekintése után „helytállónak találta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a Jelentés tartalma alapvetően tényeket, adatokat tartalmaz, amelyek kiadása semmilyen módon nem befolyásolja érdemben a profi apparátussal rendelkező alperes törvényes működését, feladat- és hatáskörének befolyástól mentes ellátását”.
A Kúria október végi döntése után egy hónappal, 2023. november utolsó napján a Miniszterelnökség elküldte végre az Antall József Tudásközpont (AJTK) átvilágításáról szóló összegző jelentést. Ahhoz képest, hogy mennyire titkolták, és bő két évet vártunk rá, a dokumentum kicsit csalódást keltő, ugyanis mindössze 11 oldal, és nincsenek benne durva vagy szaftos részletek.
Ez egyébként a kúriai döntésben is szerepel: „A Jelentés az Alapítvány támogatásfelhasználása tekintetében alapvetően tényeket, adatokat tartalmazott, a készítők legfeljebb nagyon visszafogottan utaltak arra, hogy bizonyos – konkrétan egy kivétellel egyáltalán meg nem nevezett egyes költések – tekintetében etikai, erkölcsi kifogások emelhetők.”
A jelentés fejléce (forrás: Miniszterelnökség)
Bármennyire is szűkszavúan fogalmazták meg a miniszterelnökségi munkaerők a jelentést, azért így is sok minden kiderül belőle az Antall József Tudásközpont (AJTK) közpénzekkel kapcsolatos viszonyáról.
A dokumentum szerint ugyanis az AJTK-nak folyósított állami támogatásokból több alkalommal visszafizetést kért a Miniszterelnökség bizonyos nem elszámolható költségek miatt.
A visszafizetéseket a tudásközpont minden alkalommal rendben teljesítette a jelentés szerint. Sajnos azonban azt még virágnyelven sem írták le, hogy mi miatt kérte vissza ezt a sok pénzt a Miniszterelnökség, vagyis milyen indokolatlannak minősített dolgokra költöttek Antall Péterék az állami pénzből ezekben az években.
Mivel a visszafizetések már megtörténtek, azokat az ügyeket lezártnak és rendben lévőnek tekintették a dokumentum készítői. Egyéb problémákat, mondhatni új szabálytalanságokat pedig nem találtak az állami támogatások felhasználásánál, de megjegyezték, hogy a szabályosan elszámolt költségek esetében „arányossági kérdések merülhetnek fel” a vizsgált időszakban, vagyis 2013-tól 2021. június 30-ig.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
Ez utóbbiról több Facebook-bejegyzés is tanúskodik: munkatársaik jártak abban az évben Abu Dhabiban, Ausztráliában, Brüsszelben és Los Angelesben is.
Antall Péter, az AJTK igazgatója (középen) Ausztráliában 2019 novemberében (fotó: AJTK/Facebook)
A 2018-as évből nem szerepel utazási és szállásköltség a miniszterelnökségi jelentésben, de van helyette más, ami „jogszabály által nem tiltott, azonban szintén etikai kérdéseket vet fel”.
Ez pedig „egy olyan szervezettel létrejött jogügylet, melyben a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója tag (tulajdonos)” volt az ügylet idején. Bár az érintett vezető nevét kitakarták a nekünk kiadott jelentésből, a cég nevét nem, így könnyen megfejthető, hogy az AJTK-t igazgató Antall Péter feleségéről, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronikáról van szó.
A jelentés szerint ugyanis egy 2018. április 19-i bizonylat alapján
az AJTK 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek.
A cégnek akkor egyik kültagja volt Horváth Veronika, aki a cégadatbázis szerint 2019 nyarán vette fel Antall nevét, és 2020 augusztusában lett a férfival közös lakcíme Budapesten. A Motive Bt. pedig a nő családjának vállalkozása: bel- és kültagjai a szülei és testvérei a mai napig – ő maga 2021 júniusában szállt ki a cégből.
Antall-Horváth Veronika 2018. október 4-én a Tengeri Selyemút konferencián (fotó: AJTK/Facebook)
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy talán nem kéne több közpénzt adni a szervezetnek.
Az AJTK átvilágítási jelentése by atlatszo on Scribd
A pénzmegvonási döntés hamar be is következett: Gulyás Gergely, a jelentést megrendelő Miniszterelnökséget vezető miniszter öt nappal a dokumentum aláírását követően, a 2021. szeptember 29-i Kormányinfón „közölte, lezárult az Antall József Tudásközpontnál indított vizsgálat, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a gazdálkodás »a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott«, egyes elemek »a jó erkölccsel nehezen egyeztethetőek össze«, ezért az állam a jövőben nem támogatja közpénzből az intézményt.” Az viszont teljesen érthetetlen, hogy Gulyásék miért titkolták több mint két évig a jelentést.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Antall Péter és Antall-Horváth Veronika a Think.BDPST konferencián 2019 áprilisában (fotó: Think.BDPST/Facebook/Átlátszó-montázs)
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy a Lovassport Nonprofit Kft. közfeladatot lát el.
Az állami tulajdonú MVM cégétől először adatigénylésben kértük ki a vételárat, majd perre mentünk érte, de a bíróság szerint jogosan titkolják.
