„Példát statuálunk rajtuk” – Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása I.

Cikksorozatunk a magát közbiztonság-javítónak, munkahelyteremtőnek hazudó szociális faluprogramot, az úgynevezett „érpataki modellt” kiagyaló és megtestesítő érpataki polgármester, Orosz Mihály Zoltán személyiségét, eszméit, sorozatosan törvényeket, emberi méltóságot és személyiségi jogokat sértő tevékenységét vizsgálja. No és persze mindazokét – a törvényesség helyi őrétől, a község jegyzőjétől a megyei főügyészségen át a regionális kormányhivatalig, akik a zavaros nézeteit a gyakorlatba átültető, azokat országos előadókörúton népszerűsítő, egyebek mellett Gyöngyöspatára és Devecserre exportáló községvezető működéséhez asszisztálnak, ellene nem tesznek semmit. Tódor János riportja, első rész.

*****

Érpatakon az újhungarizmus nem holmi elszigetelt szélsőjobbos hőzöngés, unatkozó fajmagyarok hobbipassziója, hanem a községi közélet szerves része. Az önkormányzat és a hivatali alkalmazottak szellemiségét és működését velejéig át kell hassa a polgármester által diktált és megkövetelt, lépten-nyomon kamerával rögzített, mezőőrökkel ellenőrzött folyamatos harckészültség. Végtére is, a liberálbolsevik ördög sohasem alszik. Ott van például az a három, a községvezető helyett a „létrontó sátán szolgálatába szegődött” (ahogy a polgármester legutóbbi, kitörés napi beszédében mondotta volt) önkormányzati képviselő, akik  Orosz Mihály Zoltán polgármesteri ténykedését erősen kritizálják.

Egyikük, Gagna János vízvezetékszerelő szerint fele sem igaz annak, amit a polgármester mond: „Nevetség tárgyát képezi az érpataki modell. Kérdeztem tőle, rajtad kívül ki adományozta nekünk ezt a mintatelepülés címet? És miféle közbiztonság van egy olyan faluban, ahol a 30 millióért felállított köztéri kamerából hármat már elloptak?”

A 1800 lelkes (mintegy 20 százalékuk cigány) szabolcsi település, Érpatak polgármesterének viselt dolgairól tudomása volt és van egyebek mellett a térség országgyűlési képviselőjének, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak, a mezőgazdasági tárca államtitkárának is, akinek persze esze ágában sem volt a magát törvények fölött lebegőnek képzelő polgármestert elszámoltatni. Mi több: barátjának nevezte, s követendő példaként emlegette az érpataki községvezető önfényező közbiztonsági programját. Miközben a köztörvényes bűncselekmény miatt jogerősen elítélt Orosz 2009 és 2010 között egy éven át illegitim módon bitorolta a polgármesteri pozíciót, a képviselőtestület megkerülésével írt alá szerződéseket, megállapodásokat, rendelkezett a község költségvetésével.

A helyi rendeletekkel kormányzó polgármester a politikai palettán az őt favorizáló Jobbiktól is jobbra helyezi el magát. Elutasítja felvetésünket, hogy szerintünk magamutogató akcióit nyilván az motiválja, hogy a szélsőjobbos párt országgyűlési képviselője szeretne lenni. „A Jobbikkal is ugyanaz és ugyanolyan jellegű a kapcsolatom, mint az egyéb nemzeti szervezetekkel. Azon tagjaival, akik számára a szervezet egy eszköz, hogy a hazájukért szervezetten és hatékonyan is tenni tudjanak, hogy küzdjenek a hazájukat és nemzetüket megrontó erőkkel, nagyon jó a kapcsolatom, sőt, szívbéli barátság köt össze bennünket. Azokkal viszont, akiknél a szervezet arra való eszköz, hogy egy nemzeti retorika maszkszerű magukra öltése után a mindenek elé helyezett párthűség nevében elsősorban a saját piti önző érdekeiket, a saját tolakodó karrierjüket építgessék, nincs még baráti viszony sem… ”

Nyírségi Tent City

A híres (vagy inkább hírhedt) érpataki modellként emlegetett, országszerte bevezetésre ajánlott és tucatnyi helyen már működő közbiztonsági programját egy szélsőjobbos portálon kimerítően ismertette Orosz Mihály Zoltán. Alapvetéseit a vele készített interjúnkban is – amikor is Érpatak polgármestere nyakában karikás ostorral betyárnak, vagy marhapásztornak volt öltözve – szinte szóról szóra megismételte a negyvenes évei elején járó, végzettségét illetően matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

Az érpataki modell alighanem legfontosabb tétele a polgármester szerint, hogy a hátrányos helyzetű csoportok és a bűnözők nem megváltoztathatatlanok, hanem olyanok, amilyenekké – a róluk való lemondásunk és a velük való konfliktuskerülésünk által – mi engedjük, hogy váljanak, illetve olyanok, amilyenekké a szigorú elvárásaink által mi tesszük őket.

„Ezek a rendbontók, ha nem férnek a bőrükben, és csak éjszaka akadályozzuk meg a garázdálkodásban, akkor kártékonykodni fognak nappal, ezért csak részmegoldásnak tartom az éjszakai elkülönítésüket. Helyette inkább olyan hatékonyabb megoldásokat javaslok, mint amilyet az érpataki modell szerint alkalmazunk: ezt a gyakorlatban nagyon hatékonyan működő módszert én komplex törvényszembesítési eljárás alá vonásnak neveztem el. Első pont: az önkormányzat és a polgármester sarkára állása. Ha a romboló személy vagy család önkormányzattól folyósított rendszeres szociális segély egyik fajtájából, a RÁT-ból (rendelkezési állási támogatás- T. J.) él, akkor azonnal be kell rendelni minden nap reggel 7 órára közmunkára, ott szigorúan dolgoztatni kell. Ha nem dolgozik, akkor megfelelő bizonyítékok begyűjtése után azonnali hatályú rendkívüli felmondással el kell bocsátani, és így a segélyezési rendszerből egy évre kiesik. Ezt a szankciót is fel kellene emelni 3 vagy 5 évre, másodszori ismétlődés után pedig végleg ki kellene zárni a segélyezési rendszerből. Ezzel könnyebben meg tudnák teremteni a munkamorált a közmunkán az önkormányzatok.”  – sorolja Orosz az érpataki modell alapvetéseit.

„A legfőbb bajom az érpataki modellel, hogy nem tudom, mi is az, pedig húsz évig voltam képviselő. A fele sem igaz…” – mondja Orgován Zoltán, a helyi cigány önkormányzat elnöke. „A lényege az ennek a közbiztonsági programnak, hogy az Orosz vezette önkormányzat a szabálysértési bírságokat a szociális ellátásból vonja le, ami szerintem teljesen törvénytelen. A polgármester aláírat egy üres papírlapot, egy biankót, amire aztán azt ír rá, amit akar. Ha nem írod alá, nem kapsz egy fillért sem, és kizárod magad a közmunkából. Öt és fél év alatt nem sikerült elérni, hogy egy dokumentumot kiadjon nekünk a községi gazdálkodásról.”

A modell legfontosabb pontja a rendőrség hatékonyságának növelése, az önálló rendőrőrs megerősítése, ami Érpatakon, köszönhetően Orosznak, felállt és példás szigorral működik.  „Megvizsgáljuk a renitensek által használt közúti járművek műszaki állapotát, a garázda személyek közterületi viselkedésének módját, a kiskorúak veszélyeztetettségének fokát, a sofőrök engedélyeit. Ezen komplex törvényszembesítési eljárás alá vonásnak kellően intenzív módja esetén az a gyümölcsöző eredményei egyrészről azok, hogy a „nagy királyok” előbb utóbb megtörnek, visszább vesznek, és elkezdenek beállni a sorba, vagy elmenekülnek, vagy börtönbe vonulnak. Másrészről pedig a mélyigénytelenség miatt hátrányos helyzetű családok kezdik összeszedni magukat, és a megélhetési gyermekszülés helyett kezdenek áttérni a családtervezésre.”

Orosz szerint országos szinten kellően visszatartó erejű körülményeket biztosító, önfenntartó büntetés-végrehajtási intézeteket kellene létrehozni a Joe Arpaio sheriff által működtetett Tent City, „ami jó a katonáknak, az tökéletes a bűnözőknek”, elvei alapján. „De át lehetne venni a német példát is, és sokkal olcsóbban bérelni kellene Szibériában börtönöket, és ott kellene elhelyezni a bűnben megátalkodott vérbűnözőket addig, amíg amerikai mintára a halálbüntetést ezekre a személyekre vissza nem vezetjük. Az érpataki modell egyik legfontosabb tétele, hogy elsőnek mindig a legrenitensebb, legbomlasztóbb személyeket kell szembesítenünk a törvényekkel, jogkövetésre kényszerítve őket. Behódolás és gyáva konfliktuskerülés helyett példát statuálunk rajtuk, ami olyan eredménnyel jár, mintha egy kígyó fejét vágnánk le.”

Orosz Mihály Zoltán községprogramjának fontos eleme a mezőőrök „sarkára állása” is. Vagyis, ahogy ő fogalmaz, „a törvényi kötelezettségei és jogai felvállalása által a fakitermelési engedélyeket, szállítóleveleket, eredetet bizonyító számlákat folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani.” De a mezőőr feladata ennél jóval szélesebb Érpatakon, ő afféle videós csendőrként őrködik afelett, hogy a község lakói betartják-e a rendeletekbe foglalt  előírásokat.

„Az érpataki büntetések, így például a gyommentesítések sorozatos elmulasztása ügyében körbejártam a dolgokat: Bakti Péter mezőőr járja a települést és neki kell lefotóznia a portálokat büntetés céljából.” – magyarázza Szőllősi Gábor, Orosz legkonzekvensebb bírálója, a helyi TASZ pont aktivistája, aki ellen a polgármester már tucatnyi pert indított.

Az eljárásokat mindannyiszor az Érpataki Mezőőri Szolgálat kezdeményezi, amelynek a jogszabályok szerint nem lenne joga a község belterületén intézkedni.  Szőllősi hozzáteszi: „Az érpataki erdőtulajdonosok hívták fel a figyelmemet, hogy Bakti Péter nem is lehetne mezőőr. A jogszabályok kimondják ugyanis, hogy a mezőőr csak büntetlen előéletű személy lehet. Ugyanakkor  tudomásom van róla, hogy verekedés miatt Baktit jogerősen elítélték. Az erdőtulajdonok emiatt megkeresték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kormányhivatalt  még tavaly májusban, de választ azóta sem kaptak a kérdésükre.”

Tódor János

(Folytatjuk)