A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerint üzleti titok, hogy az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisban miként és milyen adatokat tárolnak. Az állami vagyongazdálkodás nyilvánosság általi kontrollja elképzelhetetlen anélkül, hogy tudnánk, mi is van egyáltalán az MNV kezelésében és hogyan tudjuk a rá vonatkozó adatokat megtalálni. Perlünk.
Know-how és munkaszervezési megoldás, így üzleti titok az, hogy miként és milyen adatokat tárolnak az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisukban – ezzel utasította vissza az MNV Zrt. közérdekű adatigénylésünket, amelyben a Vagyonkezelési Információs Rendszer (VIR) adattartalmát és felhasználói kézikönyvét, valamint az állami vállalat jogelődjének kezelésében volt, és a VIR-be nem integrált adatokat kértük.
Véleményünk szerint adatkérésünk teljesítése az első lépés lehetne az állami vagyon nyilvános kontrolljának megvalósítása felé vezető úton, megtagadása pedig nyilvánvalóan a közjó ellen hat. Az MNV Zrt. jogi érveit ráadásul tarthatatlannak érezzük, ezért bepereljük a vállalatot.
Demokratikus országokban kevés olyan nyilvánvalóan az állampolgárok közösségére tartozó adat létezik, mint hogy a közösség vagyonával a közhatalom gyakorlói miként sáfárkodnak. Magyarországon a demokratikus-piacgazdasági átalakulás velejárójaként elfogadott kilencvenes évekbeli privatizációs folyamat rendszeresen adott okot a visszaélésekkel kapcsolatos gyanúkra, ám azt feltételeznénk, hogy ennek elteltével – a miniszterelnökkel szólva – a konszolidáció időszakába lépett ország vagyonkezelési gyakorlata talán már elrugaszkadhatna az oroszországi és balkáni mintáktól. Ez azonban nem így történik.
A rendelkezésünkre álló információk alapján a mai napig nincsen pontos és egységes adatbázis a – dominánsan az MNV által kezelt – állami vagyonról. Az állami vagyon nyilvántartásának története a rendszerváltott Magyarországban olyan horrorisztikus elemekkel kezdődött, mint hogy az 1990-ben történt tranzakciók adatait állítólag egy kockás füzetbe jegyezték, az elmúlt évtizedek során tétova és zavaros közlésekből következtethettünk a különböző privatizációs és vagyonkezelő szervezetek adatbázisáinak foghíjas voltára, de az MNV mostani szíves közléséből kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy az államszervezet szerint még a meglévő és elérhető adatokból sem tartozik semmi a választópolgárokra.
Nem elhanyagolható hozadéka lenne az adatkérés teljesítésének, hogy jó eséllyel azt is ki lehetne deríteni: jelenleg milyen vagyonelemei vannak az államnak, és miként folyik ezeknek az esetleges értékesítése. Az MNV Zrt. egy korábbi vezetése által megrendelt egységes vagyonkataszterről azt nyilatkozták, hogy ez 42 ezer milliárd forintnyi jelenlegi vagyonra vonatkozó adatot tartalmaz – a vagyonkataszterről viszont a kormányváltás után azt állapították meg, hogy nem működik kielégítően, ezért az MNV beperelte a kivitelezőt, és visszatért a korábbi, széttagolt és elhanyagolt adatbázisok használatára.
Ezeket a rendszereket az MNV három elődszervezetétől vette át. Egyikük, a VIR – amelynek leírását az MNV-től kértük – a vállalat honlapja szerint „a jogelőd Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) vagyonnyilvántartásához létrehozott informatikai rendszer. Megvalósítja az MNV Zrt. privatizációs, vagyonkezelési, illetve utógondozási tevékenységéhez kapcsolódó információk nyilvántartását, karbantartását, valamint a társasági részesedések vagyonnyilvántartásának analitikáját.”
Az általunk kért adatok tehát nagyjából a privatizációs folyamat kezdete óta kezelt állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó, az ezek kezelésével megbízott szervezetek birtokában lévő információkra engednének következtetni, ezek alapján lehetne konkrét adatkérésekkel és kérdésekkel megtudni olyasmiket, mint egy adott vállalat eladásának körülményei, vételára, az ezzel kapcsolatos szerződések tartalma stb.
Ezeket az adatokat nem szeretné az MNV átadni.
Az MNV 2008-as vagyonnyilvántartási szabályzata szerint „a vagyonnyilvántartás adatai – az államtitok kivételével – nyilvánosak”. Ezekért az adatokért perlünk.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!