Sávolyról mindent titkolhatnak

Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy 2009-es kormányhatározat szerint 15,3 milliárd forint összegű hitelt nyújtott volna 80 százalékos állami kezességvállalás mellett a sávolyi MotoGP pálya megépítéséhez, az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt. pedig tíz év alatt további 20 milliárd forintot fizetett volna a verseny rendezési jogáért. 

Az Index.hu anno kiderítette, hogy mindezt pénzügyminisztériumi szakértők erősen problémásnak: kockázatosnak, gazdaságtalannak, sőt jogszerűtlennek találták. Súlyos dolgok derültek ki Kovács Bence Jánosról, a beruházó Grupo Milton tulajdonosáról is, aki óriásberuházásokat tervezett Sávoly mellett többek között Pécsen és Pátyon. A Grupo Milton projektjeinek ellenzőit valakik szisztematikusan rágalmazták és fenyegették. Ezt követően az LMP és civil szervezetek hangosan tiltakoztak, a Bajnai-kormány és az MFB pedig az utolsó pillanatban elállt a tervtől. Állami pénz híján azonnal félbemaradt a sávolyi MotoGP pálya építése, a telekspekulánsok is hoppon maradtak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A beruházás sok tízmilliárdos állami támogatásának zöld utat adó  kormánydöntés egy KPMG-tanulmányra alapult, amelyet azonban üzleti titokként kezelt, és kérésre sem hozott nyilvánosságra sem a kormány, sem az állami tulajdonú hitelező bank. A tanulmány nyilvánosságáért a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pereltem az MFB-t, és a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében (első fokú ítélet, PDF) helyt is adott a keresetünknek.

Ezt megelőzően a civil kampány hatására a beruházó Sávoly Motorcentrum Kft. nyilvánosságra hozott a KPMG-tanulmányból egy erősen hiányos, sok helyen kitakart változatot, ám a bíróság első fokon a legtöbb kitakart részt is közérdekből nyilvánosnak minősítette. Az önkényesen kitakart részek szerint a magyar állam öt éven belül megvette volna a Balatonringet, azonban a pénzt hozó üzemeltetési jogok a beruházónál maradtak volna. Az első fokú ítéletbe tételesen is bekerültek ezek a szövegrészek, ezeket most mi is kénytelenek voltunk kitakarni.

Másodfokon ugyanis fordult a kocka, az Ítélőtábla álláspontja szerint a hatástanulmány döntés meghozatalára irányuló eljárás során keletkezett adat, ezért elutasította a keresetemet (másodfokú ítélet, PDF) . A felülvizsgálati indítványomat (felülvizsgálati indítvány, PDF) 2011 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak találta (az LB ítélete, PDF), mert az adatvédelmi törvény lehetővé teszi a közérdekű adatok megismerésének korlátozását „központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből”.

Az itt letölthető strasbourgi beadványban (PDF) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságot kérem annak megállapítására, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkében foglalt információk szabad megismerésének jogát azzal, hogy lehetővé teszi közhatalmi döntésen alapuló, állami tulajdonú hitelintézmény által finanszírozott beruházással kapcsolatos adatok eltitkolását.

A sávolyi beruházó Sedesa és Grupo Milton gyanús ügyeiben – kormányzati negyed, Sávoly, Páty, a pécsi magasház stb. – azóta sem került sor elszámoltatásra, sőt, a „fülkeforradalom” után is sikerült belterületté nyilváníttatniuk egy 121 hektáros székesfehérvári területet. A cég hátteréről, szerteágazó politikai kapcsolatrendszeréről, a sávolyi és pátyi civil sikerről és a „spanyol módszerről” itt olvashat bővebben.

A strasbourgi beadványt letöltheti innen (PDF)