Pert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteit

Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.

„Ma is folytattuk a segélycsomagok osztását, ahol sok kedves emberrel találkozhattam” – ezt posztolta képviselői Facebook-oldalán Mihálffy Béla október végén. A Fidesz-KDNP szegedi képviselője öltönyben pakolta a biciklire a rászorulóknak szánt, uniós díszítéssel ellátott csomagot. A kisteherautó elé felállított zászlón az áll: „Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Uniós támogatását!” A program, amelynek keretében a szegényeknek szánt csomagok érkeznek, nem más, mint az RSZTOP-4.1.1. program.

A program lényege, hogy közel 10 milliárd forintot költhet el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja „Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára”. Az intézmény honlapja szerint a „kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak. A programra 2017-ben kötöttek keretszerződést három szereplővel. A részletekről ebben a cikkben írtunk bővebben:

Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak | atlatszo.hu

2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.

A keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne. Az „eladók nem jogosultak a termékek egységárán változtatni a jelen szerződés hatályba lépését követő 12 hónapon belül. Ezen időtartamot (ártartás időtartama) követően legfeljebb 12 havi periódusonként egyszer, a KSH által a szerződés aláírásától számított 12 hónapra közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével történhet az áremelés, illetve a KSH által közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex alapján adott esetben árcsökkenést kell alkalmazni. Az áremelést az Eladók a módosított egységár lista Vevő felé való írásbeli benyújtásával – valamennyi olyan adat egyidejű szolgáltatásával, melyből Vevő minden további intézkedés nélkül el tudja dönteni, hogy a módosított árlista megfelel-e fenti követelményeknek – kezdeményezik önállóan az adott 12 hónapos periódus leteltét követően” – olvasható a dokumentumban.

Megírtuk azt is, hogy a 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab). Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben:

Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel milyen áron pályázott. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt. A csomagok viszont ennek sokszorosával drágultak. Ezért pereltünk – és nyertünk első fokon.

Ki kell adniuk az adatokat

A bíróságon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azzal kérte a közérdekű adat kiadásának elutasítását, hogy:

• későn pereltünk;
• a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok átadásának az üzleti titok védelme a korlátját jelenti;
• a felperes (az Átlátszó) a szerződés lényeges elemeivel teljes mértékben tisztában volt, vagyis azzal, hogy a szerződés kik között jött létre, és az ellenérték összege mennyi volt, csupán az egységárakat nem ismerte az egyes termékek tekintetében;
• a kiadni kért adatok nyilvánosságra hozatalához a titokgazdák nem járultak hozzá, illetve hivatkozása alátámasztására okirati bizonyítékként csatolta a kiadni kért adatokat tartalmazó táblázatokat azzal, hogy azokat a bíróság kezelje zártan.

A Fővárosi Törvényszék szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kifogásai azonban alaptalanok. Egyrészt időben pereltünk. Másrészt: „a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.”

Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | atlatszo.hu

Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.

A bíróság azt is írta az ítélet indoklásában, hogy „a zártan kezelt, a per tárgyát képező adatokat tartalmazó táblázatok pedig önmagukban alkalmatlanok voltak annak alátámasztására, hogy az alperessel szerződő gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenysége szempontjából miért jelentene aránytalan sérelmet az egyes tételek nyilvánosságra kerülése, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatok összértéke eleve nyilvános”.

De továbbment a bíróság:

„sem a csatolt nyilatkozatok, sem a zártan kezelt táblázatok, sem pedig az alperes által előadottak nem indokolják a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog korlátozását”.

A bíróság azt a hivatkozást sem találta megalapozottnak, hogy a perbeli adatok kiadásával a közpénzek hatékony felhasználása, a verseny tisztasága sérülne, mivel erre az alperes csupán hivatkozott, de érdemben nem tudta alátámasztani. Önmagában az a körülmény, hogy az ajánlattevők – amellett, hogy a versenytársak ajánlatainak összértékét ismerik – az ajánlati egységárakat is utóbb megismerik, semmiképpen sem veszélyezteti a közpénzek hatékony felhasználását.”

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak 150 ezer forintos perköltséget is meg kell fizetnie, és 15 napja van a táblázat kiadására.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Rászorulóknak osztanak csomagot a program keretében – mellette a bírósági ítélet