A hazai akku-ipar számára kötelező átfogó környezetvédelmi stratégiát készíteni

Jogszabályi kötelezettség egy országos környezetvédelmi stratégia elkészítése a hazai akkumulátor iparág kiépítéséhez, olvasható abban tanulmányban, melyet a Magyar Akkumulátor Szövetség egyik munkacsoportja készített. A dokumentum számos olyan környezetvédelmi és társadalmi problémára reflektál, melyek az akku-ipari létesítmények kapcsán merülnek fel, s amikkel a magyar kormányzat egyáltalán nem foglalkozik.   

A magyar kormány szereplői a hazai akkus beruházásokkal kapcsolatos súlyos visszásságokra – például az engedély nélküli működésre, a zaj- és vízszennyezésre vagy a rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetésre – rendre úgy reagálnak, hogy nálunk nagyon szigorúak a hatósági előírások, a panaszok pedig csupán politikai célzatú zavarkeltések. Egészen más kép rajzolódik ki viszont a Magyar Akkumulátor Szövetség egyik tanulmányából, mely nemrég került fel a szervezet honlapjára. A dokumentum több olyan súlyos és megoldandó problémát sorol fel, melyekről eddig csak civil szervezetek, egyes ellenzéki politikusok és közgazdász szakemberek beszéltek.  

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 2023-ban készült műhelytanulmányt a szervezet „Biztonság, Egészség, Környezetvédelem” munkacsoportja készítette. A dokumentum bevezetője szerint a szerzők célja, hogy áttekintsék a hazai akkumulátor-iparág működésével kapcsolatos főbb környezetvédelmi és erőforrás-használati kockázatokat, s reflektáljanak „a levegőminőség védelemmel, a felszíni és felszín alatti vizek használatával, a talajszennyezéssel, a hulladék-elhelyezéssel, valamint a tűz- és balesetvédelemmel kapcsolatos speciális kihívásokra.”

A szerzők szerint észszerű és szükségszerű, hogy az akkumulátorgyártás ne terhelje a környezetet, ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a természeti erőforrásokat. Ugyanakkor megállapítják, hogy a lítium-ionos akkumulátorok előállításának kockázatai – a bányászattól a gyártáson át az újrahasznosításig – világszerte „egyelőre inkább növekszenek, mintsem csökkennének”. 

Felülvizsgálandó a hazai akkumulátor iparági stratégia

A dokumentum a globális problémák áttekintése után a magyarországi akku-ipar környezetvédelmi és társadalmi szempontjait elemzi. Megállapítja, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia

nem vizsgálja a hosszú távú környezeti, erőforrásbeli és klímakockázatokat,  

holott a környezetvédelmi törvény és a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján el kellett volna végeztetni a Stratégia környezeti vizsgálatát (SKV).

A Magyar Akkumulátor Szövetség „célja, hogy ellássa a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseletét, elősegítse a magyar akkumulátoripar fejlődését és európai integrációját, továbbá tagjainak érdekében működjön közre a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 végrehajtásában az akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok és a Stratégia végrehajtásáért felelős kormányzati és intézményi szervek közötti szakmai együttműködés biztosításával” – olvasható a szervezet honlapján.

A hazai helyzetet elemezve a tanulmány rögzíti, hogy Magyarországon nincs minisztériuma a környezetvédelmi ügyeknek, s az ezzel kapcsolatos felelősség három tárca között oszlik meg. Hangsúlyozza, hogy

az akku-iparban felhasznált számos veszélyes anyag „fenyegetést jelent” a környezetre,

ezek ugyanis többféle módon – a gyártás, az újrafelhasználás, a balesetek, valamint a szakszerűtlen szétszerelés és hulladék-kezelés során – kikerülhetnek a környezetbe. A szerzők ennek kapcsán részletesen elemzik a felhasznált veszélyes anyagok tulajdonságait, kockázatait, egészség- és környezetkárosító hatásait. 

A dokumentum készítői úgy vélik, „rendkívül aggasztó”, hogy a gyárak építésével az ártalmatlanító, újrafeldolgozó üzemek kialakítása egyáltalán nem tart lépést. Kiemelik azt is, hogy

hazánkban gyakorlatilag nem zajlik ipari kutatás-fejlesztési tevékenység;

és jellemző példaként említik, hogy a Samsung SDI, amely Németországban nem is végez gyártást, 2022-ben Münchenben hozta létre európai kutatás-fejlesztési egységét. Az pedig, mint írják, „egyenesen elszomorító”, ahogyan a támogatási és pályázati rendszer működtetői viszonyulnak az akkumulátorokkal kapcsolatos K+F témákhoz, holott „a terület jelentősége már évekkel ezelőtt is elég világosan látható volt.”

Ugyanakkor a magyarországi gyárak környezetszennyezési ügyeiről és jogsértéseiről nem szólnak, és a hazai akku-ipar problémáit elemző, szakértők által írt hazai tanulmányokat sem említik. 

A társadalmat nem lehet „mellőzni”

A dokumentum készítői a hazai problémák elemzése után 12 pontban összegzik javaslataikat. Ezekben többek közt megfogalmazzák:

• Felül kellene vizsgálni a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiát, és el kellene készíteni a jogszabályoknak megfelelő átfogó környezeti értékelést/stratégiai környezeti vizsgálatot – ennek kidolgozásába pedig be kellene vonni az érdekelt társadalmi szereplőket (a tudomány, az önkormányzatok, a környezetvédő szervezetek képviselőit). 
• Meg kellene vizsgálni a már működő és tervezett akkumulátoripari beruházások jelentős víz- és energiaigényét,  és összhangba kellene hozni a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálatával.
• Fontos lenne, hogy az akkumulátoripari létesítmények a lakott területektől biztonságos távolságra, de vasútvonalak közvetlen közelségébe települjenek. 
• Országos, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist és monitoring rendszert kellene kiépíteni a teljes hazai akkumulátorgyártási vertikum környezeti hatásainak értékelésére.
• Létre kellene hozni egy tesztelő bázist (infrastruktúra), amely biztosítaná többek közt az új, illetve a használt akkumulátorokban található anyagok elkülönítését, a veszélyes anyagok biológiai szervezetekre gyakorolt hatásainak felderítését.
• Kötelezni kellene az akkumulátor-iparág vállalatait, hogy rendszeresen hozzák nyilvánosságra a környezetbe történő kibocsátásaikat.

A tanulmányban írottak kapcsán felmerül a kérdés, hogy a kormány és a Magyar Akkumulátor Szövetség kommunikációjában eddig miért nem merültek fel ezek a szakértők által leírt javaslatok. Nem találhatók meg ezek a témák az akku-ipar szereplői számára szervezett, november 6.– 8. között Budapesten zajló Battery Week (Magyar Akkumulátor Hét) programpontjai közt sem. 

Kaderják Péter, a Szövetség ügyvezető elnöke egy legutóbbi, Indexnek adott interjúban azt állította: „a hagyományos környezeti kockázatokat a beruházók, a hazai vegyipari szakma, a kialakult szabályozási környezet és a helyi civil kezdeményezések együttesen európai módon tudják kezelni”. Azt viszont nem világította meg az elnök, hogy pontosan mit is ért „hagyományos” környezeti kockázatok és azok „európai módon” történő kezelése alatt.

Kaderják Péter azon a parlamenti bizottsági ülésen sem jelent meg, melyen a meghívott szakértők és civil szervezetek a hazai akku-iparággal kapcsolatos súlyos problémákra és jogsértésekre hívták fel a figyelmet, és vártak volna válaszokat a kormányzattól, s a kormány partnereként fellépő Akkumulátor Szövetségtől.

Írásban kerestük a Szövetséget, hogy a közzétett dokumentum kapcsán választ kapjunk ezekre a kérdésekre:

– Tárgyaltak-e a tanulmányban szereplő javaslatokról az érintett kormányszervekkel, s kaptak-e pozitív, vagy bármilyen visszajelzést tőlük?

– Milyen konkrét lépések, intézkedések történtek a szakértők által megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban?

– Foglalkoznak-e a budapesti Battery Week programjában a hazai akku-iparág környezetvédelmi és társadalmi problémáival? 

Az akku-ipar problémáival a magyar kormány nem foglalkozik

Kérdéseinkre azonban nem kaptunk érdemi válaszokat. A Szövetség azt írta, hogy a honlapjukon közzétett műhelytanulmányt elsősorban saját tagvállalataik számára, belső használatra készítették. Publikálásával az volt a céljuk, hogy hozzájáruljanak „a vizsgált kérdésekről folytatott hazai megoldás kereséshez”.

A tanulmányban megfogalmazott javaslatokat nem küldték meg a magyar kormányzat részére. Állításuk szerint ugyanakkor „a szervezet folyamatos párbeszédben áll a kormányzat releváns szerveivel és a kapcsolódó szakterületek intézményeivel. A műhelytanulmány főbb megállapításait a Szövetség képviselői szakmai fórumokon és eseményeken rendszeresen megosztják az érintettekkel.” 

Mindebből az derül ki, hogy a Szövetség szakértői hiába fogalmaztak meg konkrét javaslatokat és hívták fel a figyelmet a törvényben is előírt kötelezettségek végrehajtására, a hazai akku-ipar súlyos visszásságainak és problémáinak kezelésében eddig semmilyen érdemi előrelépés nem történt.  

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezető elnöke a 2023. október 26-án tartott Battery Day konferencián. (Fotó: Magyar Akkumulátor Szövetség honlapja)