Kipróbáltuk az ombudsman intézményét klímaügyben, és nem működött

2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2019. november 18-án tett közzé honlapján egy kérdőívet, amelyet a 2050-ig tartó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia társadalmi konzultációjának szánt. A kérdőív mindössze hét napig volt elérhető, és a kormány honlapjának egy eldugott szegletén kívül lényegében sehol máshol nem tájékoztatták erről az embereket. Az ITM későbbi közleménye szerint ennek ellenére 200 ezren kitöltötték a kérdőívet. Az állítólagosan magas számban szerepet játszhatott, hogy a sajtó és a politikai pártok is felkapták a témát, miután a Másfél fok oldal egyik olvasója november 21-én kiszúrta, hogy a kormány éppen társadalmi konzultációt folytat a klímavédelmi stratégiáról, csak éppen a társadalom részvétele nélkül. Arra a kérdésre, hogy miért nem hirdették a konzultációt, az akkori kormányszóvivő, Hollik István (KDNP) az InfoRádióban azt mondta:

„Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”.

Ez a hozzáállás az egész folyamaton, és a javarészt értelmetlen kérdésekből álló kérdőíven is visszatükröződött. Ráadásul az ITM magát a készülő stratégiát nem tette közzé, vagyis konkrét tartalmi kérdésekre nem is tudtak reagálni az állampolgárok. Azért fordultunk az ombudsmanhoz, mert véleményünk szerint a kormány mindezzel korlátozta a magyar állampolgárok véleménynyilvánításának szabadságát a klímavédelem témájában, így áttételesen megsértette az egészséges környezethez való alapjogot is. Beadványunkban azt kértük az alapvető jogok biztosától (Dr. Kozma Ákos) és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől (Dr. Bándi Gyula), hogy amennyiben megalapozottnak találják az észrevételeinket, akkor tegyenek ajánlásokat az állami szerveknek arra, hogy a jövőben hogyan szükséges lefolytatni az országos méretű konzultációkat, hogy Magyarország minden polgára megfelelő mélységben és színvonalon kinyilváníthassa a véleményét.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2023-ban 154 munkavállalóval működik, az idei évre előirányzott költségvetési támogatása 2956 millió forint. A Hivatal legfrissebb elérhető éves beszámolója (2021) szerint abban az évben 7354 beadvánnyal keresték fel az intézményt, és ezek közül 5995 ügyet zárt le a hivatal. Jelentéssel a biztos 269 ügyet fejezett be, ebből 147 esetben zárult a jelentés intézkedéssel, ajánlással, határozattal, további 14 ügyet pedig a rendőrségi törvény szerinti eljárásban intézkedéssel zárt. A többi ügyet vagy átették az eljárásra jogosult hatósághoz, vagy megszüntették, vagy a vizsgálatot követően elutasították (például mert a megkeresett szervek válaszai tisztázták a visszásság gyanúját).

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Három és fél év, négy oldal, semmitmondó sorok

Beadványunkra a két megszólított közül dr Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes reagált, a beadás után három és fél évvel. Szerintünk ez elég sok idő, de Bándi levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy

„a biztos és helyetteseinek eljárásai nincsenek határidőhöz kötve”.

A terjengős levél elején megtudhattuk, hogy ügyünkben tulajdonképpen nem is folytatott le vizsgálatot a biztoshelyettes, mert jogértelmezése szerint előbb a hatáskörrel rendelkező hatóságokat kellett volna felkeresnünk. Hogy ez esetben ki lett volna az illetékes hatóság, azt Bándi válaszából sem tudtuk meg, és nem is helyezték át az ügyünket semmilyen másik hatósághoz.

Ennek ellenére azért a biztoshelyettes tett szolid lépéseket az ügyben, például tájékoztatást kért az egykori ITM-et vezető minisztertől. „A miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy az érintett szervezetek bevonására számos alkalommal sor került, és azt a továbbiakban is tervezte az akkor még 2020 végéig tervezett egyeztetési folyamatban.” – írta a biztoshelyettes. Emellett az igazságügyi minisztertől is tájékoztatást kért a társadalmi egyeztetés gyakorlatáról a jogalkotás és stratégiaalkotás területein. Kérdésére „a miniszter válaszában jelezte, hogy eddig is és a jövőben is kiemelten fontosnak tartja a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetését, illetve azok közigazgatási egyeztetése során és általában a társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségre hangsúlyosan felhívja az előterjesztők figyelmét”. A miniszterek szerint tehát minden a legnagyobb rendben zajlott.

Nem egészen így értékeli a helyzetet Szabó Attila, a TASZ jogásza.

„Annak örülünk, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala foglalkozott legalább a probléma elvi részével. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a biztoshelyettes elfogadta a minisztérium válaszát arról, hogy az érintett szakmai szervezetekkel megfelelő konzultációs folyamat zajlott le. A részvételiség akkor lett volna teljes, ha a polgárok is érdemben hozzászólhatnak a Nemzeti Tiszta Stratégiáról szóló döntési folyamathoz. A polgárok számára a hozzászólás pusztán formális lehetőség maradt.” A TASZ szerint ez az eljárás „rámutat arra, milyen állapotban van az alapvető jogok állami védelme a mai Magyarországon. A biztos helyett nagyon hosszú idő után az a biztoshelyettes válaszolt, akinek a jogkörei igen korlátozottak. A zöld biztoshelyettes lépései akkor sem elégségesek, ha egyébként látjuk a jó szándékot a válaszában.”

Bándi válaszának további részében hosszasan értekezik mindenféle, ide kapcsolódónak ítélt kérdésről, többek között arról is, hogy a felszín alatti vízkészlet védelmével kapcsolatos jogalkotási javaslatában jelezte, hogy a „a jogszabályi módosítások előkészítésében kulcsfontosságú a szakmai szervezetekkel való együttműködés, a társadalmi egyeztetés”. Bándi válaszát azzal zárja, hogy álláspontja és „a nyomon követett ügyek, témák tapasztalatai alapján – így a jelen panasz által felvetett ügyben is – újfent időszerű mindezen követelményekre felhívni a döntéshozók és a széles nyilvánosság figyelmét. Erre tekintettel (…) társadalmi részvétel témájában alapjogi összefoglaló kiadását tervezem, melyről értesíteni fogom”.

„Vagyis a számomra felületkitöltő, a munka látszatát keltő szövegrészek után a biztoshelyettes úgy látja, hogy volna tennivaló a társadalmi részvétel témakörének kérdésében Magyarországon – értékeli Bándi válaszát Bakos Gábor, a beadvány egyik panaszosa, a társadalmi részvételt évről-évre megvalósító ARC plakátkiállítások szervezője. „Végül is ez is valami. Pontosabban mondva, nem semmi. Még pontosabban, kb. annyi, mint amit Magyarország Kormánya tett a klímaügyi konzultáció ügyében. Szóval valójában semmit.”

Nem szereti a kormány a társadalmi egyeztetést

Az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) nemzetközi szervezetekkel együtt vizsgálja a Nemzeti Energia és Klímatervekről (NEKT) folytatott társadalmi egyeztetéseket, illetve a folyamat átláthatóságát a különböző tagországokban. Mivel a magyar kormány nem nyújtott tájékoztatást a NEKT stratégiai környezeti vizsgálatával kapcsolatban, ezért az EMLA közérdekű adatigénylést nyújtott be, majd az adatkiadás megtagadása után a bírósághoz fordult.

Berki Zsuzsanna, az EMLA jogi képviselője elmondta, hogy az elsőfokú per tárgyalásán a minisztérium jogi képviselője elismerte, hogy nem zajlott társadalmi egyeztetés az eljárás során. Az ügy érdekessége még, hogy a minisztérium azzal tagadta meg a környezeti értékelés kiadását, hogy az döntés-előkészítő adatnak minősül, a bíróság ugyanakkor kötelezte a minisztériumot a dokumentum kiadására. A minisztérium fellebbezett a döntéssel szemben, de az EMLA másodfokon is pert nyert. Ennek ellenére a minisztérium felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúrián, de a Kúria is kötelezte a környezeti értékelés kiadására.

„Így másfél éves jogi eljárás árán került a birtokunkba a dokumentum, holott jogszabály írja elő a kötelező közzétételét”  – mondta Berki Zsuzsanna. A Kúria elvi jelleggel megállapította, hogy amennyiben külön jogszabály írja elő a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentum nyilvánosságra hozatalát, annak megismerését az adatkezelő nem tagadhatja meg a kiadni kért adat döntés-előkészítő jellegére hivatkozással. A döntés-előkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás pedig nem elegendő az adat kiadásának megtagadásához.

Az Energiaklub szerint „általános jelenség sajnos Magyarországon, hogy az új vagy módosított szabályok minden előzmény nélkül, villámcsapás-szerűen jelennek meg a Kormányinfón és a Magyar Közlönyben.” Ahogy írják, a minisztériumok jellemzően saját honlapjukon teszik ki a jogszabály-tervezeteket, az érdeklődők e-mailben küldhetik meg észrevételeiket általában minimális határidővel. Így csak akkor van esélyük érdemi részvételre, ha az ember belső információkkal rendelkezik, vagy néhány naponta figyeli a minisztérium honlapját. A törvényi szabályozás szerint a tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál. Véleményük szerint az érdemi és átlátható társadalmi párbeszéd érdekében többek között szükség lenne az érintettek számára befogadható stílusú tájékoztatásra, személyes és online konzultációs lehetőségekre és az egyeztetések eredményéről szóló tájékoztatásra.

Vannak pedig jó példák

Magyarországon a Fővárosi Önkormányzat szervezett közösségi gyűlést 2020-ban az akkor kidolgozás alatt álló Budapesti Klímastratégia 2030 kapcsán. A közösségi gyűlésen 50 véletlenszerűen kiválasztott budapesti állampolgár vett részt, akik nemüket, végzettségüket, életkorukat tekintve leképezték a város összetételét. A résztvevők két hétvégén át tanácskoztak a klímaválság budapesti vonatkozásairól.  Az első hétvégén szakértők a klímavészhelyzettel kapcsolatos tudnivalókról tartottak előadásokat, és facilitált beszélgetésekben vettek részt. A második hétvégén a gyűlés tagjai ajánlásokat fogalmaztak meg arra nézvést, hogy mit tegyen a budapesti városvezetés a klímavészhelyzet kezelésére. Ezek az ajánlások bekerültek Budapest klímastratégiájába is, amelyet a Fővárosi Közgyűlés fogadott el.

Klímavészhelyzet van. Mit tegyen Budapest?, forrás: Fővárosi Önkormányzat, kozossegigyules.budapest.hu

Németországban a klímastratégia kapcsán egy másfél éven át tartó úgynevezett állampolgári párbeszédet folytattak le, aminek két lába volt. Egyrészt véletlenszerűen megkerestek 70 ezer embert, akikkel írásban konzultáltak, közülük ötszázzal pedig személyesen is interjúztak. A konzultáció másik lába a hagyományos intézmények (önkormányzatok, civil szervezetek, szövetségi tartományok) összehívása volt, ők egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. A két intézkedéscsokrot egy vegyes-bizottság egyesítette, és ezt adták át a környezetvédelmi miniszternek. A német konzultációs folyamatra összesen 2,5 millió eurót költöttek.

Franciaországban kilenc hónapig tartott a „Nemzeti vita az energiaátmenetről”, és a kérdés az volt, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat, illetve az atomenergia részarányát az energiaellátásban. Az állampolgári részvételre alapuló folyamatba 170 ezer embert sikerült bevonni, több mint ezer rendezvény, illetve online részvétel segítségével.

Litvániában a kormány egy állandó online platformot (e.citizen) működtet abból a célból, hogy az állampolgárok részt vehessenek a jogszabályalkotási folyamatokban és társadalmi konzultációkban. A felületen az adott kérdéshez kapcsolódó tudnivalókat is közzéteszik, amelyek lehetővé teszik a tájékozódást a laikusok számára. A konzultációk eredményeit is ott publikálják, így bárki számára követhető, hogy a javaslatok hogyan lettek figyelembe véve az adott kérdésben. Értesülésünk szerint ezt a platformot használták a litván, 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klíma Terv társadalmi konzultációjához is: a kormány a dokumentum tervezetét is véleményezésre bocsátotta 2018-ban, illetve az átdolgozott, „végleges” verziót is 2019 végén. Emellett a litván környezetvédelmi minisztérium 2019. november 22-29 között klímahetet rendezett, amelyen a tudományos, politikai és kulturális élet szereplőivel együtt előadásokat, beszélgetéseket és ágazati vitákat tartottak a litván éghajlat-politika stratégiai céljairól és intézkedéseiről.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé újraválasztott Bándi Gyula eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 7-én. MTI/Kovács Tamás, Budapest, 2022. december 7.