Az Atlantic Council jóvoltából megjelent legutóbbi írásomban Kína, illetve a Peking által indított Övezet és Út Program (Belt and Road Initiative, BRI) szempontjából vizsgáltam végig az európai infrastruktúra-fejlesztés kérdéseit. Ám Magyarország úgy gondolja, ő már meg is találta a … Folytatás
„Ha a Boston Globe Pulitzer-díjat kap, az éppen olyan, mintha Oszama Bin Ládent tüntetnék ki a Nobel-békedíjjal” – ezt Mary Ann Glandon harvardi jogászprofesszor, később az Egyesült Államok vatikáni nagykövete mondta egy katolikus konferencián 2002 novemberében Martin Baron, a Boston … Folytatás
Múlt héten az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíráságnak azt a határozatát, amely jogszerűnek ítélte meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank hárommillió forintos bírsággal sújtotta a napi.hu-t egy, a Mollal összefüggő valós információk és abból levont következtetés közlése … Folytatás
Képzeljük el, hogy az Alkotmánybíróság kétévente szakmai napot tart, amelynek során az AB előtt rendszeresen képviseletet nyújtó ügyvédek és NGO-k tehetnek fel bármilyen, az AB-vel kapcsolatos kérdést. Az eseményen az AB elnöke moderál, jelen van még pár alkotmánybíró, és a … Folytatás
Navracsics Tiborról, a Lex Átlátszóról, egyáltalán a magyar belpolitikáról beszélni az Európai Parlamentben – mindez hazaárulásnak számít itthon. Paradox módon kevés van, ami ennél jobban bizonyítja, hogy tényleg putyini rendszer épül ki Magyarországon.
Széleskörű médiavisszhangot váltott ki, hogy a hírek szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is használja a FinFisher kormányzati kémprogramot. Pedig ez nem lehet meglepetés, sőt, a nemzetbiztonsági szolgálatok informatikai eszközöket érintő titkos információgyűjtésével kapcsolatban már 2009-ben született adatvédelmi biztosi ajánlás Magyarországon.
A magyarországi civilek legitimációs problémájáról írt Zsoolt az Átlátszóra költözött Annyit blogon. Felvetésének megvitatása fontos lenne, érveinek sommázata téves.
Kremlinológiai rovatunkban a hét legfurcsább belpolitikai megszólalását, a Jóri Andrásnak írt keddi Trócsányi-bocsánatkérést elemezzük történeti kontextusában.
Annál erősebb lesz a politikai nyomás a magyar sajtóra, minél kevesebbet tudunk meg az olyan esetek pontos hátteréről, mint amilyen éppen a napokban az Origo-nál történt.
A Google-ítélet ebben a formában önmagában nem szolgálhat alapjául egy ésszerű és végrehajtható adatvédelmi gyakorlatnak. A felvázolt modell ugyanis teljesen illuzórikus: ahhoz, hogy akár csak önmagában a Google képes legyen a világ minden tájáról érkező kérelmek egyedi tartalmi mérlegelésére a … Folytatás
