Hiába finomították a tűzifarendeletet, több tízezer hektárnyi védett erdő lehet még veszélyben

Az Agrárminisztérium nemrég utasításba adta, hogy mégsem lehet mindenhol tarvágást végezni, a korlátozás azonban a védelmi rendeltetésű erdőknek csak egy részére vonatkozik: Magyarország 749 ezer hektárnyi, elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdeinek mintegy fele továbbra is szabad préda lehet.

A kormány augusztus 4-én adta ki azt a nagy felháborodást kiváltó rendeletet, ami jelentősen lazította a fakivágás szabályait, és még természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fákból álló erdőkben is teljes körűen engedélyezte a tarvágást. Augusztus 16-án a Hivatalos Értesítőben újabb fakivágást szabályozó normatív utasítás jelent meg, ami részben orvosolta a korábbi botrányos kormányrendelet okozta problémákat. A média jó része a változást úgy értelmezte, hogy a kormány visszakozott és visszaállította a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők korábbi védelmi garanciáit, ám az ördög ezúttal is a részletekben rejlik.

Valójában a módosított rendelet még mindig jelentős részben teret ad a védett erdők pusztításának.

Bizonytalan, hogy a miniszteri utasításban megnevezett természetvédelmi és Natura 2000-es, elsődlegesen védelmi rendeltetésű állami erdők közül valójában melyek kapták vissza a korábbi védelmi korlátozásokat.

Az viszont biztos, hogy az állami, védelmi rendeltetésű erdők jelentős része – a nem természet-, hanem árvíz-, talaj-, honvédelmi és egyéb minősítésű erdők – nem élveznek valódi védelmet az új miniszteri utasítás alapján. Mindezt még tetézi, hogy a magánkézben levő védett erdőkre vonatkozóan is érvényben maradt a tűzifarendelet. Összevetve így országszerte még mindig több tízezer hektárnyi védett, Natura 2000 vagy őshonos erdő lehet veszélyben.

Favágással csinálnak helyet a parkolónak Dunavarsány természetvédelmi területén | atlatszo.hu

Favágással csinálnak helyet a parkolónak Dunavarsány természetvédelmi területén

Fogalommagyarázat

Védelmi rendeltetésű erdő: gyűjtőfogalom, a természeti környezet, vagy különböző létesítmények védelmét szolgáló erdők, ahol emiatt a fakivágásra általában szigorúbb szabályok vonatkoznak. Nemcsak a természetvédelmi és Natura 2000-es besorolású erdők tartoznak ezek közé, hanem a talajvédelmi, vízgazdálkodási, partvédelmi és hasonló egyéb funkciójú erdők is.

Elsődleges rendeltetés: egy-egy erdőterületnek az állami nyilvántartásokban több rendeltetése lehet, ezek közül egy a fő rendeltetés. Tehát például elsődlegesen Natura 2000-es erdő lehet egyben partvédelmi funkciójú is. Mivel a most aktuális rendelet és minisztériumi utasítás csak az elsődleges rendeltetésekre vonatkozik, a cikkben is az erdők elsődleges rendeltetését vesszük figyelembe a statisztikák idézésekor (például amikor arról van szó, hogy 552 589 hektárnyi védelmi rendeltetésű állami erdő van Magyarországon, az alatt azt érjük, hogy ennyi erdő elsődleges rendeltetése védelmi).

Natura 2000: Az Európai Unió élőhelyvédelmi programja, célja a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózatba erdők és más területek is tartoznak. A magyar jogszabályokban az erdők Natura 2000-es rendeltetése a védelmi rendeltetés egyik típusa.

Letarolták a tiszaugi fekete nyár ligetet, az értékes fa sorsát nehéz követni | atlatszo.hu

Letarolták a tiszaugi fekete nyár ligetet, az értékes fa sorsát nehéz követni

Mi változott?

Az augusztus 4-i rendelet lényege az volt, hogy a kormány – élve a „háborús veszélyhelyzet” adta, törvények feletti felhatalmazásával – hatályon kívül helyezte a természet védelméről, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009-es erdőtörvény egyes szabályait. Ezek voltak azok a törvények, amik a jelenleginél szigorúan szabályozták a fakivágást a védett, őshonos erdőkben.

A rendelet értelmében a természetvédelmi és Natura 2000-es területekre továbbra is vonatkoznak bizonyos természetvédelmi szigorítások, főleg időkorlátokkal és engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatosak, de így is több jelentős lazítás lépett életbe. A rendelet kimondja például, hogy a természetvédelmi területen idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, „és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető”.

Magyarul a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben kivágott nem őshonos fákat nem kell pótolni őshonosokkal, a letarolt területet egyszerűen ott lehet hagyni. A rendelet továbbá megszünteti a tilalmát annak, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló, a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőkben tarvágást alkalmazzanak. Tarvágás alatt azt értjük, hogy az erdőrészlet fáit egyszerre termelik ki.

Forrás: Magyarország erdeinek
összefoglaló adatai, Nemzeti Földügyi Központ, 2019

A rendelet miatti felháborodást, több ezres tüntetést követően jelent meg augusztus 16-án egy miniszteri utasítás, amelyben már a következő áll: „természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú (…) erdőben tarvágás – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti esetek kivételével – nem végezhető.”

Fapusztítás Budapesten: Hiába az ültetési kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban | atlatszo.hu

Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.

Nem is annyira védett erdők

Az utasítás hivatkozik a 2009-es erdőtörvényre, azonban nem állította vissza az abban szereplő védelmet. Saját becsléseink alapján hozzávetőlegesen ilyen arányban lehetnek azok az erdők (a 100 százalékban állami tulajdonú, természetvédelmi vagy Natura 2000-es elsődleges rendeltetésű, az Agrárminisztérium alá tartozó erdők), amelyek a friss utasítás után védelmet kaptak:

A Nemzeti Földügyi Központ 2019-es statisztikája szerint Magyarországon mintegy 1,94 millió hektár erdő található, amelynek több mint harmada, 730 ezer hektár elsődleges védelmi rendeltetésű. A 2020-as kormányzati Erdőmérleg szerint 2,057 millió hektárnyi erdőből 749 ezer védelmi elsődleges rendeltetésű. Csakhogy a 2019-es statisztika alapján ennek mintegy 38 százaléka nem természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület, hanem egyéb védelmi rendeltetésű, például partvédelmi, talajvédelmi, árvízvédelmi.

Figyelembe véve az egyéb védelmi kategóriákat, a 749 ezer hektárnyi védett erdő helyett már csak 464 ezer hektárnál tartunk, ennyi az összes természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület lehet Magyarországon – csakhogy még ebből is ki kell vonni a magánkézben lévő területeket, hiszen azokra szintén nem vonatkozik a védelmi rendelet. Ez további több tízezer hektárt jelenthet.

Sajnos, arra nézve nyilvános adat nem található, hogy a természetvédelmi vagy Natura 2000-es elsődleges rendeltetésű erdők mekkora része lehet magánkézben, így ezt csak becsülni tudjuk. A kormany.hu-n található legfrissebb, 2020-as Erdőmérlegből csak az derül ki, hogy

az összes védelmi rendeltetésű magánerdő összterülete (fával borított területet figyelembe véve) mintegy 188,4 ezer hektár.

Ez az összes védelmi rendeltetésű terület közel harmada. Kun Zoltán, a Védett Területek Világbizottsága (WCPA) természetvédelmi szakértője az Átlátszó kérdésére úgy becsülte: a védett magánerdők mintegy fele lehet természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület. Vagyis a magyar erdőterületek kb. 4-5 százaléka (mintegy 95 ezer hektár) lehet olyan védendő magánerdő, amely a friss rendelet alapján szinte korlátlanul vágható.

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén | atlatszo.hu

A Bérc utcai favágás helyszínén elhelyezett tábla szerint a kivágott fák helyére tervezett 3 szintes luxusvilla 2015 végén fog állni, mely mellett csak idő kérdése, hogy – az Antal utca meghosszabbításában a Citadellára vezető ösvényt eltorlaszolva – mikor húznak fel egy utolsó kerítést az egyelőre az I.

Kit utasíthat az Agrárminiszter?

További probléma az, hogy az új szabályozást nem a kormány vagy a parlament, hanem az Agrárminisztérium adta ki. Az agrárminiszter „az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelőit” utasítja, ilyen társaságok tartoznak is a minisztérium alá, de nem csak alájuk. Egy minisztérium normatív utasítása (amely nem egyenrangú egy kormányrendelettel) csak a minisztérium állományában levő személyekre és az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervekre vonatkozik. Vagyis a Honvédelmi Minisztérium, vagy a vízügyekért felelős Belügyminisztérium felügyelete alatt álló állami erdőgazdálkodóknak már nem kell az utasítást betartania.

2020-ban az összes védelmi rendeltetésű erdő 81 százaléka tartozott az Agrárminisztérium felügyelte erdőgazdaságokhoz és nemzeti parkokhoz. Ha azzal számolunk, hogy az egyes állami szervekhez hasonló arányban tartoznak különböző védelmi besorolású erdők, akkor a minisztériumi utasítás által valóban védett állami erdők száma tovább csökken 299 ezer hektárra.

A 2020-as Erdőmérleg szerint a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik 74 017,67, a vízügyi szervekhez pedig 13 827,34 hektárnyi védelmi rendeltetésű terület – ezen erdők védettsége továbbra sem garantált.

Mindent összevetve, a minisztériumi utasítás még mindig több százezer hektárnyi védelmi rendeltetésű erdőben ad lehetőséget a fakivágásra, beleértve természetvédelmi és Natura 2000-es területeket is. Az alapvető probléma persze az, hogy augusztus eleje óta nem tették közzé részletesen, mely erdészetekben milyen feltételekkel lehet majd fát vágni.

Hangsúlyozzuk, hogy ez csak egy becslés, mivel erről nincsenek nyilvánosan elérhető adatok – a Nemzeti Földügyi Központtól közérdekű adatigényléssel kértünk pontosabb adatokat a hazai erdőkről, amelyre egyelőre nem kaptunk választ. Amint az adatok megérkeznek, beszámolunk róluk.

Lőtér mégsem épül, de megkopasztottak egy erdős hegyoldalt Tokajban | atlatszo.hu

Lőtér mégsem épül, de megkopasztottak egy erdős hegyoldalt Tokajban

Védett erdők magánkézbe

A legnagyobb erdőterületeket, amelyekre biztosan nem vonatkozik az Agrárminisztérium utólagos „védelme”, a magánerdők adják. A kormány erdőmérlege szerint a védett minősítésű erdők mintegy harmada (188 ezer hektár) magánszemélyek, vállalatok vagy más privát szereplők tulajdona.

Kun Zoltán emlékeztetett arra, hogy egy 1996-os alkotmánybírósági határozat ugyan még azt mondta ki, hogy a korábban privatizált védett területeket vissza kell vásárolni, erre azonban sosem jutott pénz.

„Előfordult az is, hogy olyan erdőket, amelyek papíron állami tulajdonúak és Natura 2000-es minősítésűek, szintén magángazdálkodóknak adták át kezelésbe” – mondta. Egy másik esetben a Soproni Egyetem Alapítványa kapta meg az államtól a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tulajdonosi jogát, ezzel védett területek felett történő rendelkezést is.

Hatezer négyzetméter erdőt gyalultak le a Szeged-Ópusztaszer kerékpárút építéséhez | atlatszo.hu

Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre. [featuredbox text=

Régóta lebegtetik az erdőprivatizációt

A Soproni Egyetem alapítványa egyike azoknak a közfeladatot ellátó vagyonkezelőknek, amelyeket 2021-ben hoztak létre, és ingyen vihettek el ezermilliárdos nagyságrendű állami vagyont. Az alapítványok élére csupa kormányközeli politikust és üzletembert helyeztek, a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumát például Csányi Sándor, az OTP vezére kapta meg, és bekerült a vezetésben Zambó János Péter, az erdőkért felelős államtitkár is.

Nem ők az egyetlen NER-közeli szereplők, akik a közelmúltban erdőterületeket szereztek meg: júliusban az RTL.hu jelentette, hogy Tiborcz Sándor Istvánné, Orbán Ráhel anyósa a Fejér megyei Csabdi térségében 60 millió forint értékben vett szántót, legelőt és erdőt is tartalmazó birtokot.

De számos kormánytag is erdőbirtokos: Rogán Antal például vagyonbevallása alapján összesen 9 hektárnyi erdőterület tulajdonosa.

Lázár János Hódmezővásárhely mellett szerzett 3,5 hektárnyi erdőt ingatlan-haszonélvezőként, Nagy István agrárminiszternek pedig Levél településnél van 6,3 hektár erdő-gyep besorolású ingatlana.

Arról már négy évvel ezelőtt is keringtek hírek, hogy az állami erdőgazdaságokat (amelyek élére már korábban fideszes helytartókat neveztek ki) egy törvénymódosítással vállalkozóknak játszanák át. Tavaly decemberben a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amely alapján az állami pénzből, az állam által megvásárolt védett erdőterületek az eddig fő szabálynak számító nemzeti parki kezelés helyett erdőgazdasági kezelésbe kerülnek. Ez megnyitotta az utat afelé, hogy újabb védett erdők (pontosabb az őket kezelő állami erdőgazdaságok) kerüljenek magáncégekhez koncesszióba.

Nyáron, a botrányos tűzifarendelet előtt újra felröppentek a hírek az erdőprivatizációs tervről: júniusban a parlament természetvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai arról számoltak be, hogy „az állami erdőgazdaságok készülnek valamire”, tavaly ősz óta ugyanis több erdőgazdaság különböző okokra hivatkozva halogatta az új szerződések kötését a fakereskedőkkel – a képviselők szerint a szerződések más, készülő koncessziós tervek miatt csúszhattak, mivel a pénzügyi terveket a leendő új „befektetőknek” is el kell fogadnia.

Augusztusban a Greenfo írta meg, hogy az Agrárminisztérium költségvetésében háromszáz milliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából. Többen feltételezték, hogy a minisztérium erdőgazdaságok eladására készülhet, de ezt Nagy István agrárminiszter levélben cáfolta, mint írta, „sem erdőt, sem természetvédelmi területet nem kívánunk értékesíteni”.

Hiába ültetünk fát, ha közben kivágjuk az erdőt – interjú a WWF Magyarország erdővédelmi szakértőjével | atlatszo.hu

Ettől függetlenül mindenképp fontos megemlíteni, hogy Magyarországon jogszabályi keretek között, az erdőrezervátumok magterületeit leszámítva védett, illetve fokozottan védett erdőterületeken is lehet fát termelni, csak bizonyos korlátozásokkal. Például védett területen a vágás utáni felújítás nem történhet idegenhonos fajokkal. Legalábbis papíron.

Erdő helyett faültetvény

Kun Zoltán hozzátette: a tarvágás egyébként korábban is jellemző volt védett, köztük természetvédelmi rendeltetésű, erdőkben – Magyarországon a privát és állami erdőgazdaságban is ez volt a legjellemzőbb erdőgazdálkodási mód. „A természetes élőhelyek védelménél is nagyobb kockázatot jelenthet a lakosságra, ha fokozzák a talaj- és árvízvédelmi funkciójú erdők irtását. Ha például hegyoldalakon végeznek nagy területen tarvágást, egy villámárvíz és az azt követő földcsuszamlás hatalmas károkat okozhat akár a településeken is.”

A szakember egyébként úgy véli, alapvetően új erdőstratégiára lenne szükség Magyarországon.

„EU-s tagállamként a kormány korábban elfogadott egy vállalást a 2030-ig szóló biodiverzitási stratégia részeként. Ez alapján az erdeink legalább 10 százalékát kellene fokozottan védeni – ez azt jelentené, hogy nincs emberi beavatkozás, azaz semmilyen fakivágás. Jelenleg az ilyen területek aránya minimális: 2 millió hektárnyi erdőből ma alig 14 ezer hektár az erdőrezervátum Magyarországon.”

Kun Zoltán szerint további probléma, hogy a hazai erdők jelentős része betelepített fajú (akác, nemes nyár), és intenzív gazdasági művelés alatt áll. „Ezeket valójában nem is erdőnek, hanem faültetvénynek kellene tekinteni, hiszen alig működnek erdei ökoszisztémaként, és fő céljuk, hogy minél több faanyagot és profitot termeljenek. A privát tulajdonú erdőkre különösen igaz ez, de bőven vannak ilyen logika szerint működő állami gazdaságok is. A gazdaságnak persze szüksége van faültetvényekre is, azonban erdőként csak olyan területeket kellene nyilvántartani, amelynek a fő haszna nem üzleti, hanem társadalmi szerepe van, a hasznot nem a fakitermelés, hanem a szénmegkötés, a talajjavítás és a természetes élőhelyek adják.”

Kun Zoltán szerint az, hogy ültetvényeket is erdőként tartanak nyilván, valójában a statisztikákkal való trükközés, hiszen így nem látszik, mennyire rossz állapotban vannak valójában természetes élőhelyeink, és mennyire távol vagyunk a fenntarthatósági céloktól.

Drónfotók: letarolták a fákat a Velencei-tónál épülő kajak-kenu akadémia telkén | atlatszo.hu

A Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A kiszáradófélben lévő tó megmentése szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható. A kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein azonban látszódik, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.

Zubor Zalán

Címlapfotó: Nagy Zoltán favágó dönt ki egy fát egy nyárfaerdőben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pusztadobos határában. A felvétel 2012. január 18-án készült. MTI Fotó: Balázs Attila