A Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A kiszáradófélben lévő tó megmentése szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható. A kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein azonban látszódik, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták. A parkolók, foci-, és kosárpályák helyén is dőltek a fák. A telken túlzásba estek a beépítéssel, ami a civileket egy wellnessközpontra emlékezteti. Drónfotókat kaptunk a kivitelezés alatt lévő gigantikus projektről – a légifelvételeken egy éktelen tájseb látható.
Olvasónk szerint a beruházás már az M7-es autópályáról is jól látszódik: hatalmas daruk magasodnak a kiszáradófélben félben tó előterében, aminek a közvélemény szerint vízutánpótlás biztosításra, és nem egy vasbetonból álló sportparadicsomra lenne éppen leginkább szüksége.
Az építkezés egyik legnagyobb pikantériája az ára: a tó megmentése ugyanis szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható – vagyis nagyjából pont annyiba, amennyit a beruházásra költenek. A kormány azonban tavaly drágállta a Velencei-tó vízpótlására kidolgozott tervet, így jelenleg nem megoldott a tó feltöltése. Az akadémiára azonban jutott bőven pénz, az építkezés pedig egy Fidesz-közeli üzletember érdekeltségének hoz hasznot.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu
A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben.
A komplexumot a közpénzes tenderek egyik gyakori nyertese, a West Hungária Bau Kft. (WHB) építheti, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István (miniszterelnök veje) volt üzlettársa, Paár Attila. A kivitelezés 2021. novemberében kezdődött, és némi késéssel csak 2024 nyarán készül el (az eredeti tervekben 2023 negyedik negyedév szerepelt) az akadémia.
43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu
A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.
A kormány 2020 szeptemberében döntött úgy, hogy a Hajógyári-sziget helyett Sukorón valósul meg a sportakadémia. A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra hivatkozik, hogy sem Budapest Főváros Önkormányzata, sem Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem támogatja az Óbudai (Hajógyári)-sziget sport- és szabadidős célú hasznosítását. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint viszont ez csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. A gátépítés ugyanis 1000 fa kivágásával járt volna.
A pozitív hírek között sok infót nem találni arról, hogy a nemzeti akadémia környezetpusztítással is jár. Az uniós közbeszerzési értesítőben említik meg, hogy „kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat”. Az önkormányzat honlapján lehet megtalálni a kivitelező cég tájékoztatását, miszerint a „kivitelezés során ugyan gyérítenünk kell a területen található zöldnövényzetet, a tervezett terepszintekhez igazodóan elkerülhetetlen fák kivágása”, de azokat majd pótolják a „minőségi zöldterületfejlesztés” során.
Kivitelezés alatt a három szállóépület és a főbejárat (fotó: Olvasónk)
A környezetromboló beruházás megvalósulásához a kormányhivatal is készségesen asszisztált. A Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható egy határozat, amely szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. A zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint ugyanis a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.
Nem hazudnak azonban a Google Earth archív felvételei, amelyeken jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták. A Google Earth 2020 augusztusi felvételei szerint még megvoltak fák a telken – a kormány 2020 szeptemberében döntötte el, hogy Sukorón valósul meg a beruházás.
A telek jelenlegi állapotát a korábbi műholdfelvételekkel összevetve beazonosítható, hogy
Két nagyobb foltban is eltűntek a fák (forrás: Google Earth 2020/8 és 2022/3)
A látványterveken jól látható, hogy mekkora megalomán beruházásba kezdtek a tóparton: jelenleg a kijelölt terület keleti felén zajlik az építkezés. Azon a telken az akadémiai főépületének a szállószárnyai épülnek, amiből kettő akadémiai-, egy pedig vendégszárnyként van feltüntetve. A bejáratként is funkcionáló konferenciaszárny is már kivitelezés alatt áll. Hátravan még a központi szárny, az uszoda, és a tornaterem felépítése. Az épületek és az erdő között részen lesznek a parkolók.
A látványtervek szerint a telek másik fele is teljesen átalakul: ott épül még egy csónakház, ami mellett külső sportpályák épülnek. A vízi sportcentrum jelenleg ott lévő épületeit a későbbiekben elbontják.
A sportközpont terve (forrás: környezeti állapotadat)
Megkerestük a Velencei tó partján aktív Alba Natura Civil Alapítványt, akik elmondták, hogy a Fertő tónál zajló gigaberuházásra emlékezteti őket az akadémia építése, ami szerintük lassan inkább egy wellnessközpont, mint kajakközpont.
A közbeszerzési értesítőben szereplő tervek szerint valóban lesz wellness-részleg is finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel. A szállóépületek közül egy pedig vendégszárnyként működik majd, ahogy fentebb is írtuk.
A látványtervek szerint a telek másik fele is teljesen átalakul majd (fotó: Olvasónk)
A telket mondhatni „erővel építették be”: a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A korábbi szabályozások ugyanis nem tették volna lehetővé a tóparti telek ilyen mértékű túlzsúfolását. Mivel kiemelt beruházásról van szó, a kormány rendeletben állapíthatta meg a helyre a sajátos településrendezési szabályokat.
„A tervezett tevékenység a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang megteremtésén dolgozunk” – idézik a sukorói jegyző álláspontját a kormányhivatal határozatában.
Az önkormányzat korábbi szabályozási terve szerint a területen a megengedett legnagyobb beépíthetőség mindössze 5 százalék, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig 4,5 méter volt. A módosítás során
a megengedett legnagyobb beépíthetőség nyolcszorosára, 40 százalékra ugrott, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig három és félszeresére, 16 méterre nőtt.
A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30 százalék. A maradék százalékokba például a burkolatok számítanak, ugyanis azok nem építményként értendők.
fotó: Olvasónk
A beépítési paramétereket tartalmazó dokumentum szerint a két telekre (019/16 és 019/17) a következő beépítettséggel számolnak. Az érintett telkek területe 100 ezer négyzetméter, a beépített terület 20 ezer négyzetméter (21 százalék), a zöldfelület közel 43 ezer négyzetméter (43 százalék). A főépület 9 méter, a hajótároló közel 6 méter magas lesz.
A HVG tavaly ősszel számolt be arról a rendeletről, ami szerint még így is szűknek bizonyult a rendelkezésre álló hely: az OTÉK-ban előírt számú autóbusz- és személyautó-parkolóhelynek elég a 30%-át megépíteni.
Szerettük volna megtudni legalább a nagyságrendjét a fakivágásoknak, de azt semelyik érintett nem árulta el, cserébe kafkai szituációkba csöppentünk. A kormányhivatalt telefonon kerestük, miután hosszú ideig nem válaszoltak a levelünkre. Többszöri átkapcsolgatás után az egyik munkatársuk megígérte, hogy elküldik az előzetes hatástanulmányt, és azt is megtudtuk, hogy mivel nem védett területen történt a fakivágás, így nem ők adtak ki engedélyt, és nem is tudják, hogy hány fát vágtak ki.
A telefonos ígérgetés után az előzetes hatástanulmányt sosem küldték el.
Kerestük Sukoró polgármesterét, a fideszes Mészárosné Hegyi Gyöngyi Évát is, mivel a fejlesztés jelentős része Sukoró területén valósult meg. A levelünkre hosszú időn keresztül nem kaptunk választ tőle sem, ezért őt is felhívtuk telefonon. A titkárságot értük el: az önkormányzat munkatársa félretette a telefont, odasétált Mészárosnéhez, majd némi egyeztetés után visszatért a kagylóhoz, és közölte velünk, hogy „a polgármesterasszony nem kíván nyilatkozni, ugyanis nem az önkormányzat beruházása”.
fotó: Olvasónk
A sportakadémia szintén nem válaszolt az e-mailünkre, de telefonon sikerült őket elérni. Közölték, hogy ők a sporttal foglalkoznak, így miért is tudnák, hogy hány fát vágtak ki, azt egyébként is nehéz is lenne megmondani. Majd közölték, hogy a beruházás jogilag az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a BMSK alá tartozik, ezért továbbították nekik a levelünket, és amint választ kaptak rá, küldik. Talán nem nehéz kitalálni, hogy ez a válasz sosem érkezett meg hozzánk.
Az előzetes vizsgálatot senki sem volt hajlandó elküldeni, csak a kormányhivatal fent említett határozatából lehet részleteket megismerni belőle. A beruházási területet délről a Velencei-tó határolja, ami ex lege védett szikes tó, nyugatról pedig az országos ökológia hálózat magterülete. Az érintett terület része a tájképvédelmi terület övezetének.
A dokumentáció szerint a fákban védett madárfajok költése valószínűsíthető, az épületek és burkolt felületek területén a jelenlegi élőhelyek megszűnnek. Az építkezés tájképvédelmi szempontból némiképp aggályos, ugyanis a komplexum a Velencei-tó felől látható lesz, de mivel a partszakaszon marad beépítetlen terület, ami ezt kompenzálja, a negatív tájképi hatást elviselhetőnek ítélik meg.
Az érintett erdő jele a képen 30/B (forrás: Erdőtérkép)
Jelentősen megnövekszik a terület vízigénye, ugyanis fel kell tölteni a főépületben és a hajótárolóban lévő medencéket, továbbá locsolóvízre is szükség van. Aggodalomra semmi ok, az akadémia víz-utánpótlását is megoldják: új, nagyobb átmérőjű vízvezetéket építenek ki. A dokumentumban azt írják, hogy erdő (30/B jelű) igénybevételére is sor kerül, pedig erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.
Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember | atlatszo.hu
Augusztus közepén a Velencei-tó kormánybiztosa még arról beszélt, hogy a tó alacsony vízszintje ellenére a víz minősége kiváló és fürdésre tökéletesen alkalmas. Ezt követően azonban újabb halpusztulásról, majd tömeges madárelhullásról jelentek meg sokkoló hírek. A vízminőségről egyetlen hivatalos szerv sem tett közzé mérési adatokat, egy általunk megkeresett szakember szerint viszont már július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó.
2020-ban a Magyar Közlönyben azt írták, a beruházás során létrejövő vagyon kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát egy erre a célra létrehozásra kerülő alapítvány üzemelteti.
Az éves beszámoló szerint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítványt 2020 végén jegyezték be. A háromszoros olimpiai és harmincegyszeres világbajnok kajakozó Kovács Katalin az alapítvány névadó alapítója. Az alapítvány a magyar kajak-kenu utánpótlás nevelést támogatja.
Kovács Katalin a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, azért Sukoróra esett a választás, mert ott található az az evezős- és kajak-kenu pálya, amely évek óta központi helyszíne az utánpótlás-versenyeknek. Másrészt ez volt az otthona a Velencei-tavi Vízi Sportiskolának, amely az elmúlt időszakban ellehetetlenült, nem volt biztosítva a forrása, így átvették a klubban sportoló százharminc gyereket és négy edzőt, velük kezdték el első körben a működésüket.
Az akadémiát közvetve az állam üzemelteti: a beszámolóban megtalálható, hogy az alapítvány 332 millió forint közpénzt kapott az Emberi Források Minisztériumától a 2021-es működésre. Kaptak még 24 millió forintot, amiből két elektromos kishajót vettek.
A nemrég nyilvánosságra hozott, 2021-es beszámoló szerint tavaly az alapítványnak két képviselője volt: az egyik Schmidt-Kovács Katalin Emese, a másik Schmidt Gábor, aki egyben kuratóriumi tag is volt. Schmidt Gábor a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke.
Kovács Katalin és férje Schmidt Ádám (sportállamtitkár) a Karmelita Kolostorban (forrás: Kovács Katalin Official / Facebook)
Kovács Katalin férje Schmidt Ádám, aki tavaly óta a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén. 2022-ben az ötödik Orbán-kormányban Schmidt Ádám sportállamtitkár lett, Schmidt Gábor pedig helyettes államtitkár. A két Schmidt nem rokona egymásnak.
Zsilák Szilvia
Helyreigazítás 2022.08.12.: Jelen írásunk korábbi verziójában valótlanságot állítottunk, amikor arról írtunk, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítványának két képviselője Schmidt-Kovács Katalin Emese és Schmidt Gábor, aki egyben kuratóriumi tag is. A valóság ezzel szemben az, hogy Schmidt Gábor a sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkári kinevezésével egy időben lemondott kuratóriumi tagságáról és ezzel a képviselősége is megszűnt az alapítványban.
A változásról úgy értesültünk, hogy cikkünk megjelenése után helyreigazítási kérelmet kaptunk a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságától a Schmidt Gábor lemondásáról szóló információval. Nyilvános adat ugyanis nincs erről, csak az alapítvány tavalyi beszámolója érhető el, amiben Schmidt még kuratóriumi tagként szerepel – ahogy a bírósági nyilvántartásban is.
Címlapkép: A kivitelezés alatt álló Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia 2022 nyarán (fotó: Olvasónk)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A Velencei-tó egyik utolsó természetes partszakaszának beépítését jelentené a kormány által kiemeltté tett építési beruházás, melynek részleteit titkolják.
Eltűnt 500 köbméter a MOL egyik üzemanyagvezetékéből, a hiányzó mennyiséget a Velencei-tó vízgyűjtő területén találták meg a földben.
Egy nem tervezett ellenáramoltató-medence és néhány egyéb, előre nem látható módosítás dobta meg a költségeket.
Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!