Jóhiszemű befektetők

Egyetlen fát ültetnek a hétemeletes üveg-beton irodaházhoz a hősziget-hatás ellen Újbudán

Az újbudai iroda- és parkolóház elé álmodott növény a tervek szerint a fák Greta Thunbergje lesz, és egyedül felveszi a harcot a klímaváltozással szemben: egyensúlyoznia kell a hétemeletes irodaház, a parkolóház, plusz a környező aszfalt által kialakuló hősziget-hatást. Az önkormányzat 25 millióért cserébe nemrég tett egy kedves gesztust a beruházók felé: támogatta, hogy az irodaház javára csökkenjen a parkoló területe, bár a kerület szerint a részben közcélú parkolók az Infopark parkolási gondjai miatt fontosak. Valójában a szomszédban épülő MOL-székháznak és lakóparknak köszönhetően válik majd igazán kaotikussá a helyzet, és ennek enyhítésében nyújthat segítséget a tervezett parkolóház. Ugyanis nem valósul meg időben közvetlen tömegközlekedés a belváros felé: a MOL-torony már 2022-ben elkészül, de a budai fonódó villamos folytatása csak 2024-ben.

Aki sétált mostanában a Kopaszi-gát környékén, joggal gondolhatja, hogy Újbuda ezen része megtelt. Az új lakóparkkal a rozsdaövezet beépítése mondhatni elszabadult, egy kisebb városrész épül fel a fallosz alakú MOL-toronnyal a közepén.

Nemrég azonban kiderült, hogy az aggódó hangok tévedtek, mégsem telt még meg Újbuda, ugyanis akad még egy terület, amit egyelőre nem építettek be üveggel és betonnal. Ez azonban hamarosan megváltozik: az Építészfórum szúrta ki, hogy egy hétemeletes iroda- és 500 férőhelyes parkolóház épül a Rákóczi-hídlehajtó kanyarulatába.

Az épülő Mol-székház (forrás: MOL Campus/Facebook)

A földterületnek az újbudaiak szemében valószínűleg az volt eddig az egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy még nem épült rajta irodaház. Jelenleg itt található a Barba Negra nevű szórakozóhely, ami nem szűnik meg, de innen bizonyosan szedi a sátorfáját.

A közel hétezer négyzetméternyi területen két dolog fog épülni: a Duna felőli oldalon egy irodaház, mögötte pedig egy parkolóház, ami az irodaház, illetve a környező területek parkolásának elősegítését szolgálja majd. Bár ezt nem hangsúlyozzák, de a jelenlegi parkolási gondok a szomszédban épülő MOL-székháznak és lakóparknak köszönhetően válnak majd akuttá, és ennek a helyzetnek az enyhítésében nyújthat segítséget a parkolóház.

forrás: A4 studio/Előzetes vizsgálati dokumentáció

Jól tervezett fásítás: ültetnek egy darabot

A fapótlás mindenképp megér egy kitérőt, a telken jelenleg néhány fa áll. Ezeknek menniük kell, de a tervezők legalább papíron megpróbálták összehozni a természetet az irodaházzal. Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítő szakemberek utalgatnak arra, hogy a parkolóház nem nyeli el úgy istenigazából a fényt, a környező aszfalttal együtt hőszigetek alakulnak ki, amit csak jól tervezett fásítással lehet csökkenteni:

„A parkoló és irodaház fényvisszaverő képessége nagyobb, mint a növényzeté, így az épület
körüli területen, főleg annak déli kitettségű részén a fény és hősugárzás miatt magasabb
hőmérséklet várható. Ezt jól tervezett fásítással lehet csökkenteni (hő- és fénysugárzást bíró
fafajok: hársak, molyhos tölgy, stb.). A szomszédos területek is burkoltak, sok
aszfaltfelülettel, így az épület hő- és fénysugárzás hatásterülete nagyobb és erősebb hatású
lehet a vártnál, és növekedhet a klímaváltozás hatására.”

A klímaváltozást szem előtt tartva ültetnek is fát, összesen egy (azaz 1) darabot,

ami azonban nagy lesz: „A legjelentősebb hangsúly és egybefüggő tájépítészetileg kialakított felület az irodaépület előtti rész, valamint a bejárat előtere. Ide a tervek szerint egy nagy méretű fa lesz telepítve.”

Íme a tervezett egy darab fa (forrás: A4 studio/Előzetes vizsgálati dokumentáció)

Az irodaház elé álmodott növény tehát a tervek szerint a fák Greta Thunbergje lesz, és egyedül felveszi a harcot a klímaváltozással szemben: egyensúlyoznia kell a hétemeletes irodaház, a parkolóház, plusz a környező aszfaltozás által kialakuló hősziget-hatást.

A csillogó-tükröződő irodaépületről később azt is elolvashatjuk, hogy tájba illő lesz, legalábbis papíron biztosan. Igaz, elképzelni, sőt, valljuk be, igazából értelmezni sem tudjuk, hogy mire gondolhatott a szerző:

„A szomszédos épületekről az épület körüli mintázott beton is látszik, mely színessé tesz, a zöldfelületek és az épületek közötti teret.”

forrás: A4 studio/Előzetes vizsgálati dokumentáció

A hatóságok nagyon megengedőek

A hatóságok a telek maximális beépíthetőségekor (80 százalék) roppant engedékenyek voltak a beruházó céggel szemben: a zöldfelület előírt mértéke csupán 15 százalék.

Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület LMP-s önkormányzati képviselője azt a tájékoztatást kapta az önkormányzattól, hogy a Fővárosi Önkormányzat még 2017-ben (Tarlós István főpolgármester alatt) nyilvánította építési övezetté ezt a telket. Az önkormányzat álláspontja szerint a későbbi kerületi szabályozás ehhez csak alkalmazkodott, meghatározva az építési övezeten belüli lehetőségeket a Főváros által szabott kereteken belül.

Az önkormányzat szerint zöldterületként nem lett volna jól használható ez a Rákóczi híd lábánál fekvő telek, tekintettel annak nehéz megközelíthetőségére és zajos jellegére. Továbbá a telek magántulajdonban van, és a tulajdonos nem kívánta a területet eladni.

A főváros és a kerület is azzal a feltétellel módosította korábban a szabályozást, hogy a kerület parkolási gondjaira adott válaszul parkolóházat lehessen ebbe a híd-lehajtóba építeni. Az önkormányzat magyarázata szerint Lágymányos (és ezen belül az Infopark) egyébként is komoly parkolási nehézségekkel küzd, ez a probléma pedig még súlyosabb lesz, mikor a fonódó villamos II. üteme megépül a Műegyetem rakparton.

A cél az, hogy mire elkészül a villamos, addigra itt a híd lábánál olyan üzletileg fenntartható parkolóház jöjjön létre, amivel részben pótolható a Műegyetem rakparton megszűnő parkolási lehetőség. Ennek megfelelően a parkolóháznak csak kisebb hányadát fogják az irodaház dolgozói használni, nagyobb része nyitott lesz a környék dolgozói és lakói számára.

Az önkormányzat 25 millióért cserébe még a kevesebb parkolóhelyet is támogatja

Azt az előzetes vizsgálati dokumentációban is megjegyzik, hogy „a tervezett beruházás az érvényes rendezési tervvel jelen pillanatban nincs teljes mértékben összhangban”, ugyanakkor a helyi építési szabályzat módosítására irányuló rendezési kérelmet az építtető már benyújtotta az illetékes önkormányzat felé.

Március végén Orosz Anna (Momentum), akkori újbudai alpolgármester (jelenleg országgyűlési képviselő), benyújtott a Kerületi Építési Szabályzathoz (KÉSZ) egy módosítási javaslatot , ami növelte volna az iroda céljára, és csökkentette volna a parkolóház céljára beépíthető területet.

A javaslat azt szorgalmazta, hogy az általános célú szintterületi mutató összértékének, azaz a 2,75-nek a változatlanul hagyása mellett közlekedési célra, azaz parkolóház építésére 2,00 helyett 1,70-es szintterületi mutatót, míg vegyes intézményi funkcióra, azaz irodaházra 0,75 helyett 1,05 szintterületi mutatót lehessen felhasználni

Nehezen érthető, hogy az önkormányzat miért enged pont a parkolóhelyekből, ami a kerület érdeke lenne. Hacsak nem az motiválja őket, hogy a beruházó Budai Zöldsarok Kft. 25 millió forinttal támogatja cserében az önkormányzat működését.

Részlet az előterjesztésből (forrás: a Kerületi Építési Szabályzat 2. ütemének módosítási javaslata)

Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy miért volt érdekük, hogy kevesebb parkoló létesüljön.

„A korábbi, 2020-ban elfogadott kerületi építési szabályzat a közlekedési funkciót a főváros által előírthoz képest nagyobb, az iroda funkciót kisebb mértékben állapította meg. Ezen arányok megtartása esetén az önkormányzat nem látta biztosítottnak, hogy magántulajdonú ingatlanon a tervezett közcélú parkolók megvalósuljanak. Az Infopark erősen parkolóhiányos, ezért az önkormányzat számára fontos, hogy a környék parkolási gondjai enyhüljenek. Ezért tette lehetővé, hogy a két funkció közötti arányok kismértékben változzanak az iroda funkció javára, de csak olyan mértékig, hogy azok összhangba kerüljenek a főváros által meghatározott arányokkal” – írták a válaszukban.

A főváros és Újbuda árul egy hatalmas ingatlant a Bikás parknál, a lakosok 9 emeletes irodaszörnytől tartanak | atlatszo.hu

A szakmai bizottság a főváros lakosainak véleményét is ki fogja kérni, viszont azt hiába kérdeztük, nem tudtuk meg, hogy mibe és milyen mértékben lesz beleszólásuk. Mivel a jelenlegi kétszintes és a maximálisan megépíthető kilencszintes épületmagasság között nagy a mozgástér, megkérdeztük, hogy hol húzzák meg a határt. Erre a kérdésünkre szintén nem válaszoltak.

Ha nem épül megfelelő tömegközlekedés az új városrészhez, marad az autó

Kétségtelen, hogy a környék jelenleg is komoly parkolási gondokkal küzd. Az önkormányzat ugyan nem említi, de tovább nehezíti a helyzetet a cikk elején szereplő MOL-torony és a mellette épülő BudaPart-lakópark, melyben 3000 lakás és 13 irodaház épül ki, összesen 30 ezer ember számára. Az elképzelés szerint az autók helyett a gyerekekről szól az utcák tere, ott nem parkolnak autók. A kocsibeállókat a lakópark alatt található mélygarázsban tudják megvenni a lakók. A MOL-toronynak 870 parkolója lesz, miközben 2 500 ember fog ott dolgozni.

A belváros felé azonban nem valósul meg időben a közvetlen tömegközlekedés: a MOL-torony már 2022-ben elkészül, de a budai Fonódó villamos folytatása csak 2024-ben.

A MOL-tornyot Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége, a Market Építő Zrt. építi. A Közlekedő Tömeg nevű Facebook-oldal 2017-ben még azt írta, hogy a belvárosi kapcsolatot nyújtó villamoshálózat tervezését vállalta az ingatlanfejlesztő. A neten kutakodva azonban megtaláljuk, hogy a tervezést később a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vette át. Idén Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig azt mondta, hogy a MOL-torony beruházójának kellett volna megépítenie ezt a villamos vonalat, aminek a költsége becslések szerint 30 milliárd forint lehet.

Erő Zoltán fővárosi főépítész a Telexnek elmondta, hogy nagy kérdés, elég lesz-e egyáltalán a tervezett tömegközlekedés. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy busz és az 1-es villamos mellett hosszabb távon vasútállomás, még hosszabb távon a Duna-parton folytatódó fonódó villamos elégíti majd ki a tömegközlekedési igényeket, de a kapacitás várhatóan kevés lesz. Ezért Erő szerint autóhasználatra kényszerülnek majd az emberek.

A Fidesz kedvenc őrző-védője, a „valtonos Lajos” is jól járt

A Budai Zöldsarok Kft. tulajdonosai között a Szatmári-család is feltűnik. A cég ügyvezetője Szatmári Gábor, aki korábban a Mészáros Lőrinc jobbkezeként aposztrofált Jászai Gellérttel is üzletelt.

A Budai Zöldsarok Kft.-n öt tulajdonos osztozik: Szmola Sándor, Varga Lajos Ernő (a STU-SZA Kft.-n keresztül), Szatmári Nikolett, Szatmári Barbara és Halmi Krisztina. A cég bevétele és nyeresége az utóbbi években csökkent. 2017–2019 között nettó 20 és 25 millió forint között volt az éves forgalma, adózott eredménye pedig 560 ezer forintról 6 millióra, majd 11 millióra nőtt. 2020-ban és 2021-ben azonban már csak nettó 6 millió forint körül lett az árbevétel, a profit pedig tavalyelőtt 3 millióra csökkent, majd tavaly 541 ezer forintra eset vissza.

A cég legismertebb tulajdonosa a Fidesz kedvenc őrző-védőjének is tartott Varga Lajos, aki tulajdonos és vezető a milliárdos állami megbízásokban részesülő Valton-Sec Zrt.-ben. Kormányközeli kapcsolatairól pedig maga beszélt 2016-ban az Indexnek: az Orbán-családban sokáig úgy szólították őt, hogy „a valtonos Lajos”.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az irodaház látványterve (forrás: A4 studio/Előzetes vizsgálati dokumentáció)

Megosztás