Százezer eurót ajánl a Wikileaks a TTIP szerződés szivárogtatójának

Az Európai Unió és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalási folyamata nem nevezhető az átláthatóság mintaprojektjének. A zárt tárgyalások eredményeit csak kevesen ismerhették meg, ők sem láthatták át az egész folyamatot. A tárgyalások folytatásáról szóló döntést meghozó Európai Parlament képviselői is csak időkorlát mellett, jegyzetelési lehetőség nélkül tekinthettek bele a vonatkozó iratanyagokba. A politikailag kényes ügyek szivárogtatásában hírnevet szerzett Wikileaks portál most 30 millió forintnyi eurót ajánl annak, aki eljuttatja hozzájuk az eltitkolt dokumentumokat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Wikileaks videója olyan szakértőket, és politikai szereplőket szólaltat meg, akik testközelből igyekeznek követni a tárgyalásokat. Jól szemlélteti a TTIP szerződés körüli titkolózást Meszerics Tamás történésznek, az LMP EP-képviselőjének egy témába vágó budapesti konferencián elhangzott mondata:

„A Belügyminisztérium levéltára 1993-ban könnyebben volt kutatható, mint a TTIP tárgyalások jegyzőkönyvei.”

Az átláthatatlanság ékes példája az a válasz, amelyet az Európai Bizottság kereskedelemmel foglalkozó részlege adott a dohányipari lobbistákkal folytatott tárgyalások jegyzőkönyveinek a nyilvánosságát firtató kérdésre. A dokumentum java része feketével ki van satírozva, így semmilyen érdemi információ nem kerülhetett a nyilvánosság elé.

Az Átlátszó által megkérdezett szakértő szerint az Európai Bizottságra nem jellemző ez a fajta titkolódzás. Utoljára a kútba esett ACTA egyezmény tárgyalása körül volt hasonló átláthatatlanság, de az sem volt ekkora mértékű.

A lobbi tárgyalások jegyzőkönyveiből jóformán minden információt titkosítottak

Pedig a nagy horderejű szerződéstervezet erősen érinti a közérdeket. A két kontinens gazdaságát alapvetően befolyásoló szerződésnek a célja, hogy vámok lebontásával, és a szabályzó eszközök egységesítésével létrejöhessen a világ legnagyobb gazdasági övezete. Gyakorlatban a két kontinens szabályozási alapelveit bizonyos esetekben elég nehéz összefésülni. Amíg például Európában, az elővigyázatosság elve alapján, akkor engedélyezik egy vegyi anyagot tartalmazó termék forgalomba hozatalát, ha bebizonyosodott róla, hogy nem káros, addig az USÁ-ban első körben engedélyezik, és ha kiderült, hogy káros, akkor vonják ki a forgalomból.

Számos hasonló vitás pont lehet, de az átláthatóság hiányában kevés konkrétumot lehet tudni a tárgyalásokról. Az Európai Parlament határozata alapján annyi már bizonyos, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek szabályozásából nem fog engedni Európa. A legvitatottabb pontja a szerződéstervezetnek az ISDS betűszóval illetett vitarendezési mechanizmus, amely lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy a különböző szabályozások okán elmaradt profitjuk miatt bepereljenek egyes országokat, és választott bíróságokon folytassák le a tárgyalást. A BBC egy átfogó videóriportot készített a témában.

A TTIP szerződésnek sok ellenzője akadt a környezetvédő civilek körében. Azt az európai polgári kezdeményezést, melyben a tárgyalások leállítását követeli mintegy 500 szervezet, közel 2,5 millióan írták már alá Európa szerte. Magyarországon eddig több, mint 19.000-en csatlakoztak a kezdeményezéshez, mondta el Fidrich Róbert, a kampányt vezető környezetvédő. Ötven neves értelmiségi is, élükön Ángyán Józseffel, aggodalmát fejezte ki a TTIP kapcsán.

A magyar kormány még nem alakított ki világos álláspontot a kérdésben. Lázár János személyesen aláírta a tiltakozók aláíró ívét, amikor a civil szervezetek aláírásokat gyűjtöttek a Parlament előtt. Szíjjártó Péter viszont külügyminiszterként 2014 őszén még azt hangoztatta, hogy „elkötelezettek vagyunk a TTIP iránt”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a parlamenti vitában azt mondta, hogy a német állásponthoz kell igazodni. Orbán Viktor a legutóbb úgy fogalmazott, hogy „ki kell nyitni az ablakot Európa és Amerika között, de fel kell szerelni a szúnyoghálót”.

Vágó Gábor

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.