Nem szabad kimondani, hogy van párhuzam az 1956-os Magyarország és a mai Ukrajna között, mert ha van, az alapvetően megkérdőjelezi azt, amit eddig magunkról és a világról gondoltunk.
„Az oroszok fizettek, szóval szerintem lehet nekik számlázni a következő hónapra” – idézi a pár napja Magyarországon fellépett Lauren Chent az amerikai igazságügyi minisztérium vádirata.
Európa nagy részén az orosz dezinformációt vagy közvetlenül a moszkvai trollgyárak, vagy a politikai paletta széléről érkező szereplők terjesztik. Magyarországon ez egy kicsit másképp van.
Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának.
A Külügyminisztérium volt munkatársa, egy tatár katona és az orosz média kedvenc magyar álszakértője állnak az egyik legnagyobb orosz dezinformációs portál, a NewsFront magyar változata mögött.
Az Eurobarometer szerint a magyarok több mint fele egyetért az Ukrajnának nyújtott segítséggel, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókkal.
Az EU-s szankciók és a háború hatására 2023-ra további 2,3 és 5,6 százalék közötti GDP-csökkenést jósolnak az elemzők.
Az energetikai szankciókról szóló nemzeti konzultáció nemcsak energiahordozókra, hanem beruházásokra, turizmusra és migrációs félelmekre is kitér.
Mutatjuk, hogy alakult az orosz olaj, gáz, szén, nukleáris fűtőelemek kereskedelme az elmúlt hónapokban.
Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
