Közérdekű adatigényléssel kértük ki az átlaghőmérsékletre és a mentősökhöz beérkező riasztásokra vonatkozó adatokat az elmúlt öt évből, hogy megnézzük, valóban a pandémiához mérhető volt-e a hőségriadó során ellátott esetek száma. Azt is bemutatjuk, milyen kapcsolatban van a halálozások számának változása a hőmérséklettel, és mi várható a jövőben.
Július közepén, amikor több hétig tartott a kánikula, és rendre 30-35 fok felett alakult a hőmérséklet, 15-20 százalékkal magasabb volt a mentősökhöz beérkező riasztások száma. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivőjének tájékoztatása szerint a kánikulai napokon 4000 körüli esetet láttak el, nagyjából 20 másodpercenként hívtak valahová mentőt. Az OMSZ szóvivője hozzátette, ilyen magas esetszámokkal csak a koronavírus-járvány során találkoztak. Egy hónappal később, augusztus közepén pedig Győrfi arról beszélt, hogy a budapesti esetszámban az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható, sokan kerülnek kórházba a kánikula miatt.
Évről évre dőlnek meg a melegrekordok, 2023-ban például olyan hőség volt, amire az elmúlt kétezer évben nem volt példa. Idén júliusban 102 éves rekord dőlt meg Magyarországon, Kelebia állomáson a hőmérséklet ekkor elérte a 40 fokot. A hőségben pedig jellemző volt az is, hogy a levegő éjszaka sem tudott 26 fok alá hűlni.
A mentőszolgálattól közadatigénylésben kértük ki a hozzájuk beérkező riasztások számát 2020 elejéig idén július közepéig. Az OMSZ által küldött adatok alapján az látszik, hogy idén nyáron a hőségriadó idején valóban nőtt az ellátott esetek száma. Június végén, július elején a napi riasztások heti átlaga 3800 körül volt, ami valamivel több, mint egy évvel korábban.
Öt év alatt, 2020-tól 2024 júliusáig összesen több mint 5,6 millió alkalommal hívták a mentőt országszerte, naponta átlagosan 3437 esetet láttak el. Ennél az idén nyáron tapasztalt 4000 körüli esetszámok valamivel magasabbak.
Ha csak a napi számokat nézzük, akkor
idén július 15. a csúcstartó, ekkor 4560 esetet regisztrált az OMSZ.
A legkevesebb 2020. április 26-én volt, ekkor mindössze 2238 riasztás szerepel a mentőszolgálat által küldött táblázatban.
Ugyanakkor nem szokatlan, hogy a kánikula idején többen hívják a mentősöket, 2022 nyarán például szintén voltak kiugró értékek. A csúcsot továbbra is a koronavírus járvány tartja, különösen a pandémia második hulláma, amikor jellemzően jóval több dolga volt a mentősöknek, mint a mostani hőségriadó idején.
Ha az egész éves átlaghoz viszonyítjuk a nyári számokat, akkor is enyhe emelkedés látszik, vagyis az elmúlt öt évben jellemzően minden nyáron nőtt a mentőszolgálathoz beérkező riasztások száma.
A tartósan magas hőmérsékletet az orvosok csendes gyilkosnak is nevezik, mivel csak az esetek töredékében jegyzik fel halálokként a kánikulát. Pedig az idősek és krónikus betegséggel élők különösen veszélyeztetettek, ám az extrém magas hőmérséklet a fiatalok és egészségesek szervezetét is megterhelheti.
Ausztrál kutatók több mint 40 ország adatait vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az év négy legmelegebb hónapjának hőhullámai 1990 és 2019 között világszerte több mint 150 ezer ember halálát okozták, ami az összes többlethalálozás 1 százalékának felel meg.
A kutatás szerint Magyarországon 10 millió lakosra 890 többlet haláleset jutott a vizsgált időszakban. A Lancet orvosi lapban pedig egy olyan tanulmányt publikáltak, ami arra jutott, hogy Európában leggyakrabban a horvátok haltak meg a forróság miatt, egészen pontosan Eszéket találták a leghalálosabb településnek.
Két éve, 2022-ben részletesen is írtunk arról az Átlátszón, hogy a WHO szerint 2000 és 2016 között az extrém hőingadozás (ahová a hőhullám mellett a fagy is sorolható) közel 125 millió embert érintett, és ugyanezen időszakban 166 ezer ember életét követelte.
Ez a szám azóta 200 ezerre nőtt. Ráadásul a WHO friss jelentése szerint az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a hőség miatti halálesetek száma.
Ráadásul az adatokból az is látszik, hogy a halálozások döntő többsége az európai kontinensen történt, a lista élén Oroszország (56 ezer), Olaszország (38 ezer) és Franciaország (32 ezer) áll. Magyarországon az extrém hőség miatti halálesetek száma ennél jóval alacsonyabb, mindössze 1013.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szaktanácsadója, Páldy Anna az RTL-nek július közepén azt mondta, még várnak a hőség miatti halálozási adatokra, az azonban biztos, hogy legalább 10-15 százalékkal többen haltak meg a hőhullám alatt, ráadásul minél tovább tart a nagy meleg, annál nagyobb a veszteség. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a napi halálozási adatokat, ám az NNGYK válaszában azt írta, hogy a kért adatok vonatkozásában nem adatkezelő.
A szervezet 2022-ben ugyanakkor közzétett egy hőségriasztással kapcsolatos tájékoztatót, amelyben azt írták, a Kárpát-medencében a hőmérséklet hatása és az extrém meteorológiai események tekinthetők a legjelentősebb egészségkockázatnak,
a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedik meg.
2020-ban nem volt hőségriasztás. 2019-ben 8 napon keresztül rendeltek el hőségriasztást, ez 317 többlet-halálesetet jelentett. Két évvel később, 2021-ben hat esetben került sor hőségriasztás kiadására, ezalatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás 846 volt.
Idén többször is volt már hőségriadó, június végén 4 napra, majd júliusban 12 napra a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelték el, amit aztán meghosszabbítottak, ám harmadfokúról másodfokúra mérsékeltek további 3 napig.
36 Celsius-fok olvasható egy kijelzőn a harmadfokú hőségriadó idején a győri Baross Gábor utcában 2024. július 11-én. (fotó: MTI/Krizsán Csaba)
Ugyan a KSH közzéteszi heti összesítésben az elhunytak számát, és az idei adatoknál az Elektronikus Anyakönyvi Rendszert nevezik meg forrásként, ami a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság fennhatósága alá esik, a Belügyminisztérium a napi részletességű halálozási adatokra vonatkozó adatigénylésünket elutasította, arra hivatkozva, hogy nem minősülnek adatkezelőnek.
A KSH pedig a saját adatbázisára (Statinfo) hivatkozott adatforrásként az adatigénylésünkre adott válaszában, ebben az adatbázisban viszont csak 2022-ig szerepelnek napi szintű halálozási adatok.
Végül a heti halálozási adatokat hetente átlagolt átlaghőmérsékleti adatokkal vetettük össze. Az alábbi ábrán látható, hogy a hőmérséklet (átlagos) változásával szinte azonosan mozgott az elmúlt öt nyáron a hetente elhunytak száma is.
A Nemzeti Népegészségügyi központ által közzétett tájékoztató cikkben is a nyári magas hőmérséklet és a halálozás korrelációját mutatták be két évvel ezelőtt.
Ugyan a nyári hőhullámok alatt számszerűsíthetően több a halálesetek száma is, teljes éveket nézve a hideg időszakok sokkal több emberéletet követelnek. A 2000 és 2019 közötti időszak adatai alapján a világ halálozásainak közel egytizede a szélsőséges hőmérsékletnek tulajdonítható be, viszont a 9,4 százalékos arányból 8,5 százalék a hideg időjárásnak köszönhető, és csak a fennmaradó 0,9 százalék a melegnek.
A kutatások többsége egyetért abban, hogy a nagy hideg okozta halálesetek száma magasabb, mint a kánikula miatti halálozásoké. Igaz ez a világ legmelegebb részeire is, vagyis az alacsony hőmérséklet halálosabb, mint a nagy meleg. Ez ugyanakkor a globális felmelegedés miatt fordulhat a jövőben.
Egy 2019-es tanulmány azt vizsgálta, milyen lesz a nagyvárosok klímája 2050-re. Elemzésük szerint a legvalószínűbb, hogy a jövőbeli városok 77 százalékának változik meg a klímája, 22 százalékuknak pedig olyan körülményekhez kell alkalmazkodniuk, amely jelenleg egyetlen városban sem figyelhető meg. Madridban például Marrákes éghajlata lesz megfigyelhető, Budapesten akár 8 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet, és Stockholm lesz az új Budapest, ha a hőmérsékletet nézzük.
2022-ben az Átlátszón részletesen is bemutattuk, hogy milyen klímára számíthatunk hazánkban 50 év múlva.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: 43 Celsius-fokot mutat egy utcai hőmérő a Huszti téren, Nagykanizsán 2022. július 23-án. (fotó: MTI/Varga György)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A helyiek tiltakozása miatt a képviselőtestület változtatási tilalmat rendelt el a területre, amit lakó- és nyaralóházak vesznek körbe és tele van nagy fákkal.
A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium éves esztergomi rendezvényén az Átlátszó munkatársát, Hont Andrást is meghívták egy pódiumbeszélgetésre.
Az MCC, a Danube Inistitute és az Alapjogokért központ is megjelenik annak a projektnek a hátterében, ami az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett.
A magyar hatóságok nem tudják, vagy nem akarják felszámolni az egészséget és a környezetet veszélyeztető, engedély nélküli raktározást.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!