Sokan meghalnak a kánikulában, 20 másodpercenként hívják a mentőket

Közérdekű adatigényléssel kértük ki az átlaghőmérsékletre és a mentősökhöz beérkező riasztásokra vonatkozó adatokat az elmúlt öt évből, hogy megnézzük, valóban a pandémiához mérhető volt-e a hőségriadó során ellátott esetek száma. Azt is bemutatjuk, milyen kapcsolatban van a halálozások számának változása a hőmérséklettel, és mi várható a jövőben. 

Július közepén, amikor több hétig tartott a kánikula, és rendre 30-35 fok felett alakult a hőmérséklet, 15-20 százalékkal magasabb volt a mentősökhöz beérkező riasztások száma. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivőjének tájékoztatása szerint a kánikulai napokon 4000 körüli esetet láttak el, nagyjából 20 másodpercenként hívtak valahová mentőt. Az OMSZ szóvivője hozzátette, ilyen magas esetszámokkal csak a koronavírus-járvány során találkoztak. Egy hónappal később, augusztus közepén pedig Győrfi arról beszélt, hogy a budapesti esetszámban az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható, sokan kerülnek kórházba a kánikula miatt.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Évről évre dőlnek meg a melegrekordok, 2023-ban például olyan hőség volt, amire az elmúlt kétezer évben nem volt példa. Idén júliusban 102 éves rekord dőlt meg Magyarországon, Kelebia állomáson a hőmérséklet ekkor elérte a 40 fokot. A hőségben pedig jellemző volt az is, hogy a levegő éjszaka sem tudott 26 fok alá hűlni.

A mentőszolgálattól közadatigénylésben kértük ki a hozzájuk beérkező riasztások számát 2020 elejéig idén július közepéig. Az OMSZ által küldött adatok alapján az látszik, hogy idén nyáron a hőségriadó idején valóban nőtt az ellátott esetek száma. Június végén, július elején a napi riasztások heti átlaga 3800 körül volt, ami valamivel több, mint egy évvel korábban.

Öt év alatt, 2020-tól 2024 júliusáig összesen több mint 5,6 millió alkalommal hívták a mentőt országszerte, naponta átlagosan 3437 esetet láttak el. Ennél az idén nyáron tapasztalt 4000 körüli esetszámok valamivel magasabbak.

Ha csak a napi számokat nézzük, akkor

idén július 15. a csúcstartó, ekkor 4560 esetet regisztrált az OMSZ.

A legkevesebb 2020. április 26-én volt, ekkor mindössze 2238 riasztás szerepel a mentőszolgálat által küldött táblázatban.

Ugyanakkor nem szokatlan, hogy a kánikula idején többen hívják a mentősöket, 2022 nyarán például szintén voltak kiugró értékek. A csúcsot továbbra is a koronavírus járvány tartja, különösen a pandémia második hulláma, amikor jellemzően jóval több dolga volt a mentősöknek, mint a mostani hőségriadó idején.

Ha az egész éves átlaghoz viszonyítjuk a nyári számokat, akkor is enyhe emelkedés látszik, vagyis az elmúlt öt évben jellemzően minden nyáron nőtt a mentőszolgálathoz beérkező riasztások száma.

Egyre több áldozatot szed a nagy meleg

A tartósan magas hőmérsékletet az orvosok csendes gyilkosnak is nevezik, mivel csak az esetek töredékében jegyzik fel halálokként a kánikulát. Pedig az idősek és krónikus betegséggel élők különösen veszélyeztetettek, ám az extrém magas hőmérséklet a fiatalok és egészségesek szervezetét is megterhelheti.

Ausztrál kutatók több mint 40 ország adatait vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az év négy legmelegebb hónapjának hőhullámai 1990 és 2019 között világszerte több mint 150 ezer ember halálát okozták, ami az összes többlethalálozás 1 százalékának felel meg.

A kutatás szerint Magyarországon 10 millió lakosra 890 többlet haláleset jutott a vizsgált időszakban. A Lancet orvosi lapban pedig egy olyan tanulmányt publikáltak, ami arra jutott, hogy Európában leggyakrabban a horvátok haltak meg a forróság miatt, egészen pontosan Eszéket találták a leghalálosabb településnek.

Két éve, 2022-ben részletesen is írtunk arról az Átlátszón, hogy a WHO szerint 2000 és 2016 között az extrém hőingadozás (ahová a hőhullám mellett a fagy is sorolható) közel 125 millió embert érintett, és ugyanezen időszakban 166 ezer ember életét követelte.

Ez a szám azóta 200 ezerre nőtt. Ráadásul a WHO friss jelentése szerint az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a hőség miatti halálesetek száma.

Ráadásul az adatokból az is látszik, hogy a halálozások döntő többsége az európai kontinensen történt, a lista élén Oroszország (56 ezer), Olaszország (38 ezer) és Franciaország (32 ezer) áll. Magyarországon az extrém hőség miatti halálesetek száma ennél jóval alacsonyabb, mindössze 1013.

15 százalék körüli többlethalálozás hazánkban

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szaktanácsadója, Páldy Anna az RTL-nek július közepén azt mondta, még várnak a hőség miatti halálozási adatokra, az azonban biztos, hogy legalább 10-15 százalékkal többen haltak meg a hőhullám alatt, ráadásul minél tovább tart a nagy meleg, annál nagyobb a veszteség. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a napi halálozási adatokat, ám az NNGYK válaszában azt írta, hogy a kért adatok vonatkozásában nem adatkezelő.

A szervezet 2022-ben ugyanakkor közzétett egy hőségriasztással kapcsolatos tájékoztatót, amelyben azt írták, a Kárpát-medencében a hőmérséklet hatása és az extrém meteorológiai események tekinthetők a legjelentősebb egészségkockázatnak,

a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedik meg.

2020-ban nem volt hőségriasztás. 2019-ben 8 napon keresztül rendeltek el hőségriasztást, ez 317 többlet-halálesetet jelentett. Két évvel később, 2021-ben hat esetben került sor hőségriasztás kiadására, ezalatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás 846 volt.

Idén többször is volt már hőségriadó, június végén 4 napra, majd júliusban 12 napra a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelték el, amit aztán meghosszabbítottak, ám harmadfokúról másodfokúra mérsékeltek további 3 napig.

36 Celsius-fok olvasható egy kijelzőn a harmadfokú hőségriadó idején a győri Baross Gábor utcában 2024. július 11-én. (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Ugyan a KSH közzéteszi heti összesítésben az elhunytak számát, és az idei adatoknál az Elektronikus Anyakönyvi Rendszert nevezik meg forrásként, ami a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság fennhatósága alá esik, a Belügyminisztérium a napi részletességű halálozási adatokra vonatkozó adatigénylésünket elutasította, arra hivatkozva, hogy nem minősülnek adatkezelőnek.

A KSH pedig a saját adatbázisára (Statinfo) hivatkozott adatforrásként az adatigénylésünkre adott válaszában, ebben az adatbázisban viszont csak 2022-ig szerepelnek napi szintű halálozási adatok.

Végül a heti halálozási adatokat hetente átlagolt átlaghőmérsékleti adatokkal vetettük össze. Az alábbi ábrán látható, hogy a hőmérséklet (átlagos) változásával szinte azonosan mozgott az elmúlt öt nyáron a hetente elhunytak száma is.

A Nemzeti Népegészségügyi központ által közzétett tájékoztató cikkben is a nyári magas hőmérséklet és a halálozás korrelációját mutatták be két évvel ezelőtt.

Ugyan a nyári hőhullámok alatt számszerűsíthetően több a halálesetek száma is, teljes éveket nézve a hideg időszakok sokkal több emberéletet követelnek. A 2000 és 2019 közötti időszak adatai alapján a világ halálozásainak közel egytizede a szélsőséges hőmérsékletnek tulajdonítható be, viszont a 9,4 százalékos arányból 8,5 százalék a hideg időjárásnak köszönhető, és csak a fennmaradó 0,9 százalék a melegnek.

Még melegebb nyarakra számíthatunk

A kutatások többsége egyetért abban, hogy a nagy hideg okozta halálesetek száma magasabb, mint a kánikula miatti halálozásoké. Igaz ez a világ legmelegebb részeire is, vagyis az alacsony hőmérséklet halálosabb, mint a nagy meleg. Ez ugyanakkor a globális felmelegedés miatt fordulhat a jövőben.

Egy 2019-es tanulmány azt vizsgálta, milyen lesz a nagyvárosok klímája 2050-re. Elemzésük szerint a legvalószínűbb, hogy a jövőbeli városok 77 százalékának változik meg a klímája, 22 százalékuknak pedig olyan körülményekhez kell alkalmazkodniuk, amely jelenleg egyetlen városban sem figyelhető meg. Madridban például Marrákes éghajlata lesz megfigyelhető, Budapesten akár 8 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet, és Stockholm lesz az új Budapest, ha a hőmérsékletet nézzük.

2022-ben az Átlátszón részletesen is bemutattuk, hogy milyen klímára számíthatunk hazánkban 50 év múlva.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: 43 Celsius-fokot mutat egy utcai hőmérő a Huszti téren, Nagykanizsán 2022. július 23-án. (fotó: MTI/Varga György)