Az élelmiszer-infláció húsz hónap után először csökkent Magyarországon idén januárban – derül ki az Eurostat adataiból. Ennek ellenére az Európai Unió országaiban sokkal mérsékeltebb volt az élelmiszerek drágulása, mint hazánkban vagy a régióban. Az elmúlt hónapok magyar élelmiszerdrágulása nem csak az unión belül, hanem az egész világon rendkívülinek számít. Megnéztük hat, nem árstopos alapvető élelmiszer inflációs adatait, majd összevetettük a régiós országokkal és az uniós átlaggal.
Az élelmiszerek inflációja az Európai Unió statisztikai hivatala szerint decemberről januárra közel két év után csökkenni kezdett Magyarországon: a decemberi 49,6 százalék után idén év elején 48,2 százalékos éves árnövekedést mértek. A magyar adatok szerint a trend februárban is folytatódott, a növekedés 43,3 százalék volt. A hazai áremelkedés üteme viszont a régióban és az egész Unióban továbbra is kiemelkedőnek számít.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egyes termékcsoportok közül a háztartási energia után az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb ütemben. Míg 2022-ben a februári, előző évhez mért élelmiszer-infláció 11 százalékos volt, addig idén februárban már 43,3 százalék.
Míg a KSH-nál már elérhető a 2023 februári magyar inflációs adat, az Eurostat 2023 március elején még csak a 2023 januári adatokat közölte a teljes EU-ra vonatkozólag. 2022 év végén a hazai élelmiszerárak növekedése 49,6 százalékkal elérte a csúcsot. Januárban ennél már kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció, 48,2 százalékkal. A KSH szerint pedig – mint az első ábráról is leolvasható – az áremelkedés tovább csökkent, 43,3 százalékra. Ezzel viszont hazánk továbbra is élen jár az áremelkedés terén, jelentősen magasabb az EU-s átlaghoz viszonyítva, de a második helyen álló Litvániától is 16 százalék választ el minket.
Az alapvető élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a kenyér ára emelkedett meg, de jelentős a sajt és a vaj drágulása is.
Idén januárban a kenyér ára Magyarországon 81,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanekkor. Ez minimális csökkenést mutat a 2022 decemberi inflációhoz képest, azonban a régióban egyedülálló volt a nálunk tavaly nyár óta zajló drasztikus növekedés. A második legmagasabb kenyér-inflációt Észtországban mérték, ahol jóval alacsonyabb – 46,5 százalék – volt ugyanez az érték. A januári EU-s inflációs átlag csupán a hazai negyede.
Figyelemre méltó a sajt drágulása, ami hazánkban a legfrissebb adatok szerint 79,2 százalék. Ez az előző hónaphoz viszonyítva szintén javulás, viszont messze elmarad a második helyet betöltő Litvánia (44,2 százalék) mellett. Az EU-s áremelkedés januárban a magyarnak közel a harmada volt csupán.
Erőteljes volt a vaj árának emelkedése tavaly januárhoz képest, az Eurostat 76,5 százalékos éves drágulásról számolt be. Ehhez képest 47 százalékkal áll a második helyen Románia, az uniós átlag pedig a magyarnak nagyjából a harmada.
A hús éves inflációja januárra némileg növekedett Magyarországon, így a decemberi 40,3 százalék után 40,7 százalékot mértek. Ez nagyjából 10 százalékkal haladja meg a második helyen álló Észtországot, az Európai Uniós átlagnak ellenben a duplája a magyar érték.
A zöldség ára az elmúlt két évben a legtöbb régiós országban meglehetősen változékony volt, ezzel együtt 2022 ősze volt az a pont, amikor Magyarország átvette az első helyet. Így januárban 36,3 százalékos inflációval nálunk drágultak meg leginkább a zöldségek a régióban, de az EU-s átlagnak is több mint a duplája volt a hazai infláció.
A megvizsgált alapvető élelmiszerek közül a gyümölcs az, aminek a drágulása valamelyest mérsékeltebb – 30,3 százalék. A zöldséghez hasonlóan a gyümölcs esetében is változékony árakat láthatunk, Magyarország augusztusban vette át a vezetést. Azóta is első helyen állunk 30,3 százalékkal, ami az összes régiós országot megelőzi, és az uniós átlagnak közel négyszerese.
Az élelmiszerek Magyarországon mért drágulása nem csak a régióhoz és az Európai Unióhoz viszonyítva kiugró. Tavaly év végén több nemzetközi rangsor is megállapította, hogy a magyar drágulás világviszonylatban is toplistás. A Világbank tavalyi statisztikája szerint Magyarországon volt a 10. legnagyobb az élelmiszer-drágulás világszerte.
Több rangsor szerint is Magyarországon drágulnak az élelmiszerek a világon az egyik legnagyobb mértékben | atlatszo.hu
Az utolsó rendelkezésre álló havi adatok szerint a megelőző évi árakhoz képest a legnagyobb mértékben 2022-ben Zimbabwe, Libanon és Venezuela élelmiszerei drágultak meg: 376, 171 és 158 százalékkal. A Magyarországon mért 47,1 százalékos áremelkedést közvetlenül Ghána (59,7 százalék), Haiti (53,1 százalék) és Suriname (54,1 százalék) előzi meg.
Pete Luca – Szabó Krisztián
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
A csökkenő inflációs várakozások és energiaárak miatt a fogyasztók gazdaságba vetett bizalma növekszik Európában, Magyarország kiemelkedően optimista.
2500 milliárd forintot tervezett idén kamatfizetésre a kormány, ez jövőre 3200 milliárd forintra nő. A kormány fiskális politikája miatt.
Az előző negyedévhez képest ismét csökkent a negyedéves GDP-nk, vagyis a KSH legfrissebb adatai alapján technikai recesszióba került Magyarország.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!