Hosszú idő után először mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon

Az élelmiszer-infláció húsz hónap után először csökkent Magyarországon idén januárban – derül ki az Eurostat adataiból. Ennek ellenére az Európai Unió országaiban sokkal mérsékeltebb volt az élelmiszerek drágulása, mint hazánkban vagy a régióban. Az elmúlt hónapok magyar élelmiszerdrágulása nem csak az unión belül, hanem az egész világon rendkívülinek számít. Megnéztük hat, nem árstopos alapvető élelmiszer inflációs adatait, majd összevetettük a régiós országokkal és az uniós átlaggal.

Az élelmiszerek inflációja az Európai Unió statisztikai hivatala szerint decemberről januárra közel két év után csökkenni kezdett Magyarországon: a decemberi 49,6 százalék után idén év elején 48,2 százalékos éves árnövekedést mértek. A magyar adatok szerint a trend februárban is folytatódott, a növekedés 43,3 százalék volt. A hazai áremelkedés üteme viszont a régióban és az egész Unióban továbbra is kiemelkedőnek számít.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egyes termékcsoportok közül a háztartási energia után az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb ütemben. Míg 2022-ben a februári, előző évhez mért élelmiszer-infláció 11 százalékos volt, addig idén februárban már 43,3 százalék.

Míg a KSH-nál már elérhető a 2023 februári magyar inflációs adat, az Eurostat 2023 március elején még csak a 2023 januári adatokat közölte a teljes EU-ra vonatkozólag. 2022 év végén a hazai élelmiszerárak növekedése 49,6 százalékkal elérte a csúcsot. Januárban ennél már kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció, 48,2 százalékkal. A KSH szerint pedig – mint az első ábráról is leolvasható – az áremelkedés tovább csökkent, 43,3 százalékra. Ezzel viszont hazánk továbbra is élen jár az áremelkedés terén, jelentősen magasabb az EU-s átlaghoz viszonyítva, de a második helyen álló Litvániától is 16 százalék választ el minket.

Az alapvető élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a kenyér ára emelkedett meg, de jelentős a sajt és a vaj drágulása is.

Idén januárban a kenyér ára Magyarországon 81,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanekkor. Ez minimális csökkenést mutat a 2022 decemberi inflációhoz képest, azonban a régióban egyedülálló volt a nálunk tavaly nyár óta zajló drasztikus növekedés. A második legmagasabb kenyér-inflációt Észtországban mérték, ahol jóval alacsonyabb – 46,5 százalék – volt ugyanez az érték. A januári EU-s inflációs átlag csupán a hazai negyede.

Figyelemre méltó a sajt drágulása, ami hazánkban a legfrissebb adatok szerint 79,2 százalék. Ez az előző hónaphoz viszonyítva szintén javulás, viszont messze elmarad a második helyet betöltő Litvánia (44,2 százalék) mellett. Az EU-s áremelkedés januárban a magyarnak közel a harmada volt csupán.

Erőteljes volt a vaj árának emelkedése tavaly januárhoz képest, az Eurostat 76,5 százalékos éves drágulásról számolt be. Ehhez képest 47 százalékkal áll a második helyen Románia, az uniós átlag pedig a magyarnak nagyjából a harmada.

A hús éves inflációja januárra némileg növekedett Magyarországon, így a decemberi 40,3 százalék után 40,7 százalékot mértek. Ez nagyjából 10 százalékkal haladja meg a második helyen álló Észtországot, az Európai Uniós átlagnak ellenben a duplája a magyar érték.

A zöldség ára az elmúlt két évben a legtöbb régiós országban meglehetősen változékony volt, ezzel együtt 2022 ősze volt az a pont, amikor Magyarország átvette az első helyet. Így januárban 36,3 százalékos inflációval nálunk drágultak meg leginkább a zöldségek a régióban, de az EU-s átlagnak is több mint a duplája volt a hazai infláció.

A megvizsgált alapvető élelmiszerek közül a gyümölcs az, aminek a drágulása valamelyest mérsékeltebb – 30,3 százalék. A zöldséghez hasonlóan a gyümölcs esetében is változékony árakat láthatunk, Magyarország augusztusban vette át a vezetést. Azóta is első helyen állunk 30,3 százalékkal, ami az összes régiós országot megelőzi, és az uniós átlagnak közel négyszerese.

Az élelmiszerek Magyarországon mért drágulása nem csak a régióhoz és az Európai Unióhoz viszonyítva kiugró. Tavaly év végén több nemzetközi rangsor is megállapította, hogy a magyar drágulás világviszonylatban is toplistás. A Világbank tavalyi statisztikája szerint Magyarországon volt a 10. legnagyobb az élelmiszer-drágulás világszerte.

Több rangsor szerint is Magyarországon drágulnak az élelmiszerek a világon az egyik legnagyobb mértékben | atlatszo.hu

Az utolsó rendelkezésre álló havi adatok szerint a megelőző évi árakhoz képest a legnagyobb mértékben 2022-ben Zimbabwe, Libanon és Venezuela élelmiszerei drágultak meg: 376, 171 és 158 százalékkal. A Magyarországon mért 47,1 százalékos áremelkedést közvetlenül Ghána (59,7 százalék), Haiti (53,1 százalék) és Suriname (54,1 százalék) előzi meg.

Pete Luca – Szabó Krisztián