Egyre kevesebb pénzt költ az EU orosz energiára, lassan Kína lesz a legnagyobb importőr

Február 5-én vasárnap újabb uniós intézkedések léptek érvénybe Oroszországgal szemben. Tilos az orosz olajtermékek – így többek között az orosz nyersolajból finomított benzin és dízel – tengeri behozatala az Európai Unió területére. Az Európai Unió január végén az összes importőr közül továbbra is tartósan a legtöbb pénzt költötte orosz energiára, de a szankciók hatására Kína lassan véglegesen átveszi az EU helyét, mint az orosz energiáért legtöbbet fizető ország.

A hétvégén érvénybe lépett embargó értelmében tilos az orosz olajtermékek Európai Unióba történő importja, tehát az orosz nyersolajból finomított benzin, dízel, kerozin, fűtő- és kenőolaj behozatala. Valamint az embargó részeként az orosz nyersolajból feldolgozott termékek unión belüli kereskedelme is tiltott. Az uniós vállalatok nem nyújthatnak Oroszország harmadik országokkal folytatott kereskedelméhez segítséget, kizárólag azokban az esetekben, ha az ügyletek az árplafonnal megegyeznek, vagy annál alacsonyabb áron folynak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Így a nyersolajhoz képest prémium áron értékesített termékek esetében 100 dollár az ársapka, míg a nyersolajnál olcsóbban értékesítetteknél 45 dollár a határ. A megállapodás tartalmaz egy 55 napos „türelmi időt” azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyek 2023. február 5. előtt kerültek hajóra, és még 2023. április 1. előtt a végső rendeltetési kikötőben kirakodásra kerülnek.

Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 1. rész | atlatszo.hu

A hatodik (2022. június 3.) és a nyolcadik (2022. október 6.) csomag részeként megszavazott olajembargó és ársapka december 5-én lépett életbe. Ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát.

Magyarország a tárgyalások során mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, vagyis továbbra is lehetséges az orosz eredetű termékek feldolgozása és belföldi forgalmazása, ám az unión belüli kereskedelmünket az újabb intézkedés megnehezítheti.

Az Euronews az olajra vonatkozó tilalom kapcsán azt írta, hogy az árplafon célja, hogy az olaj továbbra is eljuthasson olyan országokba, mint Kína és India, így elkerülhető a globális hiány, illetve az árak ugrásszerű felemelkedése. Azonban Oroszország számára mindez jóval alacsonyabb haszonnal jár majd.

Az EU-ból egyre kevesebb exportbevétel jut Oroszországba

A háború kezdete óta Oroszország összesen 239 milliárd euró bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók exportjából. Ennek nagyjából a felét (140 milliárd eurót) az Európai Unió országai finanszírozták – derül ki a CREA adataiból.

A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) Russia Fossil Tracker nevű projektje azt követi, hogy Oroszország energiaexportja hogyan alakult, és miként változott az orosz-ukrán háború kezdete óta. Ezt a hajók mozgásának és a csővezetékek áramlásának nyomon követésével teszik lehetővé.

Az elemzésükből kiderül, hogy az Európai Unió importja az orosz fosszilis energiahordozókból 2022 március vége óta folyamatosan csökken. Pénzértékben kifejezve feleannyit fizettünk idén januárban Oroszországnak az energiáért, mint a háború előtt. A CREA elemzése 14 napos mozgóátlagot számol, amivel a legaktuálisabb helyzet helyett inkább egy hosszabb távú tendencia mutatható ki. Az elmúlt hetekben mértek már olyan napokat, amikor Kína megelőzte az EU-t, azonban ez nem volt tartós.

A mozgóátlaggal nézve az EU továbbra is az oroszok legnagyobb importőre marad, de már csak kis mértékben előzi meg Kínát. Az olajtermékekre kivetett február 5-i embargó és ársapka miatt feltehetően még ennél is

kevesebb pénz fog februártól az EU-ból Oroszországba áramlani, és Kína tartósan átveheti az első helyet.

Az Európai Unió és Kína mellett a legnagyobb importőrök között foglal helyet Törökország, India, Dél-Korea, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.

Világviszonylatban nézve Magyarország a kilencedik legnagyobb importőrnek számít a háború kezdete óta, kizárólag az EU-t tekintve azonban a hatodik helyen áll. Egészen 2022 februárjától számolva mostanáig összesen 8,2 milliárd euró értékben importáltunk orosz gázt és olajat.

Az exportált mennyiség felől nézve Oroszország mennyiségre közel ugyanannyi fosszilis energiahordozót szállít – tehát az eddigi exportot az EU nélkül is fenn tudja tartani –, de jóval kevesebb bevételhez jut. A háború kezdetekor a magas energiaárak miatt ugyan jelentősen megugrott az ország bevétele, 2023 január végén viszont már az egy évvel ezelőtti szintet se érte el.

Vagyis az erőteljes veszteséget a legnagyobb korábbi importőr, az Európai Unió kiesése magyarázza. Oroszország exportból származó bevételének legnagyobb részét továbbra is a nyersolaj adta, január végén átlagosan napi 300 millió euróval. Kiemelkedő pénzügyi forrást biztosított emellett az olajszármazékok exportja, ami a múlt hónapban átlagosan napi 113 millió euró bevételt tett ki. Tekintve, hogy Oroszországnak a legjelentősebb bevételt adó energiacikkeire embargó vonatkozik az Európai Unió területén, az exportból származó bevétele a jelenleginél is tovább csökkenhet.

Pete Luca