2022, a háború éve: vadul fegyverkeznek a világ országai, köztük Magyarország is

Az Ukrajnában zajló háború évtizedek óta példátlan pusztítással jár, de ami ennél is ijesztőbb, az az, hogy ez a pusztítás a világ hadi kiadásainak töredékéből valósul meg. Az elmúlt években az államok rekordösszegeket költöttek a hadseregeikre. Az újrainduló versenyt Kína felfegyverkezése fűti, de a NATO és az Egyesült Államok katonai dominanciája még töretlen.

Tavaly a történelem során először lépték át a világ globális katonai kiadásai a 2000 milliárd dolláros értéket a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint. Az elmúlt év kiadásait, az ukrajnai háborút, Kína hadsereg-fejlesztését és a NATO 2 GDP-százalékos célkitűzését figyelembe véve a következő években aligha várható, hogy az államok visszavesznek a fegyverkezésből.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Duplázódott a magyar katonai költségvetés

A magyar kormány még 2016-ban jelentette be az úgynevezett Zrínyi programot a magyar fegyveres erők 10 éves fejlesztésére. A program igen homályos célkitűzésekkel indult, meghirdetésekor a kormány annyit mondott, hogy szándékuk szerint a Honvédséget 2026-ig a régió legerősebb hadseregévé kell tenni. Ezzel együtt az elmúlt egy-két évben már nyilvánossá vált néhány látványos katonai fejlesztés, többek között a Leopard 2 tankok 2020-as beszerzése, a zalaegerszegi Lynx harcjárműveket gyártó üzem építése vagy a török gyártótól vett Gidrán harcjárművek fejlesztése.

A honvédség folyóiratában ajnározzák a török fegyverrendszert, aminek titkolták a megvásárlását | atlatszo.hu

A Gidránok vásárlása is zűrzavaros folyamat: még azt sem közölték, hogy mennyibe kerültek a török Nurol Makina által gyártott páncélozott harcjárművek. A beszerzésben viszont közvetítőként részt vesz egy cég, aminek két tulajdonosa egy Orbán és egy Erdogan környezetéhez tartozó oligarcha. Valószínűleg nem véletlen, hogy az összes török hadiipari beszerzést 30 évre titkosította a Fidesz-kormány.

A költségvetési adatokból kiderül, hogy hét év alatt óta több mint duplájára nőttek az ország katonai kiadásai. A 2015-ös 300 milliárd forintról 2021-re 778 milliárdra emelkedett a magyar hadi költségvetés, az idei évre pedig ennél is többet, 1003 milliárd forintot irányoztak előre. A központi költségvetést azóta többször átírta a kormány, de sok más kiadással szemben a katonai tételt nem csökkentették.

A jövő évben a tervek szerint további 40 százalékkal növelik a katonai költségvetést.

A magyar kormány fegyverkezési láza valójában nem lóg ki a sorból régiós vagy NATO-összehasonlításban: ugyanebben az időszakban Románia vagy Szlovákia vagy Szlovénia katonai kiadásai szintén megduplázódtak. Valamivel kisebb mértékben, de jelentősen növelték kiadásaikat a nyugati NATO-tagállamok is, köztük Németország, Belgium vagy Dánia. A NATO előrejelzései szerint Magyarország idén még kissé le is marad a régiós fegyverkezési versenyben: egy júniusi előrejelzés szerint a legtöbb keleti tagállammal szemben idén már nem tudjuk teljesíteni azt a szövetségi célt, hogy a GDP-nk több mint 2 százalékát költsük a katonai célokra.

Trump mégsem volt békegalamb

A NATO tagjai még 2006-ban fogadtak el szándéknyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékának megfelelő összegre növelik a katonai költségvetésüket. Ezt a célt azonban azóta sem sikerült teljesíteni, sőt, a legtöbb országnak a 2010-es években még csökkentek is a katonai kiadásai, miközben a GDP nőtt. Az időszakban még az Egyesült Államok is jelentősen csökkentette védelmi költségvetését, annak ellenére, hogy ez idő alatt is jóval többet költött katonai célokra, mint az összes többi tagállam együttvéve.

Donald Trump egyik fontos külpolitikai ígérete volt az, hogy véget vet annak a helyzetnek, ahol lényegében az Egyesült Államok egyedül védi a többi tagállamot. Ez a politika felemásnak bizonyult: bár elnöksége alatt valóban növekedésnek indultak a NATO-tagállamok katonai kiadásai, ezzel párhuzamosan az amerikai katonai-ipari komplexumba is újabb milliárdokat fektettek: a Trump-évek alatt évente átlagosan 4 százalékponttal nőttek a katonai kiadások.

A legtöbb NATO-tagállam azonban máig nem érte el a 2 GDP-százalékos célt, bár az ukrajnai háború fokozta a készülődést. A NATO nyári előrejelzése szerint év végéig hét európai ország, Horvátország, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és az Egyesült Királyság éri el a célkitűzést. Feltűnő, hogy az egykori keleti blokkban milyen fegyverkezési lázat indított el az orosz agresszió.

A NATO „éltanulója” egyértelműen Lengyelország lett, ahol egy olyan törvényt is elfogadtak, amely szerint jövőre a GDP 3 százalékát fordítják hadi célokra.

Mennyire erős valójában az amerikai haderő?

Itt érdemes rámutatni arra, hogy az Egyesült Államok katonai szempontból nemcsak a NATO-n belül, hanem globálisan is mennyire domináns. Az Egyesült Államok évtizedek óta a legtöbb pénzt költi katonai célokra, és ez nem volt másként 2021-ben sem: tavaly 801 milliárd dollár volt az amerikai védelmi költségvetés. Ez több mint kétszerese a rangsorban második helyezett Kínai Népköztársaságénak, amely a SIPRI adataiból kiindulva 293 milliárd dollár. Azt, hogy ezek milyen mértékű kiadások, jól mutatja, hogy Magyarország teljes GDP-je ugyanebben az évben 182,3 milliárd dollárt tett ki. Vagyis a két állam védelmi költségvetése külön-külön több pénzt mozgat, mint a teljes magyar gazdaság.

Kínán kívül valójában nincs olyan állam, amelynek védelmi büdzséje megközelítené az Egyesült Államokét. De ha összeadjuk Kína és a sorban következő 8 állam (amelyek többsége ráadásul NATO-tagállam vagy más módon USA-szövetséges) védelmi kiadásait, ezek összege is még mindig elmarad az amerikai katonai büdzsétől.

A harmadik helyen katonai kiadások szempontjából India áll, az előtte levőknél jóval szerényebb, 76,6 milliárdos büdzsével, őket követi az Egyesült Királyság 68,4 milliárddal.

Oroszország, bár az Egyesült Államok geopolitikai riválisaként pozicionálja magát, a számok azt mutatják, hogy nem egy ligában játszanak: csak az ötödik helyre fér be, az amerikai katonai büdzsé kevesebb, mint tizedének megfelelő kiadással.

Kína és India hadserege az aktív szolgálatos katonák számát tekintve meghaladja az Egyesült Államokét, felszereltségben azonban elmarad tőle. Az amerikai túlerőt a legjobban talán az egyes légierők eszközállománya illusztrálja: az amerikai fegyveres erők egyes szárnyai külön-külön több repülővel rendelkeznek, mint a világ legtöbb országa. E rangsorban az első helyre a US Air Force, a második helyre az Amerikai Hadsereg légi egységei kerülnek (5217 és 4409 repülőgéppel). A harmadik helyen Oroszország áll, negyedik helyen pedig ismét egy amerikai fegyveres szervezet, a Haditengerészet, amely kötelékébe további 2464 gép tartozik.

Putyin hiába szeretné, Oroszország már nem a Szovjetunió

Az ukrajnai háborút a közbeszédben sokan hasonlították a hidegháború proxy-konfliktusaihoz, azokhoz a helyettesítő háborúkhoz, amelyek során az Egyesült Államok és a Szovjetunió harmadik országok háborúit finanszírozták, hogy gyengítsék egymást. Vlagyimir Putyin és az orosz propaganda többször is bejelentette az igényt az egykori szovjet érdekszféra visszaállítására Ukrajna bekebelezésével, sőt az ukrajnai háború előtt Putyin azt is követelte, hogy a NATO teljesen vonuljon ki az egykori Varsói Szerződés országaiból, köztük Magyarországról is.

Csakhogy a számok alapján a mostani Oroszország nem mérhető a Szovjetunióhoz: a ’80-as évek végére a szovjet birodalom katonai költségvetése (2020-as árfolyamon számolva) meghaladta a 250 milliárd dollárt. Ma ennek a harmadát sem éri el Oroszország katonai büdzséje, miközben az amerikai haderő költségvetése tovább nőtt.

Ukrajna persze Oroszországnál jóval kisebb gazdaság, ami meglátszik az éves katonai büdzséjén is: a háború előestéjén kevesebb mint tizede volt az orosz hadseregének, 5,9 milliárd dollár (ezt a háború kitörésekor, vészhelyzetet hirdetve felemelték 8,3 milliárdra). Azonban ha Ukrajna saját katonai büdzséjéhez hozzászámoljuk a nyugati segítség értékét, akkor az ukrán hadsereg eszközeinek értéke már az orosz hadsereg éves büdzséjét közelíti.

A Nexta hírportál számítása szerint Ukrajna novemberig mintegy 41,3 milliárd dollár értékű katonai eszközt kapott támogatóitól – ez az éves orosz katonai büdzsé közel kétharmadának felel meg. Magyarországon elterjedt az a feltételezés, hogy Ukrajnának végső soron nincs esélye Oroszország ellen, hiszen mégiscsak egy kicsi, szegény kelet-európai állam áll szemben egy kontinensnyi birodalommal. Csakhogy ez figyelmen kívül hagyja, hogy Ukrajnát az amerikai katonai-ipari komplexum támogatja – ha ezt állítjuk szembe az orosz katonai potenciállal, már egyáltalán nem Moszkvának kedvez a „papírforma.”

Amerikai szemszögből aprópénz Ukrajna támogatása

A Center for European Policy Analysis (CEPA) novemberi elemzésében rámutatott: a Biden-adminisztráció 2022-re 40 milliárd dolláros, 2023-ra 37,7 milliárd dolláros keret elkülönítését kérte a Kongresszustól Ukrajna katonai támogatására.

Ez az összeg az orosz katonai költségvetés több mint felének felel meg, az amerikai védelmi kiadásoknak azonban csak 5,6 százalékát teszi ki.

Az amerikaiak által támogatott ukrán fegyveres erők (legalábbis saját állításuk szerint) már közel 100 ezer orosz katonát öltek vagy sebesítettek meg – ez egy, a ’80-as évek afganisztáni háborúját is meghaladó veszteség. Felvételekkel bizonyíthatók az oroszok eszközveszteségei, több ezer katonai jármű és több száz légi fegyver elvesztése. A veszteségek kritikus mértékben csökkentik az orosz haderő harci erejét, beleértve olyan elit harci egységekét is, mint a kifejezetten a NATO elleni háborúra szánt 1. gárda páncélos hadseregét, amelyet a harkivi ukrán áttörésnél elszenvedett súlyos veszteségek után vissza kellett vonni a frontról.

A CEPA elemzése szerint az Egyesült Államoknak „fillérekbe kerül” az a háború, ami az orosz haderőt tönkreteszi (számításuk szerint a 40 milliárd dolláros katonai segítség az orosz oldalon mintegy 100-150 milliárd dolláros kárt okoz az orosz haderőnek). A problémát Putyin az orosz gazdaság militarizálásával próbálja orvosolni, egy november végén nyilvánosságra került terv szerint a jövő évben 50 százalékkal emelné a katonai kiadásokat. Ez több mint 32 milliárd dolláros emelést jelentene.

Csakhogy ezzel párhuzamosan az amerikai Kongresszus is előállt a saját, 8 százalékos emelési tervével. Az amerikai katonai büdzsé 8 százalékos emelése pedig az orosz 50 százalékos emelést túlszárnyaló, 64 milliárdos pluszt jelent. Oroszország ráadásul súlyos recesszió közepette, zsugorodó GDP-vel kellene, hogy növelje katonai kiadásait.

A szankciók következtében, az orosz statisztikai hivatal szerint az idei harmadik negyedévben, az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 4 százalékot romlott az ország GDP-je.

Az orosz gazdaság egyébként sem tartozik a legnagyobbak közé, nagyságrendileg ma Olaszországéval és Kanadáéval vethető össze.

A valódi kihívást Kína fegyverkezése jelenti

A makroadatok alapján a NATO és az Egyesült Államok valódi riválisa nem Oroszország, hanem Kína, és a nyugati országokban beindult fegyverkezési hullám Peking hasonló politikájára válaszol.

A kínai hadi kiadásokról ellentmondásos adatok állnak rendelkezésre: a Kínai Kommunista Párt évente közöl adatokat a katonai költségvetés méretéről, de ezeket a számokat kevés nyugati elemző tartja hitelesnek. A hivatalos kínai adatok szerint 2020-ban 178 milliárd dollárt tett ki az ország védelmi büdzséje, a SIPRI becslése szerint azonban a valós szám 252 milliárd körül lehet, és 2014 óta közel másfélszeresére nőttek az ország katonai kiadásai.

Még régebbre visszamenve azt látjuk, hogy a kínai gazdaság szárnyalásával párhuzamosan Peking példátlan haderőfejlesztést hajtott végre: még a hivatalos adatok is arra mutatnak, hogy a 2000-es évek elejétől közel tízszeresére növekedett Kína katonai büdzséje. A kínai haderőnek ráadásul még van hova növekedni: a SIPRI becslése szerint az ország GDP-jének ma csupán 1,7 százalékát költik a hadseregre, az Egyesült Államok ezzel szemben mintegy 3,4 százalékát.

Amikor az ukrajnai híreket olvassuk, és szembesülünk a pusztítással – közel 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát, a két oldal összesített katonai veszteségei százezer felett lehetnek, a fronton több tízezres városok váltak romhalmazzá –, akkor érdemes észben tartani, hogy mindezt olyan fegyverrendszerek okozzák, amelyek a globális katonai kiadások töredékét teszik csak ki. Aggasztó belegondolni, milyen következményei lennének egy olyan háborúnak, ahol például Kína és a NATO teljes katonai kapacitását bevetnék.

Zubor Zalán

Címlapkép: Leopard 2A4 típusú harckocsik dinamikus bemutatója a tatai Klapka György laktanyában tartott harckocsizó fegyvernemi napon 2022. július 25-én. MTI/Krizsán Csaba