Megnéztük, mennyit ér a pénzünk a boltban tavalyhoz képest

Idén az infláció miatt jelentősen megnőtt az egyes élelmiszerek ára, mind Magyarországon, mind az Európai Unió más tagállamaiban. A KSH legutóbbi (augusztusi) tájékoztatójában már 15,6 százalékos inflációt emlegetett, leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. De mit is jelent ez pontosan? Számok helyett most képekkel érzékeltettük azt, hogy a drágulásnak köszönhetően egyes alap termékekből a tavalyi árért idén mennyit tudunk megvásárolni a boltban.

A KSH legutóbbi közleménye szerint 2022 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egyetlen hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett. Leginkább a margarin, a kenyér, a sajt, a száraztészta, a tejtermékek, a vaj, a tojás, a rizs és a baromfihús drágult.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hazai áremelkedés az EU-n belül is kiemelkedő

Nem csak a hazai élelmiszerárakat sújtotta az infláció, az Európai Unió más tagállamaiban is jelentős drágulás tapasztalható. Azonban az alap élelmiszerek esetében – mint a tojás, sajt, kenyér és hús –

Magyarországon nagyobb drágulás mérhető, mint más uniós tagállamokban.

A tojás ára például 2022 augusztusában 42 százalékkal volt magasabb hazánkban az Eurostat szerint az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, így a tavalyi árért cserébe tíz tojás helyett idén már csak hét tojást kapunk a boltban.

Az egész Európai Unión belül nálunk nagyobb drágulás csak Észtországban látható, más EU-s országokban átlagosan 8 tojást lehet idén a tavalyi áron venni.

A tavalyi egy kiló kenyér helyett idén ugyanannyi pénzért már csak 60 deka kenyeret kapunk. Ezzel

kiugró a kenyér árának az emelkedése: nálunk 65 százalékos volt a drágulás,

a második legrosszabb helyen álló Litvániában viszont csak fele ekkora, 33 százalékos. Ezzel szemben viszont a lisztet és a gabonaféléket nem érte ennyire drasztikus áremelkedés: 23 százalékos inflációval a középmezőnybe kerülünk, a lista végén a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) állnak 65-75 százalék közötti drágulással.

A sajt esetében is nálunk volt a legnagyobb drágulás az EU-n belül.

Míg az Unióban átlagosan 19 százalékkal nőtt az ára, addig nálunk 60 százalékos árnövekedés tapasztalható.  Így a tavalyi árért idén tíz deka sajt helyett már csak hat dekát kapunk a boltban, miközben az EU-ban átlagosan 8 deka sajtot kapnak a tavalyi árért.

A húsok terén 27,6 százalékos inflációval szintén Magyarországon mérhető a legnagyobb drágulás.

A tavalyi egy kiló hús helyett 78 dekát kapunk csak, miközben az EU-s átlag 87,5 deka körül alakul, mert az Unióban átlagosan 14,3 százalékkal drágult a hús ára.

A hal esetében szintén nálunk volt a második legnagyobb drágulás, a tavalyi áron egy kiló helyett 79 deka halat tudunk venni. Az EU-ban nálunk csak Észtországban rosszabb a helyzet. Hazánkban a halfélék ára 26,6 százalékkal emelkedett, eközben az EU-ban átlagosan 12,1 százalékos növekedés volt.

Az alapvető élelmiszereket összehasonlítva látható, hogy hazánkban leginkább a kenyér ára nőtt egy év alatt (+65,5%), ezt követi a sajt (+60,7%) és a vaj (+54,5%). Legkevésbé a cukor árán érezhető drágulás, mindössze 9,3 százalékos volt ennek a terméknek az inflációja. Ez köszönhető annak is, hogy a kristálycukor február 1. óta az árstopos termékek közé tartozik, ami egyben a termék hiányát is okozta.

Az alábbi diagramon ki lehet választani az egyes termékeket, és összehasonlítható a hazai drágulásuk az EU többi tagállamával.

Szémann Tamás – Pete Luca – Szabó Krisztián