Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan kevés eső augusztusig, mint idén

Átlagon aluli volt az idei csapadékmennyiség augusztus végéig, kevesebb volt az esős napok száma és kevesebb csapadék hullott, mint tavaly. A kevés csapadékhoz az átlagosnál melegebb átlaghőmérséklet társult, ami tovább súlyosbította az egész Európában tapasztalt szárazságot hazánkban is. Infografikák az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján.

Az Országos Meteorológiai Szolgálattól megkaptuk az elmúlt évek csapadékösszegre és átlaghőmérsékletre vonatkozó napi adatait, melyekből kiderül, hogy az idei év eddig átlagon aluli esőt és átlagon felüli hőmérsékletet hozott.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az évente lehullott csapadékmennyiség az elmúlt 120 évben mindig is változó volt. Szinte ugyanannyi volt az átlagon felüli esős évek száma, mint amikor az átlagnál kevesebb volt a lehulló csapadék. A 2020-as és a 2021-es év pont a negatív trendet erősíti, mindkét esztendőben a 120 év átlagának megfelelő évi 618 mm csapadéknál kevesebbet mértek.

Az idei év az augusztusig mért csapadékmennyiségből következtetve újfent nem valószínű, hogy eléri az átlagértéket: az év első nyolc hónapjában 150 esős nap volt, ami alatt 274 mm csapadék esett le. Ugyanazt az időtartamot figyelembe véve ez 17 esős nappal és 75 mm-rel kevesebb 2021-hez képest.

Az elmúlt húsz évben nem esett olyan kevés eső januártól augusztusig, mint idén.

Az utóbbi években az alacsony csapadékmennyiség mellett jellemzővé vált a szélsőséges esőzés is. Egyre több az olyan hónap, amikor hetekig alig vagy egyáltalán nincs csapadék, majd egy-két nap alatt annyi eső esik le, mint amennyi korábban sokkal hosszabb idő alatt.

Az idei vetési szezon elején Petőházi András, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta, hogy a növények növekedéséhez és a talaj nedvességének megtartásához a nagyjából heti rendszerességű esőzés lenne az ideális. Viszont a „négy milliméter per óránál intenzívebb eső már nem tesz jót a talajszerkezetnek, és ha túl erős a zápor, zivatar, akkor a talaj tetején elfolyik a csapadék, és a növények nem tudják hasznosítani.” Viszont tavaly és idén is az utóbbi volt jellemzőbb a csapadékeloszlásra.

Az 1991-2020-as évek átlagához viszonyítva is látszik, hogy idén eddig csak áprilisban volt az átlagosnál több csapadék, az összes többi hónapra a kevés esőzés vagy a száraz időjárás volt a jellemző. Tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, viszont augusztusig két olyan hónap is volt, amikor átlagon felüli csapadék esett, és négy olyan hónap, amikor csak kicsit volt kevesebb az eső az átlagosnál.

Ugyan korábban is voltak kifejezetten kevés esőt hozó évek, ami még inkább meg tudja nehezíteni a szárazság elkerülését, az a fokozatosan növekvő átlaghőmérséklet. Az OMSZ éves összefoglalójában látható, hogy 1901 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt az országos évi középhőmérséklet.

2022 első nyolc hónapjában 151 olyan nap volt, amikor magasabb volt a mért napi középhőmérséklet, mint az elmúlt harminc év átlaga. Ez az év közel kétharmadát jelenti. Összehasonlításképpen: tavaly egész évben 173 napon volt magasabb az átlagosnál a hőmérséklet, és augusztusig is csak 123 ilyen nap volt.

Az átlagosnál melegebb napok száma havi összesítésben is érzékelteti, hogy tavalyhoz képest mennyivel rosszabb volt idén a helyzet: míg 2021-ben júniusban 23 nap volt a sokévi átlagnál magasabb a napi középhőmérséklet, addig idén 26 ilyen nap volt. Emellett februárban és augusztusban is 26-26 nap ment az átlag fölé a hőmérséklet.

Az átlagosnál melegebb és a kevés esőt hozó napoknak köszönhetően régóta nem látott szárazság volt idén mind Magyarországon, mind egész Európában, ez pedig a mezőgazdasági termények gyér minőségén, az erdő- és bozóttüzek megnövekedett számán, a főbb vizeink alacsony vízállásán is nyomon követhető volt.

Rekordalacsony volt augusztusban a Duna vízszintje, és további csökkenésre lehet számítani | atlatszo.hu

A centiméterben közölt vízállás-adatok nem a vizek tényleges mélységét mutatják. A vízállások nullpontja mérőállomásonként rögzítve van az adott folyó vagy tó kisvízszintjéhez, ami például a Duna esetében az 1834-es vízállás. Ezt emellett a Balti-tenger adott időpillanatban meghatározott szintjéhez is rögzítik és mBf-ben adják meg (méter Balti felett).

A National Centers for Environmental Information adatai alapján néhány éve az Átlón összefoglaltuk, hogy miként alakult Budapest, Miskolc, Pécs és Szeged napi és éves átlaghőmérséklete. Az adatokból jól látható, hogy a fővárosban 2010 után felgyorsult az átlaghőmérséklet növekedése a korábbi évekhez képest.

Tévedsz, ha azt hiszed, Magyarországon nincs ok a sietségre

Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból. A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője.

Az idei legutóbbi, klímaváltozással foglalkozó Átlós anyagunkban pedig az OMSZ adatai alapján bemutattuk, hogy mire lehet számítani a következő ötven évben: további hőmérséklet-növekedés, több hőhullámos nap, és még kevesebb csapadék várható.

Magyarország klímája ötven év múlva

Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Azt is tudjuk már, hogy ez volt 1901 óta a legmelegebb nyarunk.

Szabó Krisztián