A negyedik hullámban minden második fertőzött kapott korábban oltást, de azt továbbra sem árulták el mennyit

Újabb adatokhoz jutottunk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a koronavírus fertőzöttek számát napi bontásban, valamint a fertőzöttek oltottságáról is megpróbáltunk adatot szerezni. A kapott adatok alátámasztják, hogy az idő előrehaladtával, az újabb vírusvariánsok és járványhullámok megjelenésével egyre szaporodik a beoltott fertőzöttek száma: 2021 január és 2022 január között a betegek több mint negyede legalább egy oltást kapott. Ez a szám azonban önmagában nem árul el túl sokat. 

„Semmilyen védelmi intézkedés nem óv meg a fertőzéstől, csak az oltás” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában 2021. november 5-én. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, az oltatlanok kockázata azonban tízszer nagyobb. Müller Cecília pedig tavaly augusztusban úgy nyilatkozott, hogy 500 beoltott emberből csupán egy betegedett meg, de az ő esetükben is csak enyhe lefolyású volt a fertőzés.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Legfrissebb adatok szerint a járvány kezdete óta 1 923 122 ember kapta el a koronavírust, a beoltottak száma (akik egy adag oltást kaptak) 6 millió 411 ezer fő, az átoltottság több mint 65 százalékos. Tavaly nyár óta a harmadik dózis, januártól pedig negyedik oltás is kérhető. A negyedik adaggal való átoltottság terén hazánk az uniós rangsorban a hatodik helyen áll. Az adatokból ugyanakkor azt látjuk, hogy az oltakozási kedv az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken.

Az oltottak és a fertőzöttek száma ugyanakkor önmagukban nem túl sokatmondó. Sokkal érdekesebb, hogy hányan kapták el a koronavírus fertőzést azok közül, akik beoltatták magukat. Tavaly novemberi cikkünkben bemutattuk Fülöp Orsolya KiMitTud-os adatigénylése alapján, hogy hogyan alakult a legalább egy oltással rendelkező koronavírus-fertőzöttek száma 2021 augusztus és október között.

Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.

Idén januárban újabb adatigénylést adtunk be a témában azt remélve, hogy a legutóbbinál részletesebb adatokhoz juthatunk. Azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el napi bontásban 2021. január 10. és 2022 január 10 között:

– a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát

– a koronavírus-fertőzöttek közül napi bontásban azoknak a számát, akik legalább egy oltást kaptak, akik a teljes oltási sorozatot megkapták, illetve akik az emlékeztető, 3. dózist is megkapták.

90 nap várakozás után végül sikerült választ kapnunk kérdéseink egy részére, de ahogy azt májusban megírtuk, több probléma is akadt az NNK által küldött adatokkal: a napi fertőzésszámokat ömlesztve, táblázat helyett pdf fájl formájában kaptuk meg, a küldött (fekete-fehér) ábrából pedig pont a lényeg, az oltások típusa nem derült ki. Kérésünknek megfelelően végül elküldték színes verzióban is a diagramot, amelyből láthatóvá vált, hogy melyik oltóanyagból kaptak a legnagyobb arányban azok, akik az elmúlt két hónapban elkapták a vírust.

Cikkünk után Müller Cecíliáék elküldték színes verzióban is a koronavírus fertőzöttekről szóló diagramot | atlatszo.hu

Olvasónk azt írta: „Bármennyire is okosnak hitte magát a minisztérium dolgozója, azért annyira mégsem volt” az, hiszen a kördiagramok létrehozása nem véletlenszerűen történik: az adatokat 12 órától kell indítani az óramutató járásának megfelelően, és ezzel párhuzamosan jobb oldalon a jelölést is ebben a sorrendben kell írni.

Végül hosszas levelezés után megkaptuk a legalább egyszer oltott fertőzöttek számát is napi bontásban, így novemberi cikkünkhöz hasonlóan ezúttal is ezeket tudjuk csak elemezni. Válaszában az NNK újfent arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kiadott adatok önmagukban, egyszerű összevetéssel nem alkalmasak arra, hogy a járvány dinamikájára vagy az oltások hatékonyságára következtetni lehessen”.

A harmadik hullámban jóval több oltott fertőződött meg

A kapott napi adatokból jól követhető, hogy az egyes járványhullámok során mennyien kapták el a vírust úgy, hogy rendelkeztek legalább egy oltással.

Az adatokból az látszik, hogy az újabb járványhullámok (és vírusvariánsok) megjelenésével, vagyis az esetszámok növekedésével és a járvány terjedésével párhuzamosan egyre több, legalább egyszer oltott személy kapta el a fertőzést – míg a harmadik hullámban elenyésző volt az oltott fertőzöttek száma, az omikron megjelenésével jelentősen emelkedett a számuk.

Legalább egyszer oltottak száma a regisztrált napi fertőzötteken belül

Mindez azért is érdekes, mert november vége, 2021. 47. hete volt az az időszak, amikor a legnagyobb emlékeztető oltásos akcióhét zajlott. Az egyhetes oltási akció során több harmadik oltást adtak be, mint május végén (21. hét), amikor 581 558 fő kérte a második dózist.

Az adatok alapján ebben az időszakban minden második fertőzött rendelkezett legalább egy oltással.

Legalább egyszer oltottak aránya a regisztrált napi fertőzötteken belül

2022. január 10-i adatok szerint a beoltottak száma (azaz akik egy oltást kaptak) 6 292 759 fő volt, közülük több mint hatmillióan a második oltást is megkapták. Vagyis közel háromszázezer ember nem kapta meg a teljes oltási sorozatot ebben az időpontban. A harmadik, emlékeztető dózist ekkor mindössze 3,28 millióan vették fel.

A kapott táblázat alapján a 2022. január közepéig tartó egyéves időszakban 265 ezer olyan fertőzött volt, aki legalább egy oltással rendelkezett.

Az NNK által küldött táblázat az egyéves időszakban 958 ezer fertőzöttről számol be, ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek 27%-a kapott minimum egy dózist a koronavírus elleni vakcinából.

Az új fertőzötteken belüli legalább egyszer oltottak arányának növekedése érdekes jelenség, de az oltások száma és időpontja nélkül csak feltételezni lehet a növekedés okait. Mivel a kapott adatbázisban 265 ezer volt a legalább egyszer oltott fertőzöttek száma és a publikus számok alapján közel háromszázezren csak az első oltásukat adatták be, így annak az esélye is fennáll, hogy csak az egyszer oltottak kapták el újból a fertőzést – jóllehet ennek az esélye igen alacsony. Mivel az első két oltást nagyjából a harmadik hullám idején kérték a legnagyobb számban, ezért elképzelhető, hogy az agresszívabb omikron variáns által dominált negyedik hullám idejére már legyengült a teljes oltási sorozat hatása, így a kétszer oltottak is könnyebben elkapták a fertőzést. De az is elképzelhető, hogy azok kapták el nagyobb számban 2021 őszén a fertőzést, akik az alacsonyabb hatásfokú kínai oltóanyagot kérték az oltási terv kezdetekor.

Csökken az oltás hatékonysága?

Mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az adatok erősen iránymutató jellegűek. Az NNK által küldött adatsorból ugyanis pont a lényeg nem derül ki: nem tudjuk meg, hogy a beteg mikor kapta az oltást és hányat, azaz nincs valódi információnk arról, hogy mennyire volt védett a fertőzés pillanatában. Arról is fontos lenne további adatokhoz jutni, hogy a fertőzöttek közül hány esetben volt súlyos lefolyású a betegség – a kórházban ápolt koronavírus fertőzöttek oltottságáról azonban eddig egyáltalán nem sikerült adatokhoz jutnunk, holott a szakértők rendre nyilatkoznak a témában.

Az oltóanyagok hatékonysága jelenlegi ismereteink szerint nagyjából négy hónappal a második oltás után csökken (ezért ajánlják az emlékeztető oltás beadását). Így előfordulhat, hogy valaki oltottként megfertőződik – a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen azonban továbbra is véd a vakcina.

A magyar adatok is ezt támasztják alá: tavaly novemberben jelent meg Kásler Miklósék tanulmánya a vakcinák hatékonyságáról, ami a 2021. január 22. és június 10. közötti időszakot vizsgálta. Az adatokból az látszódik, hogy azok, akik a teljes oltási sorozatot megkapták, 68,7-88,7 százalékban védettek a megfertőződés ellen, a halálozás elleni védelem még ennél is magasabb volt. A tanulmány ugyanakkor pont nem mutatta be azt az időszakot, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkeni kezdett amiatt, hogy több hónap eltelt az oltás beadásától.

A Müller Cecília vezette NNK kérdésünkre egyébként azt is állította, hogy nincs rendelkezésükre álló adat napi bontásban azzal kapcsolatban, hogy az oltott fertőzöttek pontosan milyen oltóanyagot kaptak. A teljes képhez pedig azt is érdemes lenne tudni, hogyan alakult a tesztelés az oltottak és oltatlanok körében.

A járványügyi szakértők arrogáns elitizmusa társadalmilag káros és zavarkeltő | atlatszo.hu

Az adat mellé az adatgazda egyébként nyugodtan küldhet magyarázatot is, ez nem tilos, de nem is muszáj. Ez esetben is előfordulhat azonban az a zavarkeltő helyzet, hogy másvalakik majd máshogy interpretálják az adatot, mint ahogy azt az adat gazdája tette.

További érdekesség, hogy a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavírus.gov.hu naponta, (újabban pedig hetente) közölt fertőzésszámaival összevetve azt tapasztaljuk, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott adatok nem teljesen egyeznek meg a hivatalos számokkal. Május végi cikkünkben végignéztük korábbi adatigénylések alapján, hogy milyen eltéréseket vettünk észre az NNK által küldött és a hivatalosan közölt adatsorokban, és Müller Cecíliáékat is megkérdeztük a témával kapcsolatban:

„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu

A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.

Mit lehet tudni a hivatalos kommunikációból?

Ezzel párhuzamosan körbenéztünk, hogy mit lehet tudni eddig a COVID-fertőzés és oltás kapcsolatáról. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is az Országos Kórházi Főigazgatóságnál próbált adatokhoz jutni októberben arról, hogy az igazolt COVID-fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban 45 napos hosszabbítás után közölte, hogy „a kért formában nem tartja nyilván az adatokat, ezért nem minősül adatkezelőnek”.

Szél ekkor azt írta Facebook-posztban, hogy az Adatvédelmi Hatósághoz fordul csakúgy, mint Ujhelyi István MSZP-s EP képviselő, aki szeptemberben kereste meg hasonló kérdéssel a Müller Cecília vezette NNK-t, a Miniszterelnökséget és az EMMI-t, egyelőre hiába.

Áprilisban maga a kormány tette közzé az egyes oltástípusok utáni fertőzések és halálozások pontos számait a második oltás után. A táblázatot azonban Karikó Katalin is félrevezetőnek nevezte.

Tavaly nyáron Gulyás Gergely is beszélt arról, hogy az egyes oltóanyag-típusok esetében milyen arányban fordult elő megbetegedés hazánkban. Viszont az nem derült ki, hogy hány dózisra vonatkozik az adat, hogy mit jelent egyáltalán a megbetegedés (súlyos betegséget, kórházi kezelést, vagy esetleg megfertőződést értünk alatta), és arra sem tért ki, hogy milyen különbségek vannak a korosztályok közt.

A 444 még szeptember elején írta meg, hogy egy olvasójuk oltóanyag-típusra és életkorra bontott adatokat kapott az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy az oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba, és hunyt el legalább három héttel az oltás után – vagyis nagyon úgy tűnik, hogy léteznie kell valahol egy részletes nyilvántartásnak.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita