A járványügyi szakértők arrogáns elitizmusa társadalmilag káros és zavarkeltő

Csütörtökön több online médium (pl. itt és itt) is lehozta Oroszi Beatrix orvos, járványügyi szakértő egy konferencián elhangzott véleményét, miszerint társadalmilag káros és zavarkeltő, ha az ember adatot kap csak úgy nyers tényadat formájában, különösebb kísérő magyarázatok nélkül. Jelen esetben én voltam az, aki az NNK-tól elkértem és több mint 45 nap várakozás után megkaptam egy, azaz 1 darab adatsort, ami aztán az Átlátszó cikkének is része lett. Véleményem szerint a zavart nem az adat okozza, és inkább az Oroszi Beatrix által is képviselt szemlélet az, ami társadalmilag káros.

Közérdekű adatot kiadni nemhogy nem káros, hanem törvény szerint KÖTELEZŐ. A koronavírus-járvány esetében egyenesen az lenne az elvárható, hogy az illetékesek ezeket maguktól tegyék közzé. Mivel ezt nem teszik, az információk iránt teljesen jogosan érdeklődő, a járványhelyzet által érintett emberek kénytelenek ezeket nagyjából kierőszakolni – már aki tudja, hogy kitől, hogyan és mit lehet kérni.

Kérésre a közérdekű adatot pedig közölni kell. Mindegy, hogy akadémikus, statisztikus, újságíró, polgármester vagy a házmester Marika néni kéri, és az is mindegy, hogy mihez szeretné felhasználni, és mit ért meg belőle.

Én közérdekű adatigénylést nyújtottam be, és az NNK nem is vitatta a közérdeket (csak hetekig várakoztatott bokros járványvédelmi teendőire hivatkozva, és még így sem válaszolt mindenre, amit megkérdeztem).

Az adat mellé az adatgazda egyébként nyugodtan küldhet magyarázatot is, ez nem tilos, de nem is muszáj. Ez esetben is előfordulhat azonban az a zavarkeltő helyzet, hogy másvalakik majd máshogy interpretálják az adatot, mint ahogy azt az adat gazdája tette. Szerintem amúgy tök szuper és szükséges is, ha szakemberek a tudásukat megosztják a laikusokkal, és elmagyarázzák a bonyolult összefüggéseket, de egyrészt ez csak akkor történhet meg, ha az adat közzé van téve és megismerhető. Ha nincs, az a szakemberek munkáját is gátolja (kivéve a kiválasztottakat, akik valahogy hozzájutnak az adathoz, de tudományosan hivatkozni ők se nagyon fogják tudni).

Másrészt szerintem az az elitista hozzáállás a társadalmilag káros, ami szerint csak szakemberek gondolkodhatnak és láthatnak jól folyamatokat és jelenségeket, és hogy az általuk adott magyarázatot minden esetben készpénznek kell elfogadni.

Elég sok olyan szakember (orvos) volt még a 20. században is, akik meggyőződéssel és adatokkal alátámasztva bizonygatták, hogy a feketék biológiailag és intellektuálisan alacsonyabb rendűek a fehéreknél, mert szerintük kisebb az agyuk stb. Önmagában attól, hogy valaki, mondjuk, orvosi egyetemet végzett, még nem válik mindentudóvá.

Erre példa szerintem maga Oroszi Beatrix is, aki a szóban forgó adatsorral kapcsolatban az alábbi következtetésre jutott:

„Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak. Ha ugyanannyi eset jön egy fele akkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent.”

Ez a következtetése véleményem szerint akkor lenne helytálló, ha az oltottak körébe csak azokat számolná bele, akinek az adatsor szerinti augusztus–október időszakban elméletileg tényleges védettsége volt, azaz 2 oltása (vagy amelyik vakcinából csak 1 kell, akkor 1, amelyikből viszont 3, akkor 3) és mondjuk 6 hónapnál nem régebben kapta. Mind a fertőzöttek, mind a teljes népesség tekintetében. Csúsztatás, ha a bármikor legalább 1 oltást kapott személyeket oltottnak, azaz védettnek minősíti, mert lehetnek köztük sokan, akik nagyjából az oltatlanok védettségi szintjén állnak.

Az NNK által küldött adatsorból azt nem tudjuk meg, hogy a beteg mikor kapta az oltást és hányat, azaz nincs valódi információnk a védettségéről, így az adatot a teljes népességhez sem lehet viszonyítani. A táblázatból a tényleges fertőzöttek számát sem tudjuk, csak a regisztráltakét, és még számos bizonytalanság van, ami miatt szerintem ebből az adatsorból így önmagában egyszerűen nem lehetséges, de legalábbis nem korrekt levezetni azt, amit Oroszi Beatrix levezetett. Se azt, hogy „ugyanannyi eset jön egy fele akkora csoportból”, se azt, hogy „ez alaphangon kétszeres kockázatot jelent”.

Ilyen következtetéseket az általam kapott adatsort közreadó Átlátszó szerzői sem fogalmaztak meg, azon túl hogy a jelek szerint az új fertőzöttek közel fele kapott már legalább egy oltást.

Ez az adatsor így önmagában leginkább két dolgot tud: létezik és közzé van téve. Szerintem jó lenne, ha ez elmondható lenne a többi alapvető adatról is, amit bárki más kért a járvánnyal kapcsolatban.

Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Átlátszó infografika