Nincs ingyen parkolás, mehetünk Mongóliába. Vége a járványnak?

Újabb enyhülést hozó hét telt el, a járvány összes jelentős mutatója tartósan biztató számokat hoz: az új fertőzöttek száma napok óta 1000, az új elhunytak száma pedig 100 alatti. Az oltakozás a minden regisztrált számára megnyitott Pfizer-időpontok miatt új erőre kapott, bár az ötmilliós mérföldkő után jelentős visszaesés következhet be. Az EP megállapodott a vakcinaútlevél tervezetéről, amely a keleti oltóanyagokat nem fogja elismerni. Emiatt a magyar kormány hetek óta kétoldalú megállapodásokat köt a világ országaival, eddig tíz ilyen egyezmény született. Az ötmillió oltott nagy lazítást fog hozni, többek között a kijárási korlátozás és a köztéri maszkviselési kötelezettség megszűnését. Heti összefoglalónk.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A járvány terjedését mutató számok 2021. május 21-én kedvező képet mutatnak: az új fertőzöttek száma május 16 óta 1000 alatti, hétnapos átlaguk jelenleg 662; az új elhunytak száma május 9. óta 100 alatt van és tartósan csökken, a jelenlegi hétnapos átlag 55; a kórházi ápoltak száma 1645 (967-tel kevesebb, mint egy hete), a lélegeztetőgépen lévők száma pedig 195 (144-gyel kevesebb, mint egy hete). A beérkezett vakcinák alapján jelenleg több oltóanyag érkezett már be az országba (11,8 millió), mint amennyi az eddig regisztráltak (5,1 millió) kétadagos beoltásához elegendő lenne. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ezentúl több oltóanyag lesz már az országban, mint amennyire szükség lesz.

A magyar oltási terv állása

2021 májusában három alkalommal is érkezett kínai Sinopharm-szállítmány, 8-án és 16-án, mindkét alkalommal 1,2 millió adag. Az utolsó szállítmány pedig 2021. május 21-én érkezik, 700 ezer adag. Ezzel jelenleg ebből a vakcinából érkezett be a legtöbb hazánkba, összesen 5,2 millió adag, ami a vásárolt 5 milliónál 200 ezerrel több. Ezzel megelőzte a Pfizer-BioNTech-féle oltóanyagot is, amiből 3,5 millió jött eddig. A magyar kormány összesen hétmillió keleti vakcinát vásárolt (Sinopharm, Szputnyik V), amelyekből így több, 7,2 millió érkezett, viszont keletről már ezek után nem várunk oltóanyagot. Ezzel ugyan több keleti vakcina került már hazánkba, mint a másik négy nyugati oltóanyagtípusból összesen, de az ECDC adatbázisából megtudhatjuk, hogy a keleti oltóanyagokat továbbra is kevesebben választják, mint a nyugatit: a 2021. 19. heti számok alapján közel feleannyi Sinopharmot adtak be (49 190), mint Pfizert (96 149). A Pfizert kapottak száma ennél viszont sokkal több, ugyanis az ECDC adatbázis nem tartalmazza a 18 év alatti oltottak számát, akiknek az oltása május 10-én kezdődött el, és több mint 50 százalékuk már regisztrált is oltásra. Emellett május 13-tól még csak azok a regisztráltak foglalhattak erre a típusra időpontot, akik sms-t kaptak erről, május 19-től viszont már az sms nélküli regisztráltaknak is megnyílt a foglalási lehetőség.

Az 5,2 millió Sinopharm-vakcinából eddig összesen 1 510 315 adagot adtak be, amiből 978 843 első, 531 472 második dózis volt, jelentős részét pedig a 60 évnél idősebbek kapták.

Hetenként beadott első adag a vakcinák típusa szerint

A kínai oltóanyag csökkenő hírneve (és így az alacsony heti beadott oltások száma) mögött több dolog is áll. Egyrészt a kormány megnyitotta a Pfizer-féle oltóanyagra is az időpontfoglalást. Erre az oltóanyagra már a legelső, április 30-i Pfizer-nap is megmutatta a nagy igényt. Másrészt nagyon változó, hogy a második Sinopharm oltás után mennyi antitest alakul ki a szervezetben. A 444 antitestteszt-felmérése alapján ennél a vakcinánál több esetben a minimum határ alatti volt a mért érték. A kínai oltóanyagnál viszont leginkább az antitestes védettségre lehet hagyatkozni, ugyanis az elölt vakcinák (mint a Sinopharm) alig vagy egyáltalán nem váltanak ki sejtes immunitást. Harmadrészt pedig az utazási lehetőségeket is nagyban befolyásolja a választott oltóanyag. 2021. május 20-án az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott az EU-s COVID-igazolványról, amivel az unión belüli, szabad utazást tervezik visszaállítani, viszont csak az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinákra terjed ki, így a Sinopharmra és a Szputynik V-re nem. Magyarország emiatt már hetek óta kétoldalú megállapodásokat köt a világ országaival a védettségi igazolványok közös elfogadásáról. Eddig tíz országgal született ilyen egyezmény: Bahreinnel, Észak-Macedóniával, Horvátországgal, Montenegróval, Szerbiával, Szlovéniával, Törökországgal, Csehországgal és 2021. május 20-án Mongóliával és Georgiával. A hétfői cikkünkben bemutattuk, hogy közel sem ezek a magyarok által leglátogatottabb úti célok:

Bahreinbe már mehetnénk, a többi még kérdéses – Merre utazna, és merre utazhat a magyar?

Az oltási kampány megindulásával elkezdhettünk reménykedni, hogy a közeljövőben ismét lehetségessé válnak a külföldi utazások. A magyar oltási program kifejezetten jól haladt idáig, többek között annak köszönhetően, hogy az ország jelentős részét Szputnyik V és Sinopharm vakcinával oltják, habár úgy látszik, hogy a kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott oltásokkal oltó országok már a nyomunkban járnak. A keleti vakcinák használatának azonban jelenleg úgy tűnik, lesznek hátulütői a lakosság számára: a keleti oltásokat nem minden ország fogadja el a beutazáshoz.

Az oltások számának növekedése viszont nemcsak a keleti oltóanyagoknál, hanem összességében is lassul. Gulyás Gergely a 2021. május 20-i Kormányinfón elmondta, hogy az oltási program a pünkösdi hétvégén éri majd el az ötmillió első oltottat (a korábbi Pünkösd utáni becsléssel szemben), majd az oltások száma a jelenleginél is jobban le fog lassulni. „Talán 5,5, ha nagyon optimisták vagyunk, 6 millió oltásig még el tudunk jutni” – mondta Gulyás. A lassulás oka a regisztráltak számának lassuló növekedése, ugyanis jelenleg 5,1 milliónál jár a számuk, a 2021. május 21-i adatok alapján (4 898 866 első oltott) nagyjából 200 ezer regisztrált vár még oltásra, így a két érték Pünkösd után találkozni fog, onnantól pedig a regisztráció sebessége fogja meghatározni az oltottak számának növekedését.

Gulyás azt is elmondta, hogy az Európai Unió következő Pfizer-vakcina beszerzésében Magyarország már nem vesz részt. A tagállamok között egyedül hazánk döntött így. Elmondása szerint Magyarország a 120 milliárdos „kalandban” már nem tud részt venni, mivel a mostani rendelésekből 2022 végéig elegendő tartalék fog érkezni egy esetleges harmadik adaghoz. Ezen felül 100 nap múlva elkezdődik a debreceni nemzeti oltóanyaggyár építése is, ahol „2022 második felétől jó eséllyel megfelelő mennyiségben tud majd saját vakcinát előállítani”.

A közelgő ötmilliós határhoz ezen felül számos, jelentős enyhítést kötöttek, amelyek közül a legfontosabb, hogy megszűnik a kijárási tilalom, az üzletek és éttermek nyitvatartási korlátozása és a kötelező maszkviselés a köztereken. Ezen felül az ingyenes parkolásról szóló rendelkezést nem hosszabbítják meg, így 2021. május 25-ikétől (kedd) újból fizetni kell érte.

A korlátozások enyhítésétől függetlenül viszont továbbra is fennmarad a vészhelyzet, aminek meghosszabbítását a parlament május 18-án szavazta meg. Ez alapján a vészhelyzet az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig fog tartani. A 2020. őszi ülésszakasz szeptember 21-én, hétfőn kezdődött, idén ugyanaz a hét szeptember 20-án kezdődik, onnantól számítva 2021. október 5. a 15. nap. A védekezési intézkedéseket az ötmillió oltott után már nem az oltottak számához, hanem a fertőzöttségi adatok alakulásához fogják kötni.

Kövesse a járvány hazai és nemzetközi adatait a naponta frissülő, megújult Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!