Animált térképeken mutatjuk, hogyan terjedt a koronavírus-járvány Magyarországon

Közel hatszáz településről több mint tizenötezer fertőzöttről van adatunk március negyedike óta. Mit lehet látni ezekből az adatokból? Megmutatjuk.

Az Operatív Törzs a járvány március eleji kezdetekor még megosztott településszintű adatokat, majd egy idő után már csak megyei szintű statisztikákat tett közzé naponta. Az Operatív Törzs hivatalos térképével eleve rengeteg baj van:

1. értelmetlenül az összes eddig regisztrált fertőzöttet mutatja, és nem az éppen aktívakat
2. rossz és egyre rosszabb minőségű képben teszik közzé az adatokat
3. semmiféle színmagyarázat nincsen rajta
4. a megyei adatok közzétételében többször fordultak elő súlyos hibák, következetlenségek, amelyekre az Operatív Törzs semmilyen magyarázatot nem adott
5. az adatok térképes közzétetelének minőségében és módszerében még a régiós országok között is jelentős az elmaradásunk, és ez a térképekre is vonatkozik

A megyei szintű adatközlésnek amúgy sincs sok értelme, nem tájékoztat, inkább elfed és szétken. A felületszínezéses, úgynevezett choropleth módszer pedig az adatok normalizálása, népességre vonatkoztatott arányosítása nélkül kifejezetten félrevezető. A Koronamonitoron azért tesszük közzé az eddigi fertőzöttek százalékos arányát megyénként, a napi és a heti új számokat, továbbá a megyei idősoros adatokat is, hogy legalább valamiféle dinamikát lehessen látni.

Természetesen a legpontosabb képet a településszintű adatok alapján lehetne kapni, amit azonban az Operatív Törzs – szemben majdnem az összes európai országgal – nem tesz közzé. Az első hullámkor még lehetett volna azzal érvelni, hogy a településszintű adatok közzététele arra ösztönözné az embereket, hogy azokat a településeket lepjék el, ahol még nem jelent meg a vírus. A második hullám során azonban Müller Cecília októberben letagadta, hogy lennének településszntű adatok, ami már akkor nyilvánvaló hazugság volt, majd egy héttel később már azt mondta, hogy a települések 85 százalékán már megjelent a járvány, november 18-án pedig kirakták ezt a térképet:

Ennek a térképnek megint az ég világon semmi értelme. A térkép címe és tartalma nem egyezik. Semmit nem árul el a járványról, és tulajdonképpen ez nem mutat egyebet, mint Magyarország településsűrűségét. A pontok méretezése, sűrűsége, áttettszősége, a piros és a zöld egymás mellett szerepeltetése mind-mind amatőr megoldás. Mivel a térképet a Microsoft Bing térképe alapján készítették, ezért feltételezhető, hogy akinek hozzáférése van, legalább bele tud közelíteni és talán bizonyos szűréseket is tud végezni rajta. De a nyilvánosság tájékoztatására ez a térkép szintén alkalmatlan.

Mivel az Operatív Törzset és a járványügyi hivatalos honlapot nem a nyilvánosság tájékoztatására hozták létre, ezért az ember kénytelen máshonnan tájékozódni és adatot szerezni. Például polgármesterektől, önkormányzatoktól és állampolgároktól, akik a Facebookon, sajtóközleményekben időnként közlik a településük járványügyi adatait. Ezekez az adatokat mi is gyűjtjük, más is gyűjti, és korábban többféle térképet is készítettünk az adatokból a Koronamonitorra, ezeket:

Ezek a térképek kizárólag a polgármesterek, önkormányzatok, állampolgárok bejelentései alapján ismert fertőzésszámokat mutatták. Az idő viszont hiányztott róluk. Most azonban bemutatjuk, hogy miképpen néznek ki ezek a számok akkor, ha az idővel is számolunk.

December 3-ig a mi gyűjtésünk alapján, amit az innen vett adatokkal kiegészítettünk, összesen 15184 fertőzöttet tudunk településhez, vagy egy településen belül még szűkebb helyhez kötni. Ez ugyan az összes eddigi regisztrált fertőzötthöz képest nagyon alacsony százalék, viszont a bejelentések dátumával kiegészítve értelmes információtkat lehet belőlük kinyerni.

Az első térképen a napi új esetszámokat lehet látni kéthetes időablakban. Tehát egy lépésnél mindig tizennégy nap összes bejelentése látható. A videólejátszó jobb alsó sarkában található nagyitóval teljes képre lehet váltani.

A második térképen az adott települések kumulatív számait lehet nyomon követni, vagyis azt, hogy a településen hogyan változott a bejelentett fertőzöttek összlétszáma.

A harmadik térképen szintén tizennégy napos összesítésben lehet hőtérképen követni a járvány kéthetes terjedési ütemét. Minél sötétebb a folt, annál sűrűbb a bejelentések elhelyezkedése.

Végül pedig az utolsó hőtérképen a járvány terjedését és a bejelentések sűrűségét lehet látni március 4-től december 3-ig.

Természetesen az összes települési adat dátumra pontosan megvan az Operatív Törzsnek, ha nem lenne meg, akkor tulajdonképpen a járvány elleni védekezés, vagy a védekezés imitációja teljesen értelmetlen lenne. Ha rendelkeznénk ezekkel az adatokkal, vagy az Operatív Törzs kiadná őket, akkor lehetne pontos térképet készíteni a nyilvánosság számára, így azonban be kell érnünk a bátrabb és/vagy szerencsésebb polgármesterek, önkormányzatok, állampolgárok adatközléseivel.

Naponta frissülő hazai és nemzetközi jáványügyi adatok, statisztikák, grafikonok és térképek az Átlátszó Koronamonitorján!

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

 

Bátorfy Attila, Szabó Hédi és Pete Luca