Bolygók, galaxisok és fekete lyukak egymáshoz viszonyított mérete; szinte a végletekig szennyezett amerikai levegő; egymást (nem) követő brit politikusok a Twitteren – ezek voltak a hét legmenőbb adatvizualizációi – VIZállásjelentés #19.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Természettudományos háló / Nature

A Nature munkája a weboldalon fellelhető összes természettudományos témájú szakmai publikációt és azoknak egymáshoz való kapcsolódását ábrázolja egy varázslatos adatvizualizáción. 

Minden egyes pont egy darab megjelent tudományos munkát jelöl, ezeknek egymástól eltérő színezése pedig a különböző tudományterületekre utal (például sárgával láthatjuk a föld- és űrtudományi kutatásokat, zölddel a fizikát, és így tovább). Két munka úgy kapcsolódhat egymáshoz, ha egy harmadikban mindkettőre hivatkoznak – ezek az egyéni kapcsolatok szolgálnak a teljes ábra gerincéül. Egészen 1869-től napjainkig követhetjük a tudományok fejlődését, láthatjuk, ahogyan újabb tudományterületek születnek, de még azt is, hogy az I. és II. világháború idején hogyan nőtt meg a nukleáris kutatások száma. Minden munka egy szem a globális (természet)tudományos kutatás történelmének láncában: minden valaha megjelent írásnak egyedi története (és bibliográfiája) van, ezek pedig végül egy közös jelenné fejlődnek. 

Űr–mérték / Neal Agarwal

Neal Agarwal új munkájának hála az agyunk egy fokkal közelebb kerülhet a világűr méreteinek megértéséhez.

Legelőször egy lebegő asztronauta képmását láthatjuk ezen a nagyszerű adatvizualizáción, majd ahogy továbblapozunk, az űrhajós testét űrteleszkóp, űrhajó, űrállomás, majd rakéta méreteivel hasonlíthatjuk össze. Ezután következnek különböző égitestek (több aszteroida, majd holdak, bolygók és csillagok), később pedig a fekete lyukak, ködfoltok, szupernóva-maradványok és galaxisok birodalmán át érünk el a teljes általunk megismerhető univerzum arányához. Annak ellenére, hogy a munka egyáltalán nem tartalmaz kommentárokat, nem tűnik hiányosnak – a hozzám hasonló olvasókra ugyanis a maga egyszerűségében is simán a frászt hozza.

Vegyi idill / ProPublica + The Advocate + The Times-Picayune

A Mississippi folyó Baton Rouge és New Orleans közötti ipari szakasza az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebben szennyezett területe. Hiába közismerten veszélyes a folyópart ezen része, Louisiana állam továbbra sem akadályozza semmilyen módon az újabb gyártelepek építését – ahogyan a már meglévők növekedését sem. 

A ProPublica, az Advocate és a Times-Picayune közös munkája a Környezetvédelmi Ügynökség modelljét felhasználva készítette el a link alatt található térképet – ez az ábra részletesen mutatja meg, hogy az adott területen milyen magas a rákot okozó vegyi anyagok mérgezési szintje. A térképen annak a több mint kétszáz darab gyártelepnek az elhelyezkedését láthatjuk, amelyek olyan mértékben pumpálnak mérgező anyagokat a levegőbe, hogy ennek mértékét kötelesek a kormánynak hivatalosan lejelenteni.

Az adatvizualizáció végén a környékbeli olvasók saját lakóhelyükre, munkahelyükre, vagy bármilyen őket érdeklő közeli területre vonatkozó adatokat külön lekérhetnek. 

Boxi-sztorik / Tagesspiegel

Öt potsdami egyetemi hallgató házi feladatát fejlesztette tovább legújabb munkájában a Tagesspiegel csapata. A projekt célja a berlini Boxhagener Platz-ot körülölelő épületek tulajdonosi szerkezetének feltérképezése volt. Fél éven át tartó kutatásnak köszönhetően többek között arra derült fény, hogy a téren található házak több mint ötven százaléka (tizenhárom darab épület) az 1990-es évek óta nem váltott gazdát. 

A munkából az épületek teljes élettörténetét megismerhetjük: a huszadik század elején kezdődött építési munkálatoktól kezdve az ingatlanfejlesztők évszázadnyi ügyeskedésén át a házak védetté nyilvánításáig. Napjainkban a Boxhagener Platz épületeit Berlin legdrágább ingatlanai között tartják számon.

Mégsem kell közel tartani az ellenségeket / Sky News

Digitális korunk politikai szektorának egyik legfontosabb virtuális közösségi terévé és szószékévé a Twitter vált. A Sky News a Graphtext által fejlesztett szoftver segítségével mutatja be a brit parlamenti képviselők csiripelő követői hálóját. Az ábrákon kizárólag politikusokat láthatunk – pontosabban azt, hogy ebben a szűk körben ki kicsodát követ a felületen.

Általában a (főleg ellenzéki) képviselők bátran hangoztatják (világszerte), hogy a nép érdekében minden további nélkül hajlandóak egymással együttműködni – a twitteres kapcsolati hálójuk azonban arról árulkodik, hogy a legtöbben egyáltalán nem kíváncsiak a számukra idegen pártok politikusaira. A képviselők csaknem fele összesen tíz, vagy még annál is kevesebb más párthoz tartozó kollégáját követi a Twitteren. Beszédes adat továbbá, hogy a négy legnagyobb párt vezetője (Boris Johnson, Jeremy Corbyn, Ian Blackford és Jo Swinson) közül egyikőjük sem követi a többieket. 

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!