Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ teljes lakosságának 65 százaléka él olyan országban, ahol az elhízás több áldozatot szed, mint az alultápláltság. Egy adatújságíró most színes térképeken és ábrákon mutatta be, hogy hogyan híztunk el az elmúlt négy évtized alatt.
A tudatos és egészséges táplálkozással, illetve rendszeres testmozgással elkerülhető az elhízás, mégis egyre több ember küzd ezzel a problémával. A WHO adatai szerint minden öt évben megduplázódik az elhízott emberek száma. Ám ennél pontosabb számmal állt elő egy, a The Lancet egészségügyi szakfolyóiratban megjelent tanulmány, amely 186 ország és 19,2 millió ember bevonásával készült, és az 1975 és 2014 közötti időszakot vizsgálta.
Az adatokból Max Galka, a Guardian és a Huffington Post szabadúszó adatújságírója készített színes, könnyen értelmezhető ábrasorozatot, amelyről így írt:
„Amikor elolvasod az erről szóló statisztikákat, legyen az írott anyag vagy adattáblák, felfogod, hogy az elhízás valóban probléma. De amikor egy történet képi formában bontakozik ki előtted, akkor valóban átérezheted a dolog mélységét és méretét, mert elsőkézből tapasztalod.”
Az eredetileg a Metrocosm oldalán publikált, animált térképen az látható, hogy hogyan alakult az emberek testtömegindexe a kutatás által lefedett 39 évben.
A 30-as vagy magasabb BMI-vel rendelkezők aránya.
Illusztráció: Max Galka, Metrocosm
Az elmúlt durván négy évtized alatt minden egyes országban nőtt a kórosan elhízott személyek száma. Érdekes, hogy ez alól azok az országok sem jelentenek kivételt, ahol továbbra is az alultápláltság a legsúlyosabb probléma, mint például Szomáliában vagy Angolában.
A legtöbbet magukra szedők között ott van Szamoa és Tonga, de az egész csendes-óceáni szigetvilág szorgalmasan gyűjtögeti a plusz kilókat.
Kína is jelentős változáson ment keresztül: míg 1975-ben még csak a társadalom 0,5 százaléka volt elhízott, ma ez az arány 8 százalékra emelkedett.
A legkevesebbett Észak-Korea változott, 1 százalékkal több az elhízottak száma, akik így a társadalom 2,8 százalékát teszik ki.
Ma tehát háromszor nagyobb az esélye annak, hogy valaki kórosan túlsúlyossá válik, mint 1975-ben. Ez azt jelenti, hogy negyven évvel ezelőtt 105 millió embert érintett a probléma, ma viszont már 641 millió fő szenved kóros túlsúlytól. Ez a szám még akkor is nagyon magas, ha figyelembe vesszük, hogy a világ teljes lakossága majdhogynem megduplázódott az elmúlt negyven évben.
Az elhízás inkább a nőkre jellemző, de mindkét nem esetében nőtt a túlsúllyal küzdők száma. Illusztráció: Max Galka, Metrocosm
Sajnos mi magyarok is egyre csak hízunk (lásd fenti ábra), most 8,8 százalékkal vagyunk zsírosabbak, mint 1975-ben — ez a teljes hazai lakosság 22 százaléka.
A kutatásban magyar szál is volt, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora, Molnár Dénes segített az adatgyűjtésben. A professzort megkérdeztük, hogy Magyarországon mi vezetett a majdnem tíz százalékos növekedéshez:
“[…] A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb gondot a cukrozott üdítők, finomított élelmiszerek fogyasztása, a rendszertelen táplálkozás, az ülő életmód jelentik. Továbbá fontos tényező még a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is. Ezen a linken megtalálható a korosztályoknak megfelelő ajánlott alvás mennyiség. A menzareform, heti ötszöri testnevelés és egyéb intézkedések hatásai még nem érzékelhetőek.”
A professzor ugyanakkor leszögezte, hogy ők elsősorban a gyermekkori elhízást vizsgálták.
Katona Fruzsina
A cikkben található illusztrációkat az eredeti szerző engedélyével használtuk fel.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
