Tudod-e, hogy a mexikóiak előtt honnan érkezett a legtöbb bevándorló az USA-ba?

Hiába osztoznak egy több, mint háromezer kilométer hosszú határszakaszon, nagyon sokáig nem a mexikói születésű bevándorlók voltak a legtöbben Amerikában. Egy térkép 1850-től meséli el, hogy mikor, honnan jöttek a legtöbben egy amerikai államba.

A Pew Research amerikai kutatóintézet számításai alapján, a közel másfél évszázadot felölelő időszak alatt, durván 91 millió ember telepedett le az USA területén. Az amerikai Népszámlálási Hivatal és a Statisztikai Hivatal adatainak felhasználásával készített animált térkép megmutatja, hogy a korábban hatalmas számban jelen levő német bevándorlók helyét hogyan vette át az évtizedek alatt a mexikói kisebbség.

 

 

A Pew Research három korszakra osztja az USA bevándorlásának történetét. Az első az úgynevezett észak-európai hullám 1840 és 1889 közt zajlott le. Ekkor több, mint 12 millió ember özönlött Európából, másfél millió pedig a világ más tájáról az USA területére. A bevándorlók 30 százaléka a mai Németország területéről érkezett.

 

 

Ekkor még nem jött létre a német egység (1871), az egyes államokban élők helyzete pedig közel sem volt rózsás: földjeiket sokszor elkobozták, megindult a verseny az olcsó brit termékekkel szemben, ráadásul az 1848-49-es – elveszített – forradalmuk következményeit is nyögték. Sokan úgy gondolták tehát, hogy fényesebb jövő vár rájuk valahol máshol. Ebben a korszakban váltották fel a vitorláshajókat a gőzhajók, a transzatlanti utazás rövidebb lett, ez pedig még vonzóbbá tette az USA-t a német bevándorlók számára. Az 1850-ben érkezők még csak a keleti parton telepedtek le, a vadnyugaton pedig a mexikóiak rendezkedtek be.

1865-ben befejeződött az amerikai polgárháború, és ez a bevándorlási térképen is meglátszik. A korábbi évtizedekkel szemben 1970-től már szinte az összes amerikai államban jelen voltak a bevándorlók: írek, britek, kínaiak, olaszok, mexikóiak és természetesen a németek.

1889-től 1919-ig zajlott a dél- és kelet-európai bevándorlási hullám. Ekkor a legtöbben Olaszországból érkeztek, de jelentős 3,7 milliós tömeg vándorolt ki az USA-ba az Osztrák-Magyar Monarchia területéről is. Továbbra is jöttek azonban németek, ebben az időszakban kb. 1 millióan. Ennek ellenére 1910-ben mégis ők alkották a legnagyobb etnikai kisebbséget: 19 államban többen voltak, mint bármely más országból érkezők.

 

 

Egészen 1960-ig a németországi születésűek uralták az USA bevándorlási látképét. 1965-ben a Kongresszus visszavonta a nemzeti származáson alapuló kvótarendszert, ami alapjaiban változtatta meg a bevándorlást. Ezt a modern-kori hullámnak nevezzük, és napjainkban is tart. 1965-öt követően többségbe kerültek az Ázsia országaiból, valamint a Latin-Amerikából érkezők. Az 1970-es térképen máris több Mexikó felirat szerepel, mint korábban, mely aztán az évtizedek alatt szépen lilára színezi az USA térképét. Az egyetlen állam mely makacsul tartja magát Montana, itt 1920 óta a kanadai bevándorlók vannak többségben.

Érdekes megjegyezni, hogy a bevándorlás szempontjából népszerű államokban most sem lakik annyi külföldi származású, mint egy évszázada. Kaliforniában például 1860-ban a lakosság 40%-a kínai volt, ma viszont csak 20% körül mozog a bevándorlók száma. A kvótarendszer visszavonása óta 59 millió ember telepedett le az USA-ban.
Az USA Belbiztonsági Minisztériumának 2013-as bevándorlási évkönyve szerint az utóbbi időkben évente körülbelül 1000 magyar kap állandó, vagy hosszútávú tartózkodásra jogosító engedélyt.

Katona Fruzsina

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.