A magyar közbeszerzések korrupciós kockázatát felmérő honlapot indítottak civil szervezetek. A készítők a 2012-2015-ös időszak közbeszerzéseinek többségében legalább egy olyan tényezőt találtak, amely csalásra adhat lehetőséget.
Magyarországon, és az Európai Unióban is bőven akad tennivaló a közbeszerzési korrupció visszaszorításának érdekében. Amíg a hatóságok nem dolgoznak ki igazán hatékony eljárásokat a korrupciós esetek felderítésére és szankciójára, a civil szervezetek egyik feladata lehet, hogy minél több állampolgár figyelmét felhívja a problémára.
A TI Magyarország a K-Monitor és a PetaByte közreműködésével elindította a Red Flags (vörös zászlók) alkalmazást, amely különféle algoritmusok, indikátorok alapján segít megtalálni korrupciós kockázatokat tartalmazó közbeszerzési dokumentumokat. A kockázat természetesen nem jelent rögtön csalást, de felhívja a figyelmet bizonyos részletekre. A fő funkció a közbeszerzések közötti böngészés, de a készítők kimutatásokat is készítenek. Ezekből kiderül, hogy a közbeszerzési hirdetmények többsége, 2015. november 13-i állás szerint a 60 százaléka (8699 db) gyanús.
Az összes hirdetmény, és azon belül is a kockázatos hirdetmények aránya 2013. negyedik negyedévében volt a legmagasabb, 1403-ból hirdetményből 902 legalább egy red flaget kapott (lásd kiemelt kép a cikk elején).
2013 volt ráadásul az az év is, amikor a felmérés időszakát tekintve (2012-2015) a kiemelkedően legmagasabb volt a közbeszerzési szerződések összértéke, több mint 3300 milliárd forint.
Regisztráció után a Red Flags honlapon kétféleképpen lehet szűrni a közbeszerzésekre: hirdetmények, illetve szervezetek alapján. A hirdetményeknél a közbeszerzési eljárások dokumentumairól (ajánlati felhívás, eredmények) kapunk egy listát, ahol a projektnél fel is tüntetik vörös zászlóval jelezve, hogy van kockázat, a hirdetmény számára kattintva pedig részletes információkat olvashatunk az adott projektről. Minél több a zászló, annál több a kockázati tényező.
A Tiszavasvári, volt Alkaloida hulladéklerakó térségével kapcsolatos pályázatnál például figyelmeztető jelzést kapott, hogy az egyik szerződésnél csak két beérkezett ajánlat volt, az ajánlati felhívás pedig gyorsított eljárásban folyt és túl sok tapasztalatot vártak el a pályázó cégek szakembereitől.
A szervezetek, vagyis az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevők között böngészve is érdekes adatokra bukkanhatunk. Az adatbázisban 25 olyan pályázat van, amelyet a Közgép babérjaira törő Duna Aszfalt egyedül nyert el. Ezek között több is szerepel három vagy négy „red flaggel”, visszatérő probléma náluk, hogy a végleges érték meghaladta a becsült értéket, vagy a pályázatra mindössze két cég jelentkezett.
D. Kovács Ildikó
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
