Miközben tetőzött az országba érkező menekültek száma, a tegnapi napon összeültek az EU-s tagországok vezetői, hogy rendkívüli csúcstalálkozójukon megoldást találjanak a menekült krízisre. Az, hogy az egyes tagország polgárai miként viszonyulnak a máshonnan érkezőkhöz, bizonyára nagy szerepet játszott a döntés meghozatala során.
A más országból származókkal kapcsolatos attitűdöket a Radio Free Europe Radio Liberty vitte térképre az egész Európai Unióra kiterjedő közvélemény-kutatás, az Eurobarometer felmérése alapján. A felmérést májusban végezték, még a nagy menekülthullám érkezésének kezdetén. Az ábrákon három kérdésre adott válaszokat vizualizáltak.
Az első kérdés az EU-n belüli migránsokról szólt. Miként viszonyulnak az egyes tagországok állampolgárai a más EU-s tagországból érkezőkhöz? A skandináv államok, és a legtöbb EU-s bevándorlóval rendelkező Luxemburg mellett, a legfrissebb tagállam, Horvátország polgárai a legelfogadóbbak az európai közösségből érkezőkkel.
A második kérdés az EU határain túlról érkezőkkel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A balti országok lakói mellett, az olasz, a görög, a cseh és a szlovák állampolgárok a legelutasítóbbak az Unión kívülről érkezőkkel.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy több eszközt kellene-e bevetnie az Uniónak a határain túlról jövő az illegális bevándorlással szemben. Mindenhol többségben voltak azok, akik szerint erősebb eszközöket kellene bevetnie az Uniónak. Legkevésbé a horvátok, a románok, svédek és franciák támogatták az új intézkedések bevezetését.
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
