A tavalyi évben is sok dolga volt az oktatási jogok biztosának. 2023-ban összesen 1225 panasz érkezett a hivatalhoz, csak a köznevelés területéről több mint 800. Leggyakrabban nem megfelelő bánásmóddal, hiányos kommunikációval, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, és férőhelyhiánnyal kapcsolatban kellett intézkednie vagy állást foglalnia a biztosnak.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala 1999-ben jött létre, azzal a céllal, hogy elősegítse az oktatás résztvevőit megillető oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülését. A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy jogait sérelem érte, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
2023-ban az oktatás számos területét érintő beadvány érkezett a biztoshoz. Voltak a gyermekek egymással és pedagógusokkal szembeni magatartásával kapcsolatosak, de a jelentésben szó esik nem megfelelő bánásmódról, túlterhelt oktatási rendszerről, szakemberhiányról, és nem megfelelő kommunikációról is.
2023-ban közel kétszázzal több panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, mint az ezt megelőző évben. A korábbi évek jelentéseit átnézve kiderül, hogy tíz év alatt közel ötszázzal csökkent a panaszok száma, ugyanakkor voltak kiugró időszakok.
Míg 2013-ban mindössze 1686 panasz érkezett, addig öt évvel később közel 300-al több.
A panaszok száma 2022-ben volt a legalacsonyabb, ekkor ugyanis 1028 darab szerepel a statisztikában.
2023-ban a legtöbb panasz a közoktatás területéről érkezett (ez a korábbi években is jellemző volt), ezt követték a felsőoktatásból érkezők, majd a szakképzés, és végül az oktatási egyéb területei.
A legtöbb esetben a tanuló maga nyújtotta be a panaszt, emellett a szülők, a pedagógusok, a fenntartó és az oktatási szereplők közössége, például szülői szervezetek, hallgatói önkormányzatok is kértek állásfoglalást a biztostól.
A panaszok nagy része elektronikusan érkezett be a hivatalhoz. A beadványok 25 százalékát a biztos hatáskör hiányában elutasította. 1082 esetben pedig állásfoglalást fogalmazott meg vagy tájékoztatást adott.
2023-ban 1225 megkeresés érkezett a hivatalhoz, zömmel a köznevelés területéről. Főként akkor keresték a biztost, ha felmerült a gyermekkel kapcsolatos nem megfelelő bánásmód. Mind az óvodából, mind az iskolából érkeztek panaszok ezzel a területtel kapcsolatban.
Egy szülő azt jelezte, hogy egy műszaki középiskola pedagógusa több alkalommal „félkegyelműnek, hülye gyereknek, butának” nevezte a gyermekét. Ugyan az intézmény kivizsgálta az esetet, a szülő nem volt ezzel elégedett, a biztostól kért további útmutatást ügye továbbviteléhez.
„Rasszizmusra, megalázásra is panaszkodtak egy általános iskolában, ahol lefényképezték a gyereket, ha nem volt testnevelés felszerelése, és feltették a Facebookra.”
Gyakran keresték a hivatalt olyan szülők is, akiknek gyermekeit az osztálytársak, csoporttársak bántalmaztak. A biztos felhívja a figyelmet arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint kiemelt pedagógusi feladat az olyan helyzetek megakadályozása, amelyek a gyermekek egymás közötti bántalmazásához vezethetnek.
A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is előkerült a mobiltelefon használatának joga a tanórán. Ezzel kapcsolatban egy szülő fogalmazott meg panaszt egy pedagógus irányába, aki elvette a gyermekétől a mobiltelefont, mivel az az órán használta az eszközt. Az ügyben a biztos állásfoglalása szerint a pedagógus elveheti a gyermek telefonját azért, hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsa, ugyanakkor a tanóra végeztével vissza is kell adnia azt a tanulónak.
Az elmúlt évben főként a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK) köszönhetően több településen is jelentősen megnőtt a kisgyermekes családok száma, ezt pedig az infrastruktúra nem feltétlenül tudta lekövetni. Mivel az iskolák teljes felújítása vagy építése idő- és forrásigényes feladat, sok helyen a diákok oktatását alternatív módokon igyekeztek megoldani a települések.
Az RTL Klub 2023 októberében számolt be arról, hogy Délegyházán az iskola bővítése egyelőre szünetel, helyette konténerekben és a település Civil Házában, valamint a kultúrházban tanulnak a gyermekek. Nemrég arról lehetett olvasni, hogy négymilliárd forintot különített el a kormány mobiltantermek és konténeriskolák telepítésére. A tanév kezdetekor a 444 is beszámolt a konténeriskolákról, a cikk szerint 14 tankerületi központhoz tartozó intézményben vannak konténertantermek.
Az oktatási biztos jelentése is megerősíti ezeket a tapasztalatokat, ugyanis több panasz is érkezett a biztoshoz férőhelyhiánnyal kapcsolatban.
Egy szülő beadványában leírta, hogy kisebb gyermekét a települési óvoda helyhiány miatt nem tudja felvenni, nagyobb gyermeke pedig kénytelen 31 társával együtt megkezdeni az első osztályt. Egy másik szülő arról írt, hogy a körzetes óvoda elutasította gyermekének felvételét arra hivatkozva, hogy
„a felvett gyermekek létszáma eléri a jogszabályok és a fenntartó döntése által megengedett – az alapító okiratban rögzített maximálisan felvehető – gyermeklétszám 120 %-át”.
A településen nem ez volt az egyetlen férőhelyet érintő panasz. A biztos megkeresésére a település polgármestere azt a tájékoztatást adta, hogy az önkormányzatnál több lehetséges megoldást is vizsgálnak az ügyben. Végül felvették a kapcsolatot más budapesti kerületi önkormányzatokkal, valamint konténeróvoda létrehozásáról is döntést hoztak. Ezen felül az önkormányzat havi 10 ezer forintos támogatást biztosít azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke nem a települési óvodába fog járni.
Forrás: unsplash.com
A koronavírus járvány idején csak indokolt esetben lehetett a legtöbb háziorvosi rendelőbe belépni. A háziorvosok nagy része elektronikus úton állította ki az igazolást, ha a tanuló betegség miatt nem látogatta az oktatási intézményt. Ugyanakkor a szülők kisebb betegségek esetén nem feltétlenül vitték orvoshoz a gyermeket, csupán az igazolás iránti igényükkel jelentkeztek a házi gyermekorvosnál, akik gyakran arra panaszkodtak ennek következtében, hogy naponta több órájuk megy el banális betegségek igazolására. A témáról korábban az Eduline is beszámolt.
A biztost ebben a tárgyban több intézmény is megkereste, volt olyan település, ahol a házi gyermekorvosok nagy része közölte az oktatási intézményt vezetőkkel, hogy nem állítanak ki több igazolást, a gyermek betegség miatti igazolásait a jövőben a szülői nyilatkozat alapján tekintsék elfogadottnak. A helyzet sok feszültséget okozott a szülők és az iskola, óvoda között. A helyzetet végül a vonatkozó rendeletek módosítása oldotta meg.
Több kérdés is érkezett a biztoshoz azt illetően, hogy milyen esetekben tanácsolható el a gyermek az intézményből. A biztos álláspontja szerint helytelen, ha az intézmény arra kényszeríti a szülőket, hogy vigyék máshová a tanulót magatartása, hiányzásai, rossz jegyei miatt.
Panasz érkezett a szülők részéről arra vonatkozóan is, hogy a pedagógus vagy az oktatási intézmény nem kommunikál velük, nem ad részükre kellő tájékoztatást. Egy szülő beadványában arról panaszkodott, hogy havonta csak egyszer frissítik a KRÉTA rendszert az iskolában, valamint, hogy a házi feladatokat sem rögzítik a felületen.„Egy esetben az intézményvezető maga jelezte a szülők felé, hogy kollégái nem fogják a szabadidejüket tájékoztatásra pazarolni”.
Minden évben több beadvány érkezik a biztoshoz a sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók jogainak érvényesülésével kapcsolatban. A biztos jelentésében rögzíti, hogy fontosnak tartja az odafigyelést ezekkel a gyermekekkel kapcsolatban. A hozzá érkező beadványok alapján az látható, hogy az érintett gyermekek és szüleik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek például azért, mert nincs elég információjuk, vagy mert nem ismerik a helyzet jogi szabályozásának hátterét.
Több panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tanuló nem töltheti az iskolában a teljes napot. Egy autista, ADHD-val diagnosztizált gyermek szüleit például arra kötelezte az oktatási intézmény, hogy délben vigyék haza a gyermeket. Egy másik, szintén autizmussal élő gyermek esetében a fejlesztés szakember hiánya miatt nem valósulhatott meg.
Előfordult olyan is, amikor a sajátos nevelési igényű tanuló napköziben való tartózkodását tiltotta meg az iskola.
Visszatérő panaszként jelennek meg az olyan esetek is, amikor a tanulótársak és a pedagógusok bántják a sajátos nevelési igényű tanulókat.
Forrás: unsplash.com
Egy szülő azért fordult az oktatási jogok biztosához, mert óvodáskorú gyermeke az illetékes szakértői bizottság álláspontja szerint speciális óvodai nevelésre szorul, ám a környéken nincs olyan intézmény, ahol ez az ellátás megvalósulhatna, így a gyermek szeptember óta nem jár óvodába és nem jut hozzá a szükséges fejlesztéshez.
Az ügy nem egyedi, az érintett gyermek mellett másik négy óvodáskorú gyermek is hasonló helyzetben van. A megoldást végül egy rendkívüli átszervezés jelentette: a tankerületi központ a fenntartásában működő intézményen belül speciális óvodai csoport létrehozását kezdeményezte, így elkezdődhetett az érintett gyerekek sajátos fejlesztése.
A szülők arra is panaszkodtak, hogy a pedagógusok nem veszik figyelembe a szakértői véleményben foglalt javaslatokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek a szakértői bizottság véleménye alapján fejlesztő pedagógiai ellátásban és törvényben meghatározott kedvezményekben részesülnek. A szakértői véleményben foglaltakat (például a mentesítésre vonatkozó utasításokat) biztosítani kell a gyermek részére, azonban ez a biztoshoz beérkezett panaszok tükrében nem megy zökkenőmentesen. Hozzájuk hasonlóan a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása, fejlesztése szintén a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint valósulhat meg.
A biztoshoz e témakörben érkezett beadványok eltérő tartalmúak: volt, aki arról panaszkodott, hogy SNI-s gyermekét nem vitték el óvodai iskolai kirándulásra, és volt olyan szülő is, aki nem értett egyet a kapott szakvéleménnyel.
A felsőoktatás területéről is érkeztek panaszok 2023-ban a biztoshoz. Akadtak olyanok, amelyek az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatosak, de előfordultak a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek is. Több alkalommal előkerültek a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdései is.
Érkezett panasz arra vonatkozóan is, hogy egy felsőoktatási intézmény korábban az olasz nyelvből tett nyelvvizsgáért többletpontot adott, azonban a panasz benyújtásának időpontjában zajló felvételi alkalmával már nem volt ugyanerre lehetőség. Egy Erasmusra jelentkező hallgatónak pedig az egyetem nyelvvizsga kapcsán téves tájékoztatást adott, és a hallgató emiatt érvénytelen pályázatot adott le. Több kérdést is kapott a biztos a hallgatói jogviszony megszüntetésével, valamint az önköltség visszafizetésével kapcsolatban is.
Az oktatási jogok megsértésével kapcsolatos panaszokkal 25 éve Aáry-Tamás Lajos foglalkozik. A biztossal 2023 novemberében a Szabad Európa közölt egy hosszabb interjút.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a világ legnagyobb tanórája elnevezésű, az ENSZ által életre hívott kezdeményezésrõl tartott sajtótájékoztatón beszél a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 2015. október 2-án. Forrás:
MTI Fotó: Marjai János
Ebben többek között elmondta, hogy komoly problémának tartja, hogy pedagógiai végzettség nélküli emberek lehetőséget kapnak arra, hogy oktassanak, de arról is beszélt, hogy „méltatlan, ami a tanárokkal történik”, és meglátása szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete egyre drámaibbá válik.
„Az, amit most látok, precedens nélküli. Olyan rossz a hangulat a magyar oktatásban, amivel korábban nem találkoztam. Nemcsak a tanárok, hanem a szülők és a gyerekek részéről is. Annyi a bizonytalanság, az egymásnak feszülés, annyian keresik a kiutat ebből a helyzetből” – fejtette ki a Szabad Európának a biztos.
Szabó Gödri Rita
Infografika: Szopkó Zita
Címlapkép: illusztráció: forrás: unsplash.com
Többek között költségvetési csalás bűntettével vádolják a volt polgármestert, Bukta Máriát, aki 2014-2019 között vezette a Heves megyei települést.
Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.
"Vadvirágos Budapest" munkacímű választási projekttel próbálták csökkenteni a DK túlsúlyát budapesti polgármesterek, sikertelenül. Azonban Magyar Péter megjelenése miatt Gyurcsányék győzelme nem volt hosszú életű.
A közbeszerzési eljárást még áprilisban írták ki, most lett meg az eredménye. Közben az ORFK 20 ezer darab kézi működtetésű könnygázgránátot is venne.
