Katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasutat a kormány

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

„Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A Kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet” – írta lapunknak a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK).

A civil szervezet Újbuda Önkormányzata mellett egyike azon felpereseknek, akik sikerrel támadták meg a bíróságon a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét, s emiatt a projekt jelenleg áll. Az egyesület szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva akarja kicselezni a civileket.

„Az említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten – vagy legalább részben – miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött” – állítja az egyesület. Az általuk megkérdezett szakértők szerint a – közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak és életszerűtlenek.

A bíróság 2023. január végén azonnali jogvédelmet rendelt el a Déli körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is.

A kormány mostani rendeletével viszont veszélybe került a civilek által már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: ugyanis az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik az engedélyezési eljárásban.

Jelenleg zajlik az ismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárás – erre pedig már Újbuda Önkormányzata hívja fel a figyelmet a közleményében.

Az önkormányzat álláspontja a beruházással kapcsolatban a következő: „továbbra is nyitottak vagyunk a szakszerű, megfelelően előkészített és a helyi társadalom szempontjait is figyelembe vevő megoldásra. Álláspontunk szerint, a nem Budapest célirányú teherforgalmat a lakott területek elkerülésével, a V0 vasútvonal megvalósításával kell lebonyolítani, hogy az Újbudán áthaladó városi vonalszakasz fejlesztésére valóban csak az elővárosi személyforgalom érdekében, a meglévő környezeti elemeket nem károsító módon kerülhessen sor”.

A Ferencvárostól Kelenföldig tervezett, Dunát is keresztező Déli Körvasút bővítése az újbudai Hamzsabégi sétányt és környékét is érintő vasútfejlesztési beruházás, ami nagyfokú lakossági tiltakozást eredményezett. Az ott élő lakosoknak nem a vasúti személyszállítás fejlesztésével volt gondjuk, hanem azzal, hogy úgy érezték, átverték őket. Ugyanis évekig próbálták eltitkolni előlük, hogy az elővárosi közlekedés díszes mázába csomagolt projekt valójában a teherforgalom jelentős megnövekedését jelentené számukra.

Százmilliárd előleget kapott Mészáros cége

A gigaberuházás során 2 kilométer hosszan háromvágányú és 1,7 kilométer hosszan négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne, és rengeteg fát vágnának ki. A Déli Körvasút építését Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. A Szabad Európa információi szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. 101,4 milliárd forint előleget kapott a Déli Körvasút megépítésére.

A Déli Körvasút fejlesztés gazdája a Budapesti Fejlesztési Központ volt, majd ennek megszűnése után a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került a projekt. A kormány idén júniusban (egy Szabad Európa által megszellőztetett) titkos határozatban döntött a Déli Körvasút megépítési szándékának megerősítéséről, ugyanis a Fővárosi Törvényszék január óta kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt.

Vitézy Dávid, a beruházás előkészítésében részt vevő Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatója, korábbi közlekedésfejlesztési államtitkár júniusban számolt be arról, hogy az Európai Bizottság közzétette a közvetlenül általa kiosztott, transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére szolgáló CEF források 2022-es pályázatainak eredményeit. „Ami a legfontosabb: a Déli Körvasút ugyan nem nyert a környezetvédelmi engedélyének megsemmisítése miatt, de a Magyarországnak járó forrás egy jelentős részét az EU egy elég szokatlan lépéssel tartalékolta, »félretette« jövőre, így lehetőség nyílhat az újbóli pályázásra a magyar kormányzat számára” – olvasható a posztban.

A legnagyobb elért teljesítmény a projektben eddig az, hogy felújították a déli összekötő vasúti Duna-hidat nettó 36,3 milliárd forintért, amin háromból egy vágány a semmibe megy. Az összegből 30,4 milliárd forint az európai uniós támogatás. A hídfelújítást a Duna Aszfalt végezte el, melynek tulajdonosa a politikusokat jachtoztató Szíjj László, az egyik alvállalkozó pedig Mészáros Lőrinc egyik cége volt. A híd jelenleg nem használható harmadik vágányát majd a Déli Körvasútba tervezik bekötni, ha viszont nem valósul meg a lakosok tiltakozása miatt a Déli Körvasút bővítése, akkor a hídra kapott uniós támogatás is veszélybe kerül.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Hamzsabégi sétány részlete (Forrás: POPÉK Egyesület)