Ezért nem mehetünk Firenzébe tanulni

Van egy összeurópai egyetem, aminek majdnem minden EU-ország a tagja. Magyarország és több régiós ország nem.

A European University Institute egy EU-s elitegyetem és kutatóközpont, ahol PhD-képzéseken vehetnek részt az európai diákok. Társadalomtudományokat, jogot, közgazdaságtant, történelmet lehet az EUI-n tanulni. Az EU 28 tagállamából 21 tagja az egyetemnek is: a hiányzók közt többnyire 2004-ben vagy azután csatlakozott kelet-európai országok vannak, köztük Magyarország.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az egyetem a QS ranglistája szerint nagyon jó: a politológia képzése az 51-100., a jogi és a szociológiai képzése a 101-150. a világon. A ranglistára ezekből a tárgyakból egyetlen magyar állami egyetem sem került fel. A Közép-európai Egyetem (CEU) ott van a listán, de ez egy magánegyetem. Az összes kart és szakot nézve, összesítettben a Szegedi Egyetem az 501-550., az ELTE és a Debreceni Egyetem a 601-650., a Corvinus 701+ helyezést érte el. Az EUI tehát sokkal jobb, mint bármelyik magyar egyetem.

Az egyetemen tanuló európai diákok ösztöndíját a küldő országok fizetik, ezért az EUI-n majdnem kizárólag csak azoknak az országoknak a diákjai tanulhatnak, amelyek csatlakoztak az egyezményhez. Azért csak majdnem, mert van intézményi ösztöndíj is, illetve több országban sem az állampolgárság, hanem az állandó lakhely a döntő tényező: Svédországban élő külföldi például svéd ösztöndíjjal is kijuthat Firenzébe, ahol az egyetem található.

2001-ben, tehát még az első Orbán-kormány alatt írt alá előcsatlakozási megállapodást Magyarország az egyetemmel. Ennek a megállapodásnak a keretében egy magyar diák ki is jutott az egyetemre. Több levélváltás és információcsere után 2011-ben Martonyi János külügyminiszter meglátogatta az EUI-t és a magyar csatlakozás melletti elköteleződéséről biztosította az intézményt (az EUI a levelében az „endorsment” szót használta). Pár hónappal később, decemberben a római magyar nagykövetség viszont arról tájékoztatta az EUI-t, hogy Magyarország anyagi okokból mégsem folytatja a csatlakozási folyamatot, írta az egyetem az Átlátszó Oktatásnak.

2014-ben az egyetem főtitkára, Pasquale Ferrara Budapesten járt, hogy felfrissítse a kapcsolatokat, de az EUI tájékoztatása szerint mindeddig nem volt sikeres folytatása ezeknek a megbeszéléseknek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) azt válaszolta az Átltászó Oktatás kérdésére, hogy

a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság a „közeljövőben” kíván foglalkozni a kérdéssel.

Az államtitkárság hozzátette, hogy a válaszuk „nem értelmezhető úgy, hogy a csatlakozásról döntés született volna, csupán annyit írtunk, hogy foglalkozunk majd a kérdéssel.” A magyar-EUI kapcsolatokról az egyetem által küldött összesítéssel kapcsolatban az államtitkárság azt mondta, hogy „a leírt előzmények sem a Felsőoktatásért Felelős Államtitkársághoz köthetőek, az államtitkárság felé megkeresés az EUI részéről nem érkezett. Mivel az érintett intézmény kellően speciális, az sem igazolható, hogy a magyar kormány ügyrendje szerint ez a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság hatáskörébe tartozna.”

Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, mivel a nemzetközi szerződések ide tartoznak. A külügy hangsúlyozta, hogy az EUI „valóban egy fontos, rendkívül magas szintű oktatást és kutatást végző intézmény”, azonban „az EUI munkájában való részvétel komoly pénzügyi kötelezettségekkel jár: a tagállamok saját ösztöndíjasaikat maguk finanszírozzák a doktori képzés első három évében, valamint hozzá kell járulniuk a szervezet költségvetéséhez is.”

A külügy megerősítette, hogy korábban valóban felmerült, hogy csatlakozzunk a szervezethez, de ez anyagi okokból elmaradt. További kérdéseinkkel a minisztérium a Miniszterelnökséghez irányított minket, mert 2014-ben az EU-s ügyekkel együtt ez is oda került.

A miniszterelnökségen viszont megtörtént a csoda: visszairányítottak minket a kiindulási pontra, az EMMI-hez. Ezt az utat jártuk be tehát:

EMMI: a kérdés nem hozzánk tartozik

Külügy –> Miniszterelnökség –> EMMI

Mikor erről szóltunk Répánszki Györgynek, a Miniszterelnökségi Sajtóiroda munkatársának, a Miniszterelnökség nevében is megerősítette azt, amire korábban az EMMI utalt: „a magyar Kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy milyen keretek között tud együttműködni a European University Institute-tal.”

Hat magyar van kint

Az egyetem részletes statisztikákat is küldött (a teljes dokumentum itt tölthető le) az egyetemen kutató és dolgozó magyarokról. Ezek szerint jelenleg hat magyar PhD hallgató van az egyetemen (összesen 571 hallgatója van az egyetemnek), közülük ketten az egyetemi ösztöndíjjal jutottak ki, egy-egy embernek pedig a brit, luxemburgi és finn források biztosítottak kutatási lehetőséget, a hatodik diák egy külön projekt támogatásával kutathat az egyetemen.

A jelenleg kint tanuló hat magyar egyébként több, mint a pár éve csatlakozott Románia EUI-nál kutató állampolgárainak száma (4 fő), de sokkal kisebb például a régebb óta tag Görögország diákjainak száma (28 fő), miközben Görögországban közel ugyanannyian élnek (10,8 millió), mint Magyarországon. Az EUI-nak jelenleg két magyar oktatója van: Ábrahám Árpád és Bruszt László, akik közgazdasági és politikatudományi területen dolgoznak. Az EUI-nak Magyarországról egyedül a Közép-európai Egyetem (CEU) politikatudományi tanszékének van Erasmus megállapodása, ennek keretében ki lehet jutni az egyetemre.

Egy EUI-s diákot sikerült elérnie az Átlátszó Oktatásnak, aki idén augusztustól decemberig a budapesti Közép-európai Egyetemen vendéghallgató. Elena Brodeală svéd ösztöndíjjal jutott ki akkor, amikor a hazája, Románia még nem volt tagja az egyezménynek.

„2013-ban Svédországból utaztam a PhD interjúmra, ahol még mindig tél volt. Firenzében pedig már majdnem nyár, minden zöld volt, pálmafák mindenfelé és rengeteg történelmi emlék. Emlékszem, hogy a Boboli-kertben sétáltam és arra gondoltam, hogy ez a legszebb hely ahol életemben jártam. Csak az emberek voltak túl hangosak a Svédországban megszokotthoz képest.”

– mesélt az első élményeiről. Elena szerint az EUI rengeteget segített neki a kutatásában. Az egyetem könyvtára nagyon gazdag és az EUI-nak rengeteg külföldi kapcsolata van, a tanárok pedig a szakterületük legjobbjai közt vannak.

A Boboli-kert Firenzében

A Jobbik támogatja, az MSZP a Fideszre mutogat, miközben ők is csatlakozhattak volna

Megkerestük több párt ifjúsági szervezeteit is, az MSZP Ifjúsági Tagozat, a Jobbik Ifjúsági Tagozat, az Ifjú Demokraták (IDE) válaszolt, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség ígért választ, de végül nem küldött. A Fidelitas nem válaszolt, pedig a kérdés elküldése után még egy emlékeztető levelet is küldtünk nekik.

Mindegyik ifjúsági szervezet egyetértett abban, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene a nemzetközi egyetemhez. Szabó Péter, a Jobbik IT alelnöke szerint az EUI-tagság „nagyon jó esélyt jelentene a magyar hallgatók számára.” Hozzátette még, hogy Magyarországon komoly probléma a tudományos élet forráshiánya, ezért

„az a véleményünk, hogy Magyarországnak is mielőbb csatlakoznia kell az EUI-hoz, hogy a jövő tudományos generációja ne szenvedjen még nagyobb versenyhátrányt külföldi kollégáikkal szemben.”

Tóth-Nagy Dániel, az IDE elnöke szerint az EU „fejlődése és mélyebb integrációja érdekében a lehető legnagyobb mértékben részt kell vennünk a közös Európa kulturális és tudományos életében.

„Mi a szorosabb európai együttműködésben, az Európai Egyesült Államokban látjuk Magyarország jövőjét, szeretnénk, ha az ezt elősegítő munkában magyar szakemberek is dolgoznának.”

Gőgös Enikő, az MSZP IT elnöke azt mondta, hogy „véleményünk szerint, minden olyan kezdeményezésnek jó lenne a tagjának lenni, ami a fiatalok oktatását, kutatását támogatja. Kíváncsian várjuk a kormányoldal reakcióját, vajon miért nem csatlakozott ehhez még hazánk?”

Ez azért volt furcsa, mert úgy tűnik, hogy az MSZP-kormányok idején is nyugodtan csatlakozhattunk volna az EUI-hoz.

Lengyelország 2004-ben, Észtország, Szlovénia és Ciprus pedig 2005-ben csatlakozott az egyezményhez. Azóta román diákok is kaphatnak ösztöndíjat az államuktól. Magyarországon 2010-ig az MSZP volt kormányon, tehát az EU-csatlakozásunk után 6 év rendelkezésre állt, hogy csatlakozzunk, ami több más országnak láthatóan sikerült.

Mikor ezzel kapcsolatban visszakérdeztünk, Gőgös Enikő arra hivatkozott, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt a magyar oktatás színvonala annyira lecsökkent, hogy már csak a külföldi oktatásban bízhatunk. Hivatkozott arra is, hogy „amíg baloldali kormányzás volt, ezek a tendenciák egyáltalán nem voltak tragikusak”. A felsőoktatásra fordított állami kiadások reálértéken azonban már 2006 és 2010 között is csökkentek, bár nem olyan mértékben, mint az azt követő években.

Gőgös szerint „mostanra a lemaradásunk már olyan mértékű, hogy ezen csak nemzetközi segítséggel lehetne változtatni, és ebből a szempontból nagyon is kívánatos lenne, ha a Fidesz-KDNP kormány élne az EUI rendszeréhez való csatlakozás lehetőségével. Ha már ők itthon csak rombolni tudnak, adjanak esélyt arra, hogy a magyar diákok külföldön pótolhassák azt a tudást, amihez itthon nem juthatnak hozzá.”

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.