Dezső Tamás, ,,az ország abszolút elsőszámú, 380 éves kara dékánjaként” hosszú levélben kritizálja a sajtót

Az ELTE BTK honlapjára került ki Dezső Tamás dékán hosszú levele, melyben feltehetően a Heti Válasz tegnapi cikkére reagál. A HV kikérte az egyetemi szenátus szeptember 22-én zajlott ülésének hangfelvételét, és ez alapján úgy látja, hogy az egyetem egyes vezetői, köztük Dezső bölcsészkari dékán is a hallgatói önkormányzatok vezetői mellé próbáltak állni, amikor azokat a médiában támadták az ELTE TÓK gólyatáborban történt nemi erőszak és más ügyek miatt. Dezső levelében azt bizonygatja, hogy a HV rosszindulatúan, pontatlanul idézett tőle, és farizeus módon próbálja besározni az elhivatott diákvezetőket.

Dezső szerint az egyetem vezetésének és a hallgatóknak szorosan együtt kellenne működniük, különben az egyetemnek lesz rossz. Úgy véli, a média érdemtelenül fest egy olyan képet a hallgatói vezetőkről, ,,amely szerint ők csak buliznak, isznak, trágár nótákat énekelnek, korruptak, belterjesek és még politikailag is befolyásoltak. Dezső szerint valójában a hallgatói önkormányzatok nagyon is legitimek, 50% feletti részvételi aránnyal választják meg őket és transzparens módon működnek. Például a ,,sajtó egyes orgánumai kikérték bizonyos hallgatói kifizetések listáit, amelyeknek kiadását a kari HÖK-ök (ÁJK, BTK) önként megszavazták.”

Dezső több állítása sem fedi teljesen a valóságot egyébként. Az ELTE BTK például elég nyilvánvalóan politikai befolyásoltság alatt áll vagy legalábbis állt hosszú ideig. Rengeteg vezetője volt párhuzamosan Jobbik-aktivista is vagy lett Jobbikos politikus röngtön az egyetem után. Még a Jobbikhoz kötődő korrupció is felmerült. A szintén Jobbik-közeli Garbai Ádám volt elnököt még a listabotrány után is a vezetés közelébe tudott kerülni úgy, hogy még a saját szakján sem ő kapta a legtöbb szavazatot. Saját szakján a válaszásra jogosultak 13%-a támogatta őt, ketten is több támogatást kaptak. Hiába bukott meg a listabotránnyal, mégis át tudott ülni a HÖOK választmányába. Garbai története csak egy példa, de legalábbis felveti a belterjesség lehetőségét.

Az is tudható, hogy az ELTE és a hallgatói önkormányzatok korántsem voltak előzékenyek, amikor például az Átlátszó Oktatás próbálta megtudni, hogy mire mennek el a pénzek a jogi kar hallgatói önkormányzatában. Szerzőnknek évekig tartó pereskedésre volt szüksége, hogy végül egy másodfokú, jogerős ítélet után megkapja az adatokat. Az egyetem nem csak, hogy nem volt hajlandó azokat kiadni, még közpénzt is költött arra, hogy az elsőfokú döntés ellen fellebbezzen. Egyébként egy HÖK-közeli ügyvédi irodának fizettek közpénzeket azért, hogy a közpénzek felhasználását titkolhassák.