Kettős mérce az egyetemek támogatásában

Összesen 6 milliárd 110 millió forinttal támogatja meg a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építési tervét 2014-ben és 2015-ben, ami egy 600 férőhelyes kollégium építését jelenti. Miközben az NGM nyomására a Balog Zoltán vezette EMMI milliárdokat von el a felsőoktatás válogatott szereplőitől, addig az NGM fenntartásában álló egyetem további segítséget kapott. Természetesen nem az a gond, hogy épül valami, hanem a nehezen ellenőrizhető és hasraütésszerű, aránytalan elosztás.

Az NKE Sportközpont, az A+ Építész Stúdió megvételt nyert terve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek közösen gyakorolják. A támogatást  a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium terhére tették, miközben az éves költségvetésben rendszeresen szerepelt az NKE számára külön költségvetési keret. Az egyetem alapításakor 25 milliárd forintnyi uniós támogatással a teljes költségek kétharmadának finanszírozását tervezték, a fennmaradó egyharmadot közpénzekből fedezték volna, gyors kalkulációval ez 12 milliárd forintot jelent, azaz összesen 37 milliárdnál tartunk.

Kormányhatározat tér ki arra, hogy a cél lehető legnagyobb uniós támogatás lehívása. Elúszni látszik a koncepció, hiszen 2013-ban a kiemelt projektekért felelős kormánybiztos a teljes fejlesztés esetében is már csak 24,5 milliárd forintról beszélt, ebből 20 milliárdot lehívandó uniós forrásként jelölt meg, vagyis öttel kevesebbet, mint korábban.Ha figyelembe vesszük, hogy az éves költségvetésekből eddig közel 5 milliárd forintot fordítottak az egyetem fejlesztésére, illetve a következő két évben további 6 milliárd forintot „adnak” a költségvetési terven felül, akkor már 11 milliárdnál tartunk, ami a kormánybiztos által meghatározott 24,5 milliárdos keret közel fele, valamint a kormányhatározatban előirányzott 4,5 milliárdos állami támogatás több, mint kétszerese.

A fejlesztésre eddig lehívott uniós források összegeiről nem egyszerű tájékozódni. Az ÁROP fejlesztések  7350 millió forintot jelentenek, melyeket például korrupció megelőzésre nyertek el az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Ezen kívül Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával mindössze 90 millió forintot sikerült lehívnia az egyetemnek. Az ÁROP esetében azonban fontos leszögezni, hogy ezek a források nem a Ludovika Campus Projektbe illeszkednek.

Az uniós források lehívásáról, a pontos összegekről feltettük kérdéseinket az egyetemnek, illetve az érintett minisztériumoknak, a válasz megérkezésekor frissítjük írásunkat.

További adalékként a 215/2012. (VII. 30.) kormány rendeletben titkosították nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Campus beszerzéseit. A titkosítás indokolt lehet azért, mert az intézmény honvédelmi szempontból is jelentős, így például lehallgatásbiztosnak kell lennie. Az ellenzék több ízben támadta a beruházást, egyfajta pénznyelőnek titulálták, hiszen a főbb beruházások során nem lehet megtudni, hogy mire és mennyit költöttek, illetve mire adták ki.

Közben a Széll Kálmán terv és egyéb megszorítások értelmében az NGM nyomására az EMMI többször elvonással élt a hazai egyetemekkel és főiskolákkal szemben. A 2013-as év során közel 42 milliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, a legelismertebb egyetemeket is tudományos teljesítményük ellenére is komolyan sújtották. Az ELTE költségvetése 5,5 milliárddal csappant, a Szegedi Tudományegyetem költségvetése tavaly 4,2 milliárddal, utóbbin nemrég ért véget a szénszünet.

Unyatyinszki György