Minden harmadik német diák tanult külföldön

Amíg idehaza folyamatosan szóbeszéd, hogy a fiatalok kivándorolnak, munka vagy tanulás céljából és, hogy ez milyen rossz hatással van az országra addig Németországban ez a „kivándorlás” egészen más színezetet kap.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Német szomszédjaink ugyanis velünk ellentétben a diákok tanulással kapcsolatos „elvándorlását” nem élik meg olyan nehezen. Sőtt a német szervezetek, mint amilyen a DAAD (Deutsche Akademische Austauschdienst) vagyis a Német Felsőoktatási Csereszolgálat állami pénzek bevonásával támogatják a német diákok külföldi tanulását. Ez a támogatási program és maga az állam hozzáállása a külföldön ideiglenesen vagy teljes egészében ott tanuló diákokhoz azt eredményezte, hogy tíz év alatt több mint duplájára nőtt, azon diákok száma, akik külföldre mennek tanulni. Ez a szám 2010-re a tíz évvel ezelőtti 52.000 fő helyett 127.000 főre módosult.

A DAAD és a vele kapcsolatban álló HIS-HF (HIS- Felsőoktatási Intézet) kutatásai szerint a német diákok közül minden harmadik részt vett már ideiglenes külföldi képzésben és a teljes egészében külföldön tanulók száma is egyre növekszik. A német diákok között a legnépszerűbb szakok a gazdaság, nyelvi, kulturális és az orvostudományi. A legkedveltebb célországok Ausztria, Spanyolország, Anglia, Franciaország és az USA. A diákok motivációját tekintve a függetlenség, az új barátságok, a profitorientáltság és az idegen nyelv fejlesztése hajtja őket a külföldi tanulás felé. A DAAD emellett azt is hozzátette, hogy a külföldi tanulás fontos szegmense az ember személyiségfejlődésének.

Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a Németországban tanuló külföldiek száma is megnőtt. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 265.000 külföldi diák kezdte meg tanulmányait valamilyen német egyetemen. Ennek persze vannak árnyoldalai is, mert amíg a német diákok külföldre mennek tanulni addig sokszor a célországok egyetemei és diákjai nem, örülnek ennek a külföldi „áradatnak.” Egy ilyen konfliktus kezd kialakulni például Ausztriában, (amely a legkedveltebb a német diákok között) ahol az egyetemek már fel is szólaltak, hogy német diákok teljesen “bekebelezik” az intézményeket. Ennek eredménye az lett, hogy például az orvosin meg van határozva, hogy a tanulók hetvenöt százalékának osztráknak kell lennie.

A német ingyenes felsőoktatás árnyoldalai

Németországban a felsőoktatás szinte mindenki számára ingyenes, hacsak nem privát intézményt választanak továbbtanulásra. Ennek köszönhetően a fiatalok jelentős hányada jelentkezik is egyetemekre, főiskolákra, ami azt eredményez, hogy az intézmények lassanként túltelítettek lesznek. A jelentkezések ráadásul díjtalanok, így akad olyan fiatal is, aki akár tíz különböző intézménybe/szakra adja be a papírját. Nyilván a felvételt a középiskolai eredmények befolyásolják, de az iskolák egyáltalán nem állítanak teljesíthetetlen követelményeket.

Ráadásul néhány éve eltörölték a kötelező katonai szolgálatot, illetve az azt helyettesítő szociális munkát, ezzel még több diákot ösztökélve az azonnali továbbtanulásra. Eközben egyre kevesebben kívánnak kétkezi munkát végezni, például alig-alig akad asztalos, vagy egyéb gyakorlati foglalkozást űzni kívánó érettségizett. Az ő szerepeiket a bevándorlók veszik át, mely szintén problémát jelent az országban.

Jákob Annamária

forrás: ez, ez és ez