Állami milliárdok, keleti nyitás: Lezsák Lakiteleki Népfőiskolája

A 2015-ös költségvetés szerint a Fidesz frakcióvezető-helyettesi és az Országgyűlés alelnöki posztját is betöltő Lezsák Sándor által alapított Lakiteleki Népfőiskola 300 milliónyi működési támogatásra számíthat, valamint kétmilliárd forintot kap épületeinek rekonstrukciójára és fejlesztésére. Legutóbb tavaly év közepén kapott egy 170 milliós épületfejlesztési támogatást a Népfőiskola, de 2013 nyarán is megszavazott másfél milliárdot az Országgyűlés különféle fejlesztésekre.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Népfőiskola felülnézetből (lakitelek.hu)

A közpénzzel alaposan kitömött Lakiteleki Népfőiskola 2013 márciusában indította el a Keleti Nyitás Kollégiuma (KNYK) elnevezésű képzést, amely 35 éven alatti fiataloknak kínált kétéves, negyedévente egy – összesen tehát 8, noha ezt már most túllépték – hétvégi foglalkozást. A leírás szerint „a képzés célja egy olyan átfogó szaktudás átadása, amely révén a hallgatók képessé válnak a Keleti Nyitás stratégia megvalósulásának hathatós támogatására.”

A birtokunkba jutott részletes programok szerint a felhívásban szereplő, a diákok által térítendő tandíj, amely 4500 forint / alkalom volt a költségek egyharmadát fedezi. A szokásosnál hosszabb nyári szabadegyetem 6500 forintjába került a hallgatóknak. A hallgatók száma mintegy ötvenre tehető (bár bizonyosan volt lemorzsolódás, ld. lejjebb), és a 2014 decemberi hétvége volt a tizenegyedik alkalom, így a Népfőiskolának a KNYK-ra fordított közvetlen kiadásai elérhetik a hatmillió forintot is.

A KNYK témái közül beszédesek például a „Keleti Nyitás közvetlen előzményei és indokoltsága,” a „több lábon állás és a szövetségkötések versenye,” vagy éppen a „stratégia célkitűzései és kulcselemei, a feladatok és az eszközrendszer.” Látnivaló, hogy a keleti nyitás állítólagos indokoltságának elméleti megalapozása mellett a gyakorlati kérdésekre is figyelmet fordítottak a szervezők. Noha az előadásokról kevés információ található meg az intézmény honlapján, az általunk megszerzett részletes programok és a hivatalos beszámolók alapján már több minden kiderül a KNYK-ról.

A részletes programokból kitűnik, hogy a fenti témakörök helyett inkább egy-egy ország bemutatása dominált a hétvégéken, kiegészítve egy sor lazán kapcsolódó programmal. A második foglalkozáson például Stier Gábor újságíró Országkapuk és kulcsok a keleti nyitáshoz című előadásával indult, majd másnap következett Bába Iván, a Külügyminisztérium államtitkára Nemzet és politika, nemzetpolitika valamint Szájer József EP képviselő Nemzetpolitika az Európai Parlamentben előadása. A hétévégén szerepett kapott még Csallóközi Zoltán, a miniszterelnök-helyettesi titkárság kabinetfőnöke, aki keleti egyházakról adott elő, illetve Tóth Norbert, a százmilliós állami megrendeléshez jutó Forrás Galéria igazgatója, aki Világhírű lehet-e a magyar művészet? – A kortárs magyar művészet lehetőségei, erősségei, gyengeségei Közép- és Kelet-Ázsiában címmel tartott előadást. A sort az antropológusként aposztrofált Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője zárta  Ázsiai körkép című előadásával.

A fentiek mellett a KNYK második hétvégéjén előadott Vilajat Gulijev azerbajdzsáni nagykövet is. Noha az eseményről nem került fel beszámoló a Népfőiskola honlapjára, egy azeri híroldal beszámolója szerint a Hejdar Alijev volt azeri elnök születésének 90. évfordulóján előadó nagykövet magasztalta a KGB-vezérből diktátorrá avanzsált Alijevnek az államépítés terén elért eredményeit illetve felszólalt az „örmény agresszió” ellen. Az OCCRP oknyomozó szervezet egyébként 2013-ban az év legkorruptabb emberének választotta Ilham Alijev azeri elnököt, Hejdar Alijev fiát. Idén Putyin mögött Orbán Viktor végzett a megosztott második helyen.

Alekszander Tolkacs orosz nagykövet 2013 októberében adott elő a KNYK-ban. Mintegy előrevetítve a krími és donbasszi orosz agressziót, Tolkacs párhuzamot vont Orbán „nemzetegyesítő” politikája és Putyin hasonló törekvései között. Tolkacs az Eurázsiai Unió előnyeit hangsúlyozta azzal az EU-val szemben, amelyben „a magyaroknak már ahhoz is engedélyt kell kérniük, hogy a mellékhelyiségbe kimehessenek” – ahogy a nagykövet fogalmazott.

Alekszander Tolkacs (lakitelek.hu)

Már a Krím annektálása és a donbasszi konfliktus kitörése után látta vendégül a KNYK a kollégium egyik főszervezőjét, Keskeny Ernő Külügyminisztériumi főosztályvezetőt, egykori moszkvai, jelenlegi kijevi nagykövetet, aki évek óta egyengeti a Fidesz orosz kapcsolatait. A beszámoló szerint Keskeny kijelentette, hogy azért támogatjuk Ukrajnát, mert a legnagyobb szomszédunk és jelentős gazdasági kapcsolatok kötik Magyarországhoz. Orbán Viktor pár nappal korábbi szavait visszhangozva Keskeny utalt arra is, hogy a kormány szívesen látná Kárpátalja autonómiáját. Arról nem szól a hír, hogy mindemellett kiállt-e Ukrajna területi integritása mellett.

Tavaly márciusban Lezsák meghívására a belarusz nagykövet látogatott el a Népfőiskolára, hogy előadást tartson a KNYK hallgatóinak Európa utolsó diktatúrájának „Magyarországgal való kapcsolatáról, ami nem csak gazdasági, de politikai értelemben is egyre teljesebbé válik.” Ez a kijelentés szöges ellentétben áll a kormány állításával, miszerint viccelt volna Lukasenka, amikor 2012-ben kétes értékű dícséretet fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, kijelentve, hogy a magyaroknak „végül elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból és kijózanodtak.”

Aljakszandr Hajnouszki belarusz nagykövet és Lezsák Sándor (lakitelek.hu)

Októberben adott elő a KNYK-ban Jurij Poljakov orosz író, a Lityeraturnaja Gazeta (Irodalmi Újság) főszerkesztője, aki Lezsák szerint „érzi a rendszerváltó valóságot.” A valóságot érző Poljakov előadásában többek között kifejtette, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyakorlatilag egy „megfordított Trianon,” és kifejezte támogatását Putyin politikája iránt, mondván, hogy „ebben a történelmi helyzetben Putyinnak van igaza.” Az előadás fényét emelte még a mintegy 360 millió forint állami támogatással induló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI) főigazgatója, az MSZMP-ből az MDF-be, majd Pozsgay Nemzeti Demokrata Szövetségébe igazoló Bíró Zoltán is. A pártállam és az állampárt átmentését harcosan pártoló Bíró erkölcsi romlásként írta le a rendszerváltás óta eltelt 25 évet, hozzátéve, hogy „kétségbeejtő cirkusz alakult ki a társadalomban politika címén.”

Amikor ma a publicista (a „közíró”) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább talán ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és a nemzeti kultúráját védelmezi, mert belülről és kívülről is azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve.

– Bíró Zoltán

Megkíséreltük felvenni a kapcsolatot több KNYK-s diákkal is, azonban a legtöbben nem válaszoltak a kurzusra vonatkozó kérdéseinkre. Több olyan diákkal is beszéltünk azonban, akik néhány alkalom után otthagyták a programot. Egyikük kifejezetten a kollégiumi programok szakmaiságát kifogásolta, hozzátéve, hogy hiányoztak a kérdéseket több szempontból bemutató viták, kerekasztalok is.

Az általunk megszerzett részletes programokból kiderül, hogy a fent említett előadókon kívül további kormányközeli személyeket is felkértek az oktatásban való részvételre, így például az azóta letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai mezőgazdasági attasét, a Magyar Nemzettől pedig a Putyinnal szemező Stier Gábort és a befuccsolt Nyirő-temetést megszervező Lukács Csabát.

Az ideológiailag megfelelő és a valóban hozzáértő előadók mellett feltűntek az elmaradhatatlan ezoterikus nézeteket valló, de a keleti nyitásban esetenként fontos szerepet kapó személyek is. Ilyen volt például a 2013-ban tisztikereszttel kitüntetett „természetgyógyász” Eőry Ajándok, a Fidesz ezoterikus jobbszárnyához közeli médiumok és rendezvények kedvelt előadója, vagy éppen Obrusánszky Borbála, aki nemrégiben a török és azeri nagykövetek jelenlétében megtartott könyvbemutatóján adta elő, hogy a magyarok Azerbajdzsánból hozták a kereszténységet.

Az ezoterikus-áltudományos vonal nem véletlenül került a programba. Lezsák csak a Függetlenség című MIÉP-közeli lapnak nyilatkozott hosszabban, a KNYK-ról, még a program elindítása előtt, 2013 februárjában. Az interjúból azonban kiderül, hogy bár Lezsák kifejezetten a kormány keleti nyitás-politikája embereanyagának felkészítését tartotta szem előtt, ebben fontos szerepet tulajdonított a turanizmusnak, melynek ő az egyik legbefolyásosabb képviselője. Ennek megfelelően Lezsák azt állította, hogy „a közép-ázsiai népekben erős rokontudat él a magyarok iránt (…) ez a ‘testvéri’, rokoni kapcsolat jó alapja lehet egy még szorosabb együttműködésnek.” Lezsák ezután egy, a Kossuth Rádió által készített interjúban is a vélt rokontudat bizalmi tőkét generáló hatását bizonygatta.

Lezsák Sándor, a Kurultaj fővédnöke a rendezvény „hun- és türktudatú” vendégeit fogadja a Parlamentben 2012-ben (MTI / Soós Lajos)

Kérdéses azonban, hogy a képzés és a kulturális-vérségi megközelítés mennyiben illeszkedik az Orbán Viktor által 2014 augusztusában meghirdetett, kizárólag gazdasági alapú, elveket és ideológiai közösséget mellőző új külpolitikai irányvonalához. Egyébként ez utóbbival szöges ellentétben álló elveket fogalmazott meg a KNYK-ban 2013 májusában Szájer József fideszes EP-képviselő is, aki a kereszténység mint összetartó erő fontosságára hívta fel a figyelmet, kifogásolva, hogy e helyett a gazdaság vált a kapcsolatok mozgatórugójává – mindezt egyébként az 1968-as francia diáklázadások szellemi hatásának tulajdonította.

Kálmán Mihály