A Political Capital és az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége október 20-án beszélgetést szervezett Putyin trolljai: A Kreml áltudományos dezinformációjának trükkjei és eszközei címmel. A közel kétórás eseményen Jessikka Aro finn oknyomozó újságíró őszintén beszélt arról, hogyan tárta fel az orosz trollhadseregek működését, és hogyan tapasztalta meg a saját bőrén is a szervezett gyűlöletkampány hatásait. Tágabb értelemben pedig a dezinformáció természetéről is képet kaphattunk.
A finn újságíró, Jessikka Aro nevét 2014-ben ismerte meg a világ, amikor az orosz trollhadseregek után kezdett el nyomozni. Az igazán nagy nemzetközi érdeklődés azonban csak két évvel később, a 2016-os amerikai elnökválasztás után jött el, amikor arról lehetett hallani, hogy a trollok a választás kimenetelét is befolyásolhatták.
Aro oknyomozó cikksorozatban leplezte le az Internet Research Agency névre hallgató szentpétervári trollgyárat, amely első ránézésre egy online piackutató cég, a valóságban azonban az orosz információs hadviselés egyik leghatékonyabban működő eszköze. A megjelent cikkek hatása azonban nem várt volt: olyan lejáratókampány és bosszúhadjárat indult ellene, hogy kénytelen volt elhagyni a hazáját.
2016-ban újságírói díjat kapott oknyomozó munkásságáért. 2019-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma is kitüntette volna egy elismeréssel, de az átadási ceremónia előtt nem sokkal törölték a nevét a listáról. Később kiderült, hogy a visszavont díj oka minden valószínűség szerint az volt, hogy kritizálta az USA akkori elnökét, Donald Trumpot a Twitteren.
2019-ben először finn, majd angol nyelven jelent meg a Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából című oknyomozó könyve, amelyben saját története mellett nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. A könyv 2021 márciusától már magyar nyelven is elérhető.
A Kreml által irányított álhírgyárakkal 2015-ben mi is foglalkoztunk az Átlátszón:
45 ezer rubelért dolgoztam a Hazugságminisztériumnak – egy orosz internetes troll vallomása
Oroszország Európa ellen háborút folytat, amelynek célja, hogy megossza Európát és az USA-t, illetve az EU-n belül is ellentéteket teremtsen….
A Political Capital beszélgetését Krekó Péter, a PC ügyvezető igazgatója nyitotta, aki elmondta: sokak számára a dezinformáció egy túlságosan távoli, elvont fogalom, pedig a valóság az, hogy súlyos hatásai lehetnek, ezt Jessikka Aro története is alátámasztja. A finn újságíró a következővel indította beszédét:
„Most elmondom, mire jöttem rá a cikkeimben, és hogyan tette ez tönkre az életemet.”
Jessikka Aro arról is beszélt, hogy a trollok sokszor nem olyanok, mint amilyennek elképzelnénk őket: igaz, vannak, akik ideológiai meggyőződésből jelentkeznek hasonló munkára, tapasztalatai szerint azonban a legtöbben teljesen hétköznapi, átlagos fiatalok, akik egy kis pénz reményében csatlakoznak. Sokan pedig egyáltalán nem büszkék arra, amit tesznek, nem véletlen, hogy nagyon nagy a fluktuáció: egy ember átlagosan 2-3 hónapot tölt el egy ilyen munkahelyen.
Ezt követően hallhattunk arról, hogy a trollgyár leleplezése után hogyan vált ő maga is egy összehangolt, nemzetközi lejárató kampány célpontjává. „Megszámolni sem tudom, hány halálos fenyegetést kaptam ” – tette hozzá.
A Kreml trolljai hamis profilokról írt kommentekkel, cikkekkel támadtak: megvádolták például azzal, hogy CIA-ügynök, a trollgyárak utáni nyomozása pedig valójában csak ürügy arra, hogy információkat szerezzen a Putyint támogató oroszokról. De a nyomozását kifigurázó videók és becsmérlő mémek is terjedtek róla, később pedig a munkatársait is célba vette a gyűlöletkampány.
Az is előfordult, hogy követték, de talán a legsokkolóbb történet az, amikor egy évvel az első cikk megjelenése után, 2015-ben sms-t kapott valakitől, aki 20 éve elhunyt édesapjának adta ki magát, és arról írt, hogy nem halt meg, eddig csupán a távolból figyelte őt.
Bevett taktika volt az előnytelen képek használata, amelyek nevetséges színben tüntették fel: az oknyomozó újságíró elmondta, arra is volt példa, hogy felbéreltek egy színészt, hogy játssza el őt egy videóban, amely az állítólagos amerikai kapcsolatait mutatja be.
Egy kérdésre válaszolva elárulta: nőként azért volt különösen nehéz helyzetben, mert így sokkal agresszívabb, szexuális utalásokkal teli gyűlöletkampányt kellett megtapasztania, mint egy férfinak hasonló esetben.
Az újságíró szerint az egyik legfélelmetesebb mondat az, hogy a dezinformáció nem befolyásol senkit, hiszen ő a saját bőrén tapasztalta meg, hogy ez nem igaz. Az ellene indított gyűlöletkampány miatt barátokat is elvesztett, voltak ugyanis, akik hittek a vádaskodásoknak, és azoknak a hazug cikkeknek, amelyek megpróbálták hiteltelenné tenni a munkásságát.
„Rájöttem, hogy miért annyira veszélyes a dezinformáció: azért, mert gyűlöletes dolgokra buzdítják vele az embereket.”
Az álhírek képesek arra, hogy egymás ellen fordítsák az embereket, hogy megbénítsák a társadalmi párbeszédet, így elnémítva azokat, akik más véleményen vannak. Az információs hadviselés pedig már egyre több területen megfigyelhető, elég csak a választási kampányokra, a Brexitre, vagy a globális koronavírus-járvánnyal egyre jobban terjedő vakcinaellenességre gondolni.
Aro története után az orosz dezinformációt tágabb kontextusban is megismerhettük: szó esett többek között arról, hogy a diktatórikus, autoriter rezsimek hogyan tanulnak egymástól, hogyan másolják le a jól bevált stratégiákat. Szerinte egyébként a Belarusz Köztársaság az egyik legjobb tanuló ilyen szempontból.
A közép-kelet-európai (és kifejezetten a magyar) helyzetre is kitértek a PC munkatársai, kiemelve, hogy hazánkban különlegesség, hogy az állam maga emeli hivatalos szintre az álhíreket. Erről a témáról az Átlátszónak Tömegparanoia 2.0. című könyve megjelenésekor Krekó Péter is beszélt egy interjúban:
„Az iparilag keltett gyűlölet már önmaga karikatúrájává válik” – interjú Krekó Péterrel
A kormányzati kampánygépezet háborús politikai logikára van beállítva, ami a későbbiekben sem valószínű, hogy változni fog – mondta el az Átlátszónak Krekó Péter, aki politikai elemzőként több mint 10 éve foglalkozik a dezinformáció kérdéskörével. Nemrég megjelent Tömegparanoia 2.0 című könyve kapcsán arról beszélgettünk vele, hogy miért különlegesek a hazai összeesküvés-elméletek, és milyen hosszú távú hatásai lehetnek a hivatalos, állami szintre emelt álhíreknek.
Megfogalmazta azt is, hogy pesszimista azzal kapcsolatban, hogy egy ország vezetőinek leváltása a rendszer változását is elhozza-e magával, hiszen látható, hogy a dezinformáció politikai haszonnal jár, így nem igazán áll érdekében az autoriter államoknak küzdeni ellene.
Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mit lehet tenni a félrevezető, hamis információk ellen. Aro szerint fontos felhívni az emberek figyelmét az álhírek jelentette veszélyekre, hiszen így valós tudást szerezhetnek arról, hogyan ismerjék fel a félrevezető információkat, és hogyan védekezzenek ellene az online térben.
Természetesen a közösségi oldalakat irányító techcégek felelőssége sem hallgatható el, bár vannak már jó kezdeményezések – ilyen például a Twitter orosz trollokat összegyűjtő adatbázisa, ami több mint 10 millió, 2013 és 2018 közötti tweetet tartalmaz a szentpétervári trollgyár dolgozóitól –, ennél jóval többre lenne szükség ahhoz, hogy valódi változás történjen. Fontos lépés például a félrevezető információkat tartalmazó posztok, tartalmak egyértelmű jelzése.
Nem tartja drasztikus megoldásnak az álhíroldalak leállítását, betiltását sem – amire például Németországban került sor, de télen a Facebook is bejelentette, hogy a COVID-dal kapcsolatos álhíreket eltávolítja a platformról.
Szerinte ahhoz képest, hogy milyen károkat okozhat egy-egy szándékosan félrevezető információ vagy összeesküvés-elmélet, ez a lépés szükséges és arányos mértékű. Ám a közösségi oldalak szabályozása önmagában nem elég, uniós szinten is nagyobb figyelmet kellene szentelni a dezinformáció elleni küzdelemnek. Az is fontos kérdés, hogy hogyan lehet segíteni azokat, akiknél már cél ért a dezinformáció, vagyis fenntartás nélkül hisznek egy-egy álhírben.
A finn újságíró a beszélgetést azzal zárta, hogy ha újrakezdhetné, most is gondolkodás nélkül belevágna a trollgyárakkal foglalkozó oknyomozásba. Amikor arról érdeklődött a hallgatóság, hogy mit csinálna másképp, így válaszolt:
„Nem félnék annyira.”
Szopkó Zita
Címlapkép: Facebook/Political Capital
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Tajvani forrásaink szerint a TikTok központi szerepet kap abban az információs hadviselésben, melynek célja a sziget szuverenitásának aláásása.
A platform algoritmusai átláthatatlanok, miközben a szélsőjobboldali pártok videóinak nézettsége számos európai országban lekörözi az egyébként több szavazatot kapó pártokét.
Német AFD-aktivista, a szlovákiai motorosklub tagja, tatár imám, magyar ex-diplomata – ezek a látszólag teljesen különböző személyek mindannyian részt vettek az orosz hírszerzéshez kötődő NewsFront szerkesztésében.
A feljelentő cégtulajdonos szerint valaki több millió forint hirdetési bevételt terelt át az álhíroldalra.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!