Így foglalta el Putyin Csehországot – hogyan hálózták be az oroszok a cseh politikai elitet?

Magyarország, Csehország és Szlovákia az elmúlt években Oroszország trójai falova lett az Európai Unióban. Luboš Palata, a térség jó ismerője szerint ez három okra vezethető vissza. A csehek, magyarok és a szlovákok az EU-ban a mai napig anyagi forrás lehetőséget látnak, az “európai szolidaritás” fogalma számukra idegenül hangzik. Másodszor a gyenge demokratikus berendezkedés és az oroszországi illiberális demokráciára való fogékonyság, harmadszor az orosz „ötödik hadoszlop”, az üzleti és politikai életben kiépített ügynöki hálózat 25 év utáni újbóli aktivitása. Cikksorozatunk első részében Csehországot vizsgáljuk meg közelebbről.

“A befolyásos hálózat kiépítésekor az oroszok és a kínaiak számára az újságírók, a parlamenti politikai pártok képviselői, kormányzati tisztviselők, lobbisták, hálózati szervezetek, munkavállalói szervezetek vezetői, és nem utolsó sorban civil szervezetek aktivistái fontosak.” A Kreml Európa-szerte támogatja a szélsőbaloldali-, és szélsőjobboldali pártokat, globalizáció-ellenes-, zöld mozgalmakat, felhasználja az ortodox egyházat és különböző non-profit szervezeteket, think-thankokat hoz létre – áll a Pavel Chodorkovszkíj által vezetett, new yorki Modern Oroszországért Intézet elemzésében. Ezt az állítást más források is megerősítik.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az orosz titkosszolgálat csehországi aktivizálódásáról legalább tizenöt éve tudhatunk. 1999-ben adott hírt a Sunday Telegraph egy bizalmas cseh kormányjelentésre hivatkozva, hogy Oroszország újjáépíti kémhálózatát Csehországban. Tizenöt évvel később, 2014 októberében, ez áll a BiS, a cseh Biztonsági és Információs Szolgálat jelentésében: “az Orosz Föderáció és hírszerző szolgálatának egyértelmű prioritása csehországi kapacitásuk további bővítése és megszilárdítása. Oroszország esetében ez a nyílt és titkos politikai-, média-, és társadalmi befolyásának kihasználását jelenti az oroszországi gazdasági érdekek támogatása érdekében.”

Hol vannak az oroszok Csehországban?

1.Temelin. Az olaj-, és a földgáz oroszországi behozatala mellett egy új atomerőmű megépítése tenné teljessé Csehország teljes energetikai függését Oroszországtól. A behozatal diverzifikálása helyett a függőség folyamatosan nő. 2010-ig az amerikai Westinghouse szállította a temelini atomerőmű fűtőanyagáz, ma már ezt 2020-ig az orosz TVEL végzi. A legfrissebb hírek szerint idén várható az újabb tender kiírása, Moszkván kívül a biznisz Washingtont is érdekli.

2. Ural Mining. Nem találtam sok információt a Let Kunovice repülőgépgyártó vállalat orosz kézbe adásáról. Az Ural Mining orosz cég profiljába kis replőgépek gyártásától kezdve, bonyolult céges hálózaton keresztül, fegyverkereskedelemmel is foglalkozik. A cseh titkosszolgálat szerint az ellenőrizetlen eredetű fegyvereket innen exportálják az oroszok szerte a világba. A cég újabb területeket szeretne a környéken vásárolni, hogy nagy teherszállító repülőgépek fogadására alkalmas kifutópályát tudjanak felépíteni.

3.  Karlový vary központja. Arról, hogy a csehek egymás között Ivanovy varynak hívják a nyugat-cseh fürdővárost, illetve a település központja gyakorlatilag orosz befektetők alá tartozik (az egyik befektető például Luzskov moszkvai polgármester felesége, akit csak úgy, a diplomáciai szokásoktól eltérően Václav Klaus elnöki rangban fogadott hivatalában) régóta tudni. A városka legpatinánsabb hoteljét, a Hotel Imperialt, Klaus barátja, a KGB egykori munkatársa Alexander Rebjonok birtokolja. Prága központjában is jelentős az orosz jelenlét.

4. A turizmus, a szerencsejáték, az elektronikai ipar területén működő orosz tulajdonú cégek pénzügyi hatásáról csak találgatni lehet, mivel valódi tulajdonosi körük adóparadicsom országokban székelnek. Cseh titkosszolgálati becslések alapján e szektorokban megforduló pénz mintegy ötven százaléka orosz eredetű.

5. Lukoil. Ma már nem kérdés, hogy a Lukoil orosz olajtársaság nem egy szokványos kereskedelmi társaság, hanem az orosz rezsim gazdasági, politikai és hírszerzési érdekeit biztosító szervezet. Közép-Kelet Európába a Lukoil 2007-ben jelent meg, amikor a ConocoPhillips társaság 376 töltőállomását vásárolta meg hét európai országban. Az amerikai multi a visegrádi négyek országaiban JET márkanév alatt üzemeltette kútjait. 2014 augusztusában a 44 csehországi Lukoil kutat a magyarországi MOL vette át.

A Lukoil jótékonysági együttműködésbe kezdett a 2007-ben Vlagyimír Putyin által Puskin-díjjal kitüntetett Václav Klausszal. Az olajtársaság együttműködésben a Livia és Václav Klaus Alapítvánnyal hátrányos helyzetű, de tehetséges fiatalok, tartósan fogyatékos emberek és árvák támogatását vállalta fel. Klaus “Kék bolygó zöld béklyóban” című, globális felmelegedés kritikájáról szóló könyvének orosz kiadását és fordítását szintén a Lukoil fizette.

A cseh politika két veteránja, Václav Klaus és Miloš Zeman a kilencvenes évektől hajlandóságot mutattak egymás politikai karrierjének megtámogatására. 1998-ban Klaus ellenzékből támogatta Zeman kisebbségi kormányát, a 2013-as elnökválasztási kampányban Klaus, leköszönő köztársasági elnök állt ki Zeman mellett, Schwarzenberg elnökjelölttel szemben.

Különös, hogy az egykori szociáldemokrata Zeman, és a polgári demokrata Klaus is saját pártjaikkal szemben kezdtek önálló politizálásba. E mellett van még egy közös jellemzőjük: az oroszbarátság.

Az oroszok buktatták meg a Topolánek-kormányt?

2009 áprilisában, néhány héttel a jobboldali Topolánek-kormány bukása után, Václav Klaus akkori köztársasági elnök a prágai Várban fogadta Vagit Alekperov, a Lukoil első emberét. A késő estébe nyúló tárgyalásokról nem adtak ki semmilyen hivatalos közleményt, nem tájékoztatta a kormányt, akiknek tagjai a találkozó tényéről csak a Biztonsági és Információs Szolgálat jelentéséből értesülhettek. A találkozó annak a tárgyalás-sorozatnak volt utolsó állomása, amelynek során a Lukoil Csehországot választotta kelet-európai terjeszkedésének bázisául.

Václav Klaus nem először találkozott titokban a Lukoil első emberével. Egy évvel korábban, 2008 februárjában, a cseh köztársasági elnök választás kampányának utolsó pillanatában, szintén hasonló titkos találkozóra került sor. A találkozókról ezúttal sem értesülhetett a sajtóból a cseh közvélemény. Václav Klaust februárban újabb öt évre Csehország köztársasági elnökévé választották. Még ugyanabban az évben a Lukoil bejelentette: hatalmas beruházásra készül Kelet-Európában, elsősorban Csehországban.

Az amerikai hírszerzés a térség helyi titkosszolgálataiak jelentéseit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy orosz-, és eurázsiai multinacionális vállalatok megpróbálják kiterjeszteni befolyásukat Európában, amelynek következményeképp több közép-kelet európai ország is az oroszok zsákmánya lehet, illetve energiafüggés szempontjából teljesen uralmuk alá hajtják azokat. Az amerikai hírszerzés szerint a cseh titkosszolgálatot az is aggasztotta, hogy Klaus és a kormány nem hajlandó érdemben a keletről érkező biztonsági kockázatról tárgyalni.

A Klaus-Alekperov titkos találkozók tartalmáról nincs információnk. Nem tudjuk, mi történt ezeken a találkozókon, de az biztos: 2009 március végén az euroatlanti elkötelezettségűnek tartott, jobboldali Topolánek kormányt a cseh parlament bizalmi szavazáson megbuktatta. (Bővebben a cseh kormány bukásáról itt olvashat.) A kormány bukásának ketten örültek. Klaus azért, mert végre bosszút álhatott. Topolánek ugyanis kiszorította az ODS vezetéséből az euroszkeptikus klauszistákat, kiszervezte alóla a pártot, amelyet egy kicsit mindig magáénak tartott.

Klauson kívül a cseh kormány bukásának Moszkva örült nagyon. Az amerikabarát Topolánek-kormány az orosz álláspontot figyelmen kívül hagyva amerikai radarállomást telepített volna Csehországba. A kormány bukása ezt végleg megakadályozta. Másrészt a CSA légitársaság lehetséges privatizációja során egy új, baloldali kormány esetén az Aeroflot nagy esélyekkel indulhatott a tenderen. Ráadásul, ne felejtsük el, 2009-ben Prága töltötte be az EU soros elnöki tisztségét, így minden EU-s kudarc, amely gyengíti a szorosabb európai integrációt, szintén orosz érdeknek számított.

Itt volt az idő, hogy a Lukoil bekerüljön a cseh politikába is.

A Miloš Zeman Barátai polgári társaság 2009 októberében politikai párttá alakult Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) néven. A párt a 2010-es választásokon 226 ezer szavazttal 4,33 százalékot szerzett, nem lépték át az öt százalékos, parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. 2013-ban már csak 1,51 százalékot értek el.Ugyanakkor Csehország történetének első közvetlen elnökválasztásán, az euroatlanti elkötelezettségű Schwarzenberggel szemben maga Miloš Zeman indult. És nyert 2,7 millió szavazattal. A sokak által csak Lukoil-pártnak hívott alakulat három bőkezű szponzorra talált:

– Martin Nejedlý, a Lukoil olajtársaság csehországi képviselője. Cége, a Lukoil Aviation Czech 2007-ben, pályázat kiírása nélkül, megszerezte az állami tulajdonú Praha Ruzyně (ma: Václav Havel) Repülőtér repülőgép-üzemanyag beszállítását. Ma őt tartják az elnök politikai tanácsadójának is.

– Miroslav Šlouf, egykori kommunista apparatcsik, a magántulajdonú Slávia Consulting lobbicsoport vezetője, a Lukoil csehországi lobbistája, Nejedlý üzleti partnere.

– Zdeněk Zbytek, a rendszerváltás idején még tankkal akart a tüntetőkre menni, ma már vállalkozó, Oroszországban üzletel. Az Oroszországban üzletelő cseh vállalkozók egyesületének, az Oroszország Klubnak alapítója. A BiS szerint személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehországra nézve.

Csehországban sokan tényként kezelik, Miloš Zeman nem lenne Csehország elnöke, ha nem támogatják meg lukoilos barátain keresztül az oroszok. A cseh sajtó gyakran kérdezte a három fő szponzornak tartott lobbistát a lehetséges anyagi támogatásról, ők tagadták a feltételezéseket. Egyedül Zeman politikai tanácsadója nyilatkozott úgy, hogy szponzori ajándékokkal segítette az elnöki kampányban Zemant, míg a SPOZ kampányát szintén a Lukoil szponzorálta. Ami viszont tény marad: mindhárom lobbista üzleti tevékenysége szinte kizárólag Oroszországgal kapcsolatos. Zemanék a mai napig nem mutatták be a cseh közvéleménynek milyen forrásból folytatták le brutális méretű kampányukat az országgyűlési választásokon, illetve az elnökválasztáson.

„Ez egy kockázatos dolog. Ha a párt bejut a parlamentbe, politikusai lekötelezettek lesznek a magánérdek vagy egy másik állam által üzemeltetett vállalat érdekei mentén, mint például a Lukoil, amely ellenszolgáltatást vár” – mondta 2009-ben Csehország jelenlegi miniszterelnöke, Bohuslav Sobotka.

A SPOZ végül nem jutott be a parlamentbe, de az idő annyiban igazolta Sobotkát, hogy a Zeman párt és az elnök személye körül megannyi titok lappang. Az olvasó számára legérdekesebb talán Martin Nejedlý személye lehet, akinek tevékenységét Csehországban gyakorlatilag hasonló homály fedi, mint Magyarországon Habony Árpádét.

Tudjuk, hogy Zeman pártjának elnökhelyettese és a Lukoil csehországi képviselője. Habonyhoz hasonlóan Nejedlý is magánemberként politikai főtanácsadó, nincs munkaviszonya az elnöki hivatalban, fizetést nem kap, ugyanakkor több alkalommal is együtt utazott Zeman elnökkel a cseh állami repülőgépen. A cseh Lidové noviny 2013 októberében kérte ki az üzletember önéletrajzát. A törvények értelmében a szerkesztőségnek 15 napon belül meg kellett volna kapni az adatokat, de erre a mai napig nem került sor.

Ez a pártokon átívelő erős oroszbarát platform

az elmúlt évtizedben a szemünk előtt jött létre Csehországban. Ma már nemcsak a helyi belpolitika legfelső szintjéig ér el, hanem Csehország nyugati orientációját és alapvető európai értékeit kezdi ki. Klaus és Zeman személyét nemcsak a Lukoillal való kapcsolat köti össze. Természetesen mindketten elítélik az Oroszország elleni szankciókat. Mindketten a Nyugatot hibáztatják az ukrán konfliktus kialakulásáért és bíznak az oroszokban. És mindkét oroszbarát poltikus előszeretettel tart előadást olyan nemzetközi rendezvényen, amelyről előbb-utóbb mindig kiderül, hogy egy orosz oligarcha támogatta.

A CIA szerint A Kreml gyakran szervez egy nyugati nagyvárosban olyan fórumot, amely a gazdasággal, emberi jogokkal, békekezdeményezésekkel foglalkozik. Ez a tevékenység nem más, mint az orosz titkosszolgálat fedett tevékenysége, amely azt a célt szolgálja, hogyan szervezzen be és alakítson ki kapcsolatokat nyugati politikusokkal, akiken keresztül aztán érdekeiket képviselhetik Európában.

A konferenciaturizmus

2006 májusában kezdődött. Az akkori szocdem miniszterelnök Jiří Paroubek védnöksége alatt Prágában gazdasági szimpóziumot szerveztek. Az eseményt két szervezet szponzorálta: Az Oroszország Klub és a Civilizációk Párbeszéde – Nemzetközi Fórum. Az előbbi alapítója a későbbi Zeman-párt egyik fő támogatójaként megismert Zdeněk Zbytek, vállalkozó. A szervezet tulajdonképpen az orosz befektetések cseh lobbistáinak fóruma és fordítva. A konferencia egyik felszólalója Miloš Zeman volt, „aki szerint Oroszország egy perspektívius üzleti partner a jövőben”.

Zeman rendszeres látogatója egy másik, 2005-től minden évben Rhodos szigetén megrendezett konferenciának. A Civilizációk Párbeszéde – Nemzetközi Fórum alapítója Vlagyimir Jakunin, Putyin barátja, az állami tulajdonban lévő Orosz Vasutak elnöke és az egyik Egyesült Államok által szankcionált orosz oligarcha egyike. A CIA szerint Jakunin benne van Putyin tíz legfontosabb tanácsadója közé tartozik. 2014 októberében megtartott rendezvényen Zeman orosz nyelven bírálta az Oroszország elleni szankciók bevezetését, Ukrajnát jelentéktelen államnak nevezte.

Zeman orosz nyelvű beszéde a rhodoszi Civilizációk párbeszéde konferencián, 2014 októberében

Egy hónappal korábban, 2014 szeptemberében, Klaus a belgrádi Sáva Centerben,”Az első világháború és egy új világ kezdete: az emberiség aktuális kérdései” című konferencián tartott díszbeszédet. A volt elnök honlapján ugyanakkor valamilyen oknál fogva nem tüntették fel, hogy a rendezvény támogatója az orosz Első András Apostol Nemzetközi Közalapítvány, és Nemzeti Dicsőség Centruma Alapítvány volt. A konferenciát ráadásul támogatta az orosz külügyminisztérium, az orosz ortodox egyház, a szerb kormány és a szerb ortodox egyház is.

A felsorolt szervezeteket nem más, mint Miloš Zeman régi orosz barátja, Vlagyimír Jakunin személye kötötte össze, akinek felesége egyébként az egy alapítvány igazgatótanácsának elnöke. Az alapítvány többi tagja orosz akadémiusok, parlamenti képviselők papok és az állami ITAR-TASS hírügynökség vezetőségéből kerültek ki. Jakunin egyébként, Rhodos előtt, Belgrádban is felszólalt a konferencián. Václav Klaus eddigi tevékenységét Moszkvában is értékelték: 2014 novemberében „az Oroszországgal folytatott nemzetközi humanitárius kapcsolatok kiemelkedő fejlesztésében való rendkívüli hozzájárulásáért” kitüntetést vehette át Moszkvában. A friss díjazott köszöntő beszédében nem felejtette el hangsúlyozni, hogy a Krím mindig is Oroszország része volt.

A két cseh oroszbarát politikus játszmái alapján nyilvánvaló, hogy a térség országaiban olyan gazdasági klientúrák épültek ki, amelyeket egyikünk sem lát igazán a mindennapokban. Putyin kémhálózata és a Putyin rendszerével kollaborálók száma növekszik. Egészen nyilvánvaló, hogy nem csak a magyar belpolitikában, de a környező országok politikai elitjébe is beszivárogtak, ahogy azt Csehország esetében most bemutattam.

A folytatásban arról írok, hogyan hatolt be a cseh médiába az orosz propaganda.

Bőtös Botond

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.