Novemberben jelent meg a KSH közleménye, miszerint 2022-ben a harmadik negyedéves GDP-nk csökkenést mutat az előző negyedévihez képest. Legutóbb a koronavírus idején került negatív tartományba a magyar negyedéves bruttó hazai termék. Az Európai Unióban a harmadik negyedéves adatok között akad némi eltérés, de összességében jelenleg világszerte lassul a gazdaság. Összefoglaltuk, hogy mik lehetnek a gazdasági visszaesés legfőbb okai és mik a kilátások a jövőre nézve. Szó esett a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is. Az adatok értelmezésében Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke volt segítségünkre.
Meglehetősen nehéz időszakát éli jelenleg a magyar gazdaság: 21,1 százalékon tetőzik az infláció, az energiaárak folyamatosan emelkednek. Hazánk a Bloomberg nyári elemzése szerint a magas államadósság miatt egyike annak a 30 feltörekvő piaci országnak, melyekben az államcsőd veszélye fokozódik.
A romló finanszírozási mutatók, a befektetői bizonytalanság és az EU-s támogatások körüli feszültség következtében a jegybank októberben kénytelen volt egy rendkívüli és drasztikus kamatemelést végrehajtani.
Főként a magas államadósság miatt kerültünk közelebb az államcsődhöz | atlatszo.hu
Az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés deklarált államcsőd történt a világon. Európában legutóbb Izland és Görögország jelentett csődöt. Előbbi a globális világgazdasági válság következtében összeomló bankrendszer miatt vált fizetésképtelenné, utóbbi esetében a rossz gazdasági döntések sorozata (az euróra való túl gyors váltás, az állami alkalmazottak létszámának drasztikus növelése és a 2004-es olimpia magas költségei) következtében vált elkerülhetetlenné a csőd.
Novemberben mindemellett megjelent a KSH elemzése, mely szerint az idei harmadik negyedéves GDP-nk 0,4 százalékkal csökkent, ezzel pedig elindultunk a recesszió felé vezető úton. Megnéztük, hogy az elmúlt huszonkét évben miként alakult Magyarországon a negyedéves bruttó hazai termék, mennyire mondható gyakorinak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság. Európai szinten összehasonlítottuk az egyes országok harmadik negyedéves GDP-változását, valamint arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi várható jövőre.
Recesszióról alapvetően akkor beszélünk, ha a gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken. Bod Péter Ákos közgazdász szerint az egyértelműen érzékelhető, hogy 2022 első két negyedévének erőteljes (de már akkor is tudhatóan fenntarthatatlan) növekedési lendülete a harmadik negyedévben lassulásnak indult, és elképzelhetőnek tartja, hogy a negyedik negyedéves GDP-index is negatív lesz. Amivel teljesülne a recesszióba lépés szokásos feltétele.
Bod júliusban arról írt a Portfolión, hogy nagyon is elképzelhetőnek tartja akár azt, hogy az európai gazdaság rövid, mintegy féléves recesszióba kerül a külső körülmények előnytelen alakulása esetén, ám attól sem 2022-ben, sem 2023-ban nem lesz várható éves szinten gazdasági visszaesés. Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok egyelőre nem adnak okot az aggodalomra, a KSH statisztikája szerint éves szinten még mindig nőtt a gazdaság teljesítménye négy százalékkal.
A 2000 és 2022 közötti időszakban négy kisebb-nagyobb negyedéves gazdasági visszaesés azonosítható. A gazdasági világválság idején 2007-ben kezdett el csökkenni a negyedéves GDP, a mélypontját pedig 2009-re érte el, amikor 4,1 százalékos visszaesést mértek.
Ezt követően 2012-ben tapasztaltunk jelentősebb csökkenést, amikor az első és a második negyedév is mínuszba fordult át. Király Júlia volt MNB-alelnök azt mondta az Átlátszónak, hogy 2012-ben mi voltunk az egyetlen ország a kelet-európai blokkban, aki az euróválságra visszaeséssel reagált. A többi kelet-európai országnak ugyan megtorpant a gazdasági növekedése, de mégis növekedésben volt. Mi azonban a 2011-es leminősítést és 2011-2012 fordulóján a forint árfolyamának nagymértékű romlását követően egy, a környezetünket is meghaladó recesszióba estünk. Az ország kockázati megítélése jelentősen romlott akkor, ami kihatott az export teljesítményre is – fogalmazta meg Király.
2011 őszén az eurózónában egyre nagyobb volt a félelem attól, hogy a görög gazdaság összeomlik, ami a régió egyik legsérülékenyebb valutájára, a forintra is kedvezőtlen hatással volt. Előbb másfél hónap alatt 271-ről 295 forintra ugrott az euró ára, majd novemberben 316,23 lett a történelmi mélypont. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszer ekkor bejelentette, hogy a kormány mégis tárgyalni fog az IMF-fel, és ez elég volt arra, hogy 305-ig visszaküldje az árfolyamot – ismerteti a HVG.Nem sokkal ezután, 2011 novemberében viszont egy fokozattal, Baa3-ról Ba1-re rontotta Magyarország adósságának besorolását a Moody’s Investors Service. Ezzel a magyar besorolás a befektetésre nem ajánlott (azaz bóvli) kategóriába került 1996 után ismét. Így még az átmeneti erősödés is semmivé vált.
Ugyan 2016-ban recesszióról nem beszélhettünk, de átmenetileg visszaesett a gazdaság 0,5 százalékkal. Akkoriban Varga Mihály pénzügyminiszter azzal magyarázta a csökkenést, hogy az ipar, azon belül az autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál, másrészt pedig az uniós források kifizetése lelassult.
A 2022-es csökkenést megelőzően legutóbb pedig a koronavírus járvány idején került negatív tartományba a negyedéves GDP-nk, amikor a csökkenés még a gazdasági világválság okozta visszaesést is sokszorosan meghaladta. 2020 második negyedévében a gazdaság teljesítménye egészen 14,4 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest.
Idén a harmadik negyedéves visszaesés Király Júlia szerint a közelgő recesszió előszele, jövő évre már inkább gazdasági stagnálást várnak az előrejelzők, mintsem növekedést. A teljesítmény csökkenése elsősorban az energiaválság és a háború következménye, de termelési oldalról nagyon nagy mértékben belejátszott a mezőgazdaság, az aszály is.
A KSH elemzéséből kiolvasható, hogy a mezőgazdaság teljesítménye a nyári súlyos aszály következtében 2022 második negyedévében 35,6 százalékkal, harmadik negyedévében pedig 39,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
„A mezőgazdaságnak akármilyen kicsi is a súlya, olyan mértékű az ingadozása, hogy képes a GDP-t is mozgatni. Illetve ami miatt még valószínűleg jövő évre inkább stagnálás lesz, az egyrészt a keresleti oldalról a mérséklődő exportteljesítmény, másrészt pedig az idei nagyon magas belföldi fogyasztás is egészen biztos, hogy mérséklődni fog. Ugyanígy a beruházás is, hiszen számos kormányzati beruházást már le is állítottak” – magyarázta Király.
Az elmúlt 100 év legszárazabb nyarán vagyunk túl, átlagon aluli lett a főbb gabonák terméshozama | atlatszo.hu
Az 1991-2020-as évek átlagához viszonyítva is látszik, hogy idén eddig csak áprilisban volt az átlagosnál több csapadék, az összes többi hónapra a kevés esőzés vagy a száraz időjárás volt a jellemző. Tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, viszont augusztusig két olyan hónap is volt, amikor átlagon felüli csapadék esett, és négy olyan hónap, amikor csak kicsit volt kevesebb az eső az átlagosnál.
A volt MNB alelnök szerint azt nehéz megjósolni, hogy mennyire lesz mély a visszaesés, de várhatóan messze alacsonyabb lesz, mint például a 2009-es vagy akár a 2020-as. Ennek ellenére azért meg fogjuk érezni.
Bod Péter Ákos elemzésében a világszintű recesszió gondolatáról azt írta, hogy túlzónak ítélhető, mivel az egyik térség egy-két negyedéves visszaesését globális szinten bőven kompenzálhatja más térség szolid növekedése.
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a harmadik negyedéves GDP az előző negyedévihez képest számos európai országban pozitív tartományba esett. A legnagyobb mértékben Írországban nőtt (2,3 százalékkal), de a régiónkban például kiemelkedő volt Romániában (+ 1,3 százalék), Lengyelországban (+ 1 százalék) és Szlovákiában (+ 0,3 százalék).
Az EU-ban Észtország és Lettország negyedéves visszaesése tűnt ki a leginkább: -1,8 és -1,7 százalék. Ha regionálisan nézzük, akkor Szlovénia (- 1,4 százalék) után – Horvátországgal holtversenyben – Magyarországon csökkent a legjelentősebben a negyedéves GDP (- 0,4 százalék).
A pozitív számok ellenére az azonban elmondható, hogy a gazdasági növekedés üteme alapvetően világszerte lassul.
Király Júlia: „A növekedési ütemeket világszinten is mérsékelték, jelentősen csökkent az ázsiai felvevőpiacok, és főleg a mi európai felvevőpiacaink növekedése. A német gazdaság szintén stagnálás közelében van. Azt kell hogy mondjam, hogy nem csak Magyarország került ebbe a jelenlegi gazdasági állapotba”.
Az európai történelmi adatokból jól látszik, hogy valóban egy csökkenő tendenciát mutat a gazdaság Magyarországon kívül is. Ahogy a gazdasági mozgások 2020-ban a járvány idején is látványosan hasonlóak voltak Európa-szerte, úgy a jellemzően globális problémák miatt a jelenlegi teljesítménycsökkenés sem magyar sajátosság.
Ugyan globális okok miatt mindenhol visszaesés jellemző, abban a gazdasági szakértők egyetértenek, hogy a magyar helyzet súlyossága
elhibázott kormányzati döntések sokaságának a következménye.
Bod Péter Ákos közgazdász szerint elmondható: jobb lett volna a korábban bekövetkező technikai recesszió, mint egy szerkezeti merevségekkel és folyamatos kiigazítási (megszorítási) intézkedésekkel teli pangásos időszak.
„A mai életidegen hatósági árak mögé rejtett inflációs nyomás szükségszerűen előtör, liberalizáljon a kormány akár fokozatosan, akár gyorsan; az utóbbit csakis kényszerből, a történelmi tapasztalatok szerint. Az elfojtott infláció felszívódása sajnos még jóval azután is viszi fel az árszintet, hogy a gazdaság rég nincs a túlfűtött konjunktúra állapotában” – olvasható a Portfolión.
Bod szerint félő, hogy a választási megfontolásokból túlpörgetett magyar gazdaságban sokkal jobban elnyúlik a kétszámjegyű infláció időszaka, mint Európa többi országaiban, és ha a beálló inflációtól meg akar szabadulni a gazdaságpolitika, akkor ahhoz további növekedési áldozatot kell hoznia. A külső egyensúly megbomlása is kikényszeríthet hamarosan befékezést – amikor máshol a környezetünkben már jórészt kijutottak a nehéz korrekciós szakaszból – írta az mfor.hu oldalon.
A volt MNB-alelnök szintén a gazdaság túlpörgetését és az elvétett intézkedéseket emlegette, aminek következtében egyszerűen nem képes helyreállni a magyar piac.
Király Júlia: „A jelenlegi helyzet a természetes következménye annak a túlhúzott növekedésnek, ami főleg a pandémiát megelőző években folyt. És mivel az infláció megállításához Magyarországon extra magas kamatokra van szükség, ez automatikusan növekedéscsökkentő. Abban a pillanatban, hogy az infláció mérséklődik, a költségvetés pedig elkötelezetten adósságcsökkentő, megfordulhat a helyzet. Csak nincs szükség arra az ultragyors növekedésre, nem kellene megint megpróbálni a kanyarban előzni”.
December 5-én még Matolcsy György jegybankelnök is a kormány elvétett gazdaságpolitikájáról beszélt a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Többek között azt mondta, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint” – számolt be róla a Telex.
Matolcsy az ülésen kritizálta a kormány válságkezelési stratégiáját, azt mondta, hogy „az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, illetve hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.
Kitért arra is, hogy Magyarországon a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre pedig nálunk lesz a legmagasabb az infláció, 15-18 százalék. Matolcsy azt is mondta, hogy az infláció nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak emelkedése miatt.
A kihagyott intézkedések között említette az energiahatékonysági beruházások elmaradását és azt, hogy a mezőgazdaságot nem sikerült felkészíteni a klímaválságra. A jegybank szerint az energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni, ez lenne a kiút legfontosabb eleme.
Elmondása szerint az MNB és a kormány között hónapok óta nincsen összhang, mivel amíg a jegybank komoly elemzői csapattal határozza meg a kívánatos intézkedéseket, addig a kormány ad hoc, nem megalapozott döntésekkel befolyásolja a piacot. Matolcsy utóbbiak közé sorolta a kettős kamatrendszert, a KATA megváltoztatását, vagy éppen a sokszor módosított, de komoly hiányt és fosszilis fogyasztást generáló üzemanyag-ársapkát.
Pete Luca
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az első teszt maga a jelentkezés volt: bejutunk-e a munkacsoportba, vagy a kormánypárthoz kötődő álcivilekkel töltik fel a testület civil mandátumait?
Éjjel hirtelen megszűnt a benzinárstop, de az ellátás csak egy-két hónapon belül állhat helyre. Térképen mutatjuk, hogy hol tapasztalható fennakadás.
A Nurol Makina által gyártott Gidránokon az Aselsan távirányítású SARP fegyverrendszere van, de ezt valamiért nem reklámozza a Magyar Honvédség.
Több mint duplájára emelkedett a gödi akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek ára, a költségek jelenleg 92 milliárd forintnál tartanak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!