Titkolják, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.

Az oroszlányi erőmű honlapja szerint 1958-ban kezdődött el az építése, és 1961-ben helyezték üzembe az 1. blokkját, majd fokozatosan a többit. „1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.” – írják.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 2000-es években különböző fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy korszerűbb és környezetbarátabb legyen, ám ez is kevés volt egy idő után. A 2016-tól életbe lépő, a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de erre nem tudtak vagy nem akartak költeni: 2015 végén inkább leállították. Azóta konzervált állapotban van és „üzemszünetet” tart.

Generátor és turbina a Vértesi Erőmű gépházában, Oroszlányban, 2011. január 31.-én (MTI Fotó: Manek Attila)

Eladta az MVM, jövőre újraindul

Az erőmű 2015. december 31-én termelt utoljára áramot és hőt, de a hírek szerint hamarosan újra munkába állhat. Ugyanis bő 6 évvel a leállítása után, 2022. szeptember 12-én bejelentették, hogy az erőmű többé már nincs állami tulajdonban, mert az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt. eladta.

Némileg meglepő módon a tulajdonosváltást nem az állami cég, hanem a vevő jelentette be: a francia energetikai óriás, a Veolia honlapján tették közzé a hírt, hogy a hozzájuk tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. megvette az oroszlányi erőművet, és terveik szerint egy nagy felújítást követően 2024 elején újra beüzemelik.

„Az új tulajdonos célja az erőmű felújítása és korszerűsítése, majd vegyes tüzelésű, zömmel biomassza és kisebb részben anyagában már nem hasznosítható, de energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) bázison történő újbóli üzembehelyezése. A fejlesztés részeként a korábban szén- és biomasszatüzelésű erőművi blokkok kerülnek átalakításra 2 x 50 MW-os villamos teljesítménnyel a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza eltüzelésére alapozva.” – olvasható a Veolia közleményében.

A biomassza jellemzően a faaprítékot, forgácsot, fűrészport, és az ezekből préseléssel készített pelletet takarja. Bár a szalma és energiafű is ebbe a kategóriába tartozik, ezeknek használata nem annyira elterjedt, mint a könnyen hozzáférhető (kivágható) fáé. Kérdés, hogy a Veolia mit ért „a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza” megfogalmazáson.

Oroszlány, 2011. január 31. Egy munkás rönkfát pakol munkagéppel a Vértesi Erőmű faárutároló terében. Az erőmű négy üzemelő blokkal működő Oroszlányi Erőműve 240 MW villamos energiát és 84 MW hőenergiát képes termelni. Az erőmű négy kazánjából kettő a Márkushegyi Bányaüzemből származó szén felhasználása mellett faapríték, szalma és egyéb elégethető biomasszák tüzelésére is alkalmas. Az erőmű hőenergiájával biztosítják Oroszlány távfűtés és melegvíz-szolgáltatását is.(MTI Fotó: Manek Attila)

A vevő hátterében Habony Árpád sejlik fel

Az erőművásárlást bejelentő Veolia-közlemény szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa. Az üzletről pedig azért számolt be a Veolia, mert a vásárlók a francia tulajdonú cégcsoporthoz tartoznak.

A helyzet azonban ennél picit bonyolultabb és magyarosabb: a háttérben feltűnik egy máltai offshore cég is, amelynek a Gyurcsány-korszak egyik fontos figurája a tulajdonosa, és Habony Árpád barátjának a testvére az igazgatója.

A CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. ugyanis a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik. A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, akiről a Válasz Online írt a Fidesz-korszak balos kötődésű embereit ismertető cikkében.

Zelles a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a lap szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt hitelező Tombor Andrással. Erre utal az is, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.

Az Apium Media Holding Ltd. 2017 februárjában alapította meg a VPP Invest Kft.-t, az pedig 2017 márciusában a VPP Project Kft.-t. Mintegy másfél évvel később, 2018 őszén hozta létre egy harmadik VPP-cég a CHP Energia Zrt.-t, amibe 2019 tavaszán szállt be 51%-os többségi tulajdonosként a Veolia.

A cég honlapja szerint energetikai üzletága több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik. A cégcsoportnak tíz erőműve van: Pécsett, Dorogon, Kőbányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szakolyban, Ajkán, valamint a Budapesti Erőmű Zrt. egységei Kispesten, Újpalotán és Kelenföldön.

Titkolják az árat, perelünk

Az oroszlányi erőmű tulajdonosváltását bejelentő közleményben egy fontos dolog nem szerepelt: azt még csak körülírással, nagyságrendileg sem említették, hogy mennyiért adta el az MVM-cég a francia és Habony-közeli érdekkörnek az erőművet.

Ezért a hír megjelenésének napján, szeptember 12-én közadatigénylésben kértük ki a Vértesi Erőmű Zrt.-től az árat és az adásvételi szerződést. Az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, szeptember 27-én megérkezett a válasz:

nem mondják meg az árat és nem adják ki a szerződést.

Abszurd módon az állami cég a titkolózást a vevők üzleti érdekeivel indokolja, ilyen érveléssel legutóbb a Szépművészeti Múzeum festménykölcsönzési botránya kapcsán találkoztunk. Érdekes módon ott is feltűnt a háttérben Habony.

Oroszlány, 2012. április 17.
A Vértesi Erőmű áramátadója. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

„A vevő gazdasági társaságok számára az általuk megkötött szerződés – vagy egyes konkrét részletei – nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti, versenyjogi sérelmet okozhatna, erre tekintettel a megkötött szerződés alábbi főbb adatairól tájékoztatjuk Önt.” – írta adatigénylésünkre válaszul az állami cég.

Főbb adatokként pedig azt közölték, hogy adásvételi szerződést kötöttek, melynek tárgya az Oroszlányi Erőmű használaton kívüli termelőeszközei, illetve az azokhoz kapcsolódó ingatlanok, és nagylelkűen megírták a vevők nevét is. Szóval csupa olyasmit mondtak, amit nem kérdeztünk, és egyébként is köztudott.

Mivel álláspontunk szerint teljes mértékben közérdekű adat, hogy mennyi pénzért adták el az oroszlányi erőművet, pert indítunk az állami tulajdonú Vértesi Erőmű Zrt. ellen.

A vételár mellett persze az is jó kérdés, hogy egyáltalán miért privatizálták az erőművet ahelyett, hogy némi anyagi ráfordítással újraindították volna. Akkor az államnak hozott volna bevételt az előállított villamos energia értékesítése, így viszont magáncégeknek fog profitot termelni. Arról nem is beszélve, hogy az energiafüggetlenséget növelné egy saját működő erőmű, ami ezekben a rezsivészterhes időkben különösen fontos lenne.

Ez elvileg a kormánynak is fontos, hiszen a (Mészáros Lőrinctől visszavásárolt veszteséges) Mátrai Erőmű nem működő blokkjait tervezik újraindítani. Az oroszlányit viszont valamiért inkább eladták Habony köreinek.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az oroszlányi erőmű a levegőből (forrás: vert.hu)