Oroszország visszaél árbefolyásoló szerepével, a lecsökkent szállítás miatt drága a gáz

Elképesztő összegeket fizetnek az önkormányzatok, hogy földgázhoz jussanak, miközben a közbeszerzési piacon már szinte csak az állami tulajdonú MVM ad ajánlatot. De ez nem mindig volt így – mondta el a Wattler Kft. ügyvezetője az Átlátszónak. Németh Ders az orosz-ukrán háború előtti helyzetről, Oroszország árbefolyásoló szerepéről, a jelenlegi brutális gázárakról, a monopolpiac elleni fellépésről, valamint a közbeszerzések rugalmatlanságáról nyilatkozott lapunknak.

A júliusi kormánydöntés óta nem csak a versenypiacról vásárlók, hanem a lakosság is a növekvő gázárakkal szembesül. Mostanában kezdtek kijönni az első olyan számlák, amelyeken a kormányzati limit fölötti fogyasztás már a hétszeresére drágult áron szerepel.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Arról, hogy mégis mi alakítja a hazai gázárakat, a Wattler Kft. ügyvezetőjével, Németh Derssel beszélgettünk. A többek között az ügyvezető tulajdonában álló cég 2017-ben alakult, tavaly 1 milliárdos forgalmat bonyolítottak. Nyárig rendszeres résztvevői voltak a – leginkább kisebb és közepes méretű – hazai intézményi földgáz-közbeszerzéseknek. Németh először a 2021 nyara előtti időszakot idézte fel, amit visszanézve békeidőknek nevezhetünk.

Az LNG miatt csökkenő gázár 2019-ben

„15 és 30 euró között mozgott normál esetben a gázár a Covid előtt. Igazából már 2019 elején elkezdett esni az ár, akkor azért, mert egyre több LNG – cseppfolyósított földgáz – érkezett Európába, bővítve a kínálatot és csökkentve az árat. A Covidnál pedig teljesen beszakadt a piac.” – emlékezett vissza Németh. Arról is beszélt, hogy a visszapattanást követő 2021-es meredek növekedés a kereskedőket is új kihívások elé állította.

„Hosszú évek során maximum 10 eurót mozgott az ár, akkor az egy kicsit más környezet volt, mint most. Ma az vált „normálissá”, ha [egy] napon belül mozog 20-at, [de] durvább napokon van 40 euró is.”

„Mit csinált egy kereskedő korábban? Eladta fix áron a gázt, amit háromféleképpen tudott fedezni:

1) megveszi egy másik kereskedőtől a későbbi leszállítású gázt,
2) megveszi most és beteszi a tárolójába, vagy
3) pénzügyi fedezeti (hedge) ügyletet köt.

Utóbbi egy pénzügyi származtatott ügylet: ha felmegy az ár, akkor én, mint vevő kapok pénzt a banktól, és ez az összeg kipótolja a másnapi (spot) piacon magas áron megvett és a korábban alacsonyabb áron eladott gáz közötti árkülönbséget. Mivel kisebb volt az áringadozás, a mennyiségi eltérések is kezelhetők voltak .” – magyarázta. A gázárak drasztikus emelkedése ezt az üzleti modellt felborította.

A kereslet-kínálati egyensúly felborulása

„A közbeszerzéseknél a törvény szerint minimum 15, de inkább 30 napos ajánlatadási határidőt kérnek. Volt, hogy jeleztük, legyen rövidebb ajánlattartási idő, de törvényileg nincs rá lehetőség. Ezt tetézi, hogy szinte teljes mennyiségi rugalmasságot kell biztosítani (ténylegesen elfogyasztott mennyiségtől függetlenül marad fixen az ár) és a legtöbb intézmény utólag, 30 napra fizet. Arról nem is beszélve, hogy a képviselőtestület dönthet úgy is, hogy nem emelik a rendelkezésre álló keretet, és visszalépnek a vételtől. Így az ajánlat gyakorlatilag egy ingyen opció. Ezek a feltételek egyesével is kezelhetetlenné váltak a jelen piaci környezetben, ezért simán lehet, hogy a kereskedő inkább nem ad árat, mert nem tudná kigazdálkodni. Ennek az eredménye, hogy nehéz ajánlatot szerezni, nemhogy versenyhelyzetet kialakítani.”

Illusztráció: Pixabay.com

Ha mégis van, aki ad ajánlatot, az természetesen a fenti kockázatokat és költségeket magasabb árréssel tudja csak vállalni. Ugyanakkor Németh szerint a nyertes kereskedő nem biztos, hogy nyereséget ér el az ügyleten, sőt. Úgy fogalmazott, hogy nem lenne a helyükben, hiszen ha a drágán megvett gázt a vásárló nem használja fel, akkor – ha közben a piaci ár csökken, amin a többletgázt eladja a kereskedő a piacon – veszteség keletkezhet. 

A grafikonon az is látszik, hogy a tőzsdei gázárhoz képest a hazai, közbeszerzésen kínált gázár nagyobb léptékben nőtt. A magyarázat a volatilitás növekedése és a verseny megszűnése.  

Az oroszok éltek a jelentős árbefolyásoló szerepükkel 

„Az Oroszországból érkező gáz 2021 nyarától kezdve szinte folyamatosan csökken. Ezzel egy időben kezdett el növekedni az ár. Ennek hatására több kereskedő helyzete már akkor megrendült. Makroszinten első körben a korábbinál jóval több LNG (cseppfolyós gáz) érkezett a kontinensre, de utóbbiból sincs végtelen kínálat, hiszen a világ más pontjain is használnak földgázt. A nap végén a kereslet-kínálati egyensúlynak fönn kell állnia: azt a molekulát senki nem tudja elégetni, amit nem tettek bele a csövekbe. Tehát ha csökkentik a kínálatot, akkor végül csökkennie kell a felhasználásnak is. Ha működik a piaci mechanizmus, akkor ez a váltás a lehető legkevesebb társadalmi költséggel zajlik le” – magyarázta Németh Ders.

Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-től leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül. (fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)

Megjegyezte: „az már köztudott, hogy a gázár nem a háború kitörése után lőtt ki. A háború persze rontott a helyzeten, eleinte a bizonytalanság, az utóbbi időben meg a tovább csökkenő orosz szállítások miatt.”

Az oroszok éltek a jelentős árbefolyásoló szerepükkel, amihez Németh hozzáteszi, ezt kihasználni semmivel sem különb, mint amit az olajárral az OPEC művel. Legalábbis 2021-re igaz ez. Jelenleg a Gazprom már a szerződéses mennyiségeket sem szállítja le maradéktalanul – műszaki problémákra hivatkozva (amiknek fennállását indirekt módon a szankciókra vezetik vissza). Az augusztus végi ártüske pedig feltételezhetően amiatt volt, hogy a szűkös kínálatra rászabadult az összes ország kereslete. 

A Gazprom orosz állami gázipari monopólium szentpétervári irodaháza 2022. július 27-én. Egy gázturbina-hajtómű nagyjavítására hivatkozva a Gazprom közölte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken, az orosz gáz nyugatra irányuló szállításának fő útvonalán maximális kapacitásának egyötödére csökkent a gázáramlás. (fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

„Akkor az volt, hogy az összes ország, a központi költségvetésből megtámogatva, elkezdte venni a gázt, mintha nem lenne holnap, hogy betárolja. Gyakorlatilag egymást liciltálták fölül. Ez is komoly hatással lehetett az ár elszabadulására. A piac ekkor nem megfelelően működött” – vélekedett.

Németh szerint nincs más megoldás, a fogyasztást kell csökkenteni. „Úgy lesznek normálishoz közelebbi árak, hogyha csökken a kereslet. Mindenhol az EU-ban. Sajnálatos, de még mindig a legkisebb fájdalommal járó változás, ha az uszoda bezár egy hónapra, a színház télen tart egy hónap szünetet a nyár helyett.”

„Jó döntés, hogy korlátozzák a hőmérsékletet a középületekben. Erre otthon is figyelnie kell mindenkinek. 1 fokkal kevésbé meleg mindenhol 6 százalékos felhasználáscsökkenést jelent. 15-20 százalékot kell elérni EU-szinten.”

„Ez persze nem mind a fűtésből jön. Az ipar is egyre inkább figyel az energiahatékonyságra, vagy helyettesítőtermékekhez nyúl. Ha mindenki tudatos felhasználóvá válik, akkor rendben leszünk, és akkor le fog menni az ár is. Függően persze attól, hogy milyen hideg lesz, mert az mindig befolyásoló tényező.” Majd úgy folytatta, hogy ha az eladó erőfölényben van, akkor az EU-nak, mint vevőnek is egységesen kellene fellépnie, nem a tagállamoknak egymásra licitálva.  

Drága a betárolás, de a jövőt senki sem látja

Megírtuk, hogy a közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.

Németh erre azt mondta, a jövőbeni árakat senki sem látta, de ami fontosabb, hogy nyáron – egy rövid időszak kivételével – a betárolt gáz még mindig alacsonyabb áron volt a piacon, mint a határidős téli ár (tehát nem vesztett az, aki a megvett gázt el is adta akkor). Valamint az is szempont, ha akkor nem tárolnak be, akkor most magasabb árak lennének.

A távhőcégekről szóló cikkünkre megjegyezte, a MEKH által lekötött gázár a negyedik negyedévre szól, a távhőszektor fogyasztásának körülbelül 30 százalékára. Szerinte a mostani piaci helyzetben nehéz döntéseket hozni, jókat meg szinte lehetetlen,ez látszik az önkormányzatoknál és a cégeknél is.

Sokszorosára nőtt az önkormányzatok rezsije, több intézményt bezárnak a télre | atlatszo.hu

A települések vadul számolgatnak, hogy miből fogják tudni kifizetni a megemelkedett rezsiköltségeket. Több helyen felmerült bizonyos nem létfontosságú épületek – könyvtárak, uszodák, sportcsarnokok, művelődési házak – bezárása a fűtési időszakra, hogy így spóroljanak az energiadíjakkal. Még Székesfehérvár fideszes polgármestere is közölte, hogy a stadion rezsijét biztosan nem tudják vállalni, hiszen az óvoda, az orvosi rendelő és a nyugdíjasotthon fűtése a legfontosabb.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Nagynyomású földgázszállító csővezeték a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson 2021. szeptember 30-án. (fotó: MTI/Rosta Tibor)