Mennyi utca visel személynevet Budapesten? Ebből mennyi a férfi és a női név? Kik voltak valóban élő személyek? Mivel foglalkoztak? Mikor lett a Népköztársaság útja Andrássy út? Az ATLO és a Budapest Főváros Levéltára legújabb közös projektje, a Nevek és terek – Budapest utcanevei című adatvizualizációs oldal többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.
A Budapest Főváros Levéltára által szervezett Utcák, terek, nevek című műhelykonferencián 2022. január 26-án mutatták be az ATLO és a Levéltár legújabb közös projektjét, a Nevek és terek – Budapest utcaneveicímű interaktív oldalt. A projekt az ATLO egy korábbi, azonos nevet viselő munkájának átdolgozott, javított, bővített, technológiailag korszerűsített változata.
Az oldal nyitóképe
A műhelykonferencia az 1918 utáni köztér el- és átnevezések kérdéskörével foglalkozott. A konferencián elhangzó három előadás érintette az utcanevek elnevezésének az emlékezetpolitikában játszott szerepét, továbbá összehasonlította Budapest és Bécs első világháború utáni fejlődésének szétváló útjait, ugyanakkor felvázolta a bécsi utcanevek aktuális problémáit, amelyek izgalmas párhuzamokkal szolgáltak a budapesti tapasztalatokra vonatkozóan.
Az Utcák, terek, nevek című műhelykonferencia programfüzete
A megújult oldal több kategóriában elemzi a személyneveket viselő budapesti közterületeket: bemutatja azokat nemi megoszlás szerint, mérlegeli, hogy valós vagy nem valós férfi/nő a névadó:
A 2247 személynevet viselő köztér közül mindössze 123 viseli valaha élt nő nevét, ami az összes ide tartozó utca mindössze 5%-a.
Az oldal ezen felül külön bemutatja a valaha élt személyeket foglalkozásuk szerint (író-költő nevét 394 közterület viseli), haláluk dátuma szerint (a legtöbb névadó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a második világháború végén veszítette életét). Végül röviden ismerteti a rendszerváltás utáni átnevezési hullámokat is: Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején a kerületi önkormányzatok 198 közterületet neveztek át személynévre, de jelentős átnevezések voltak a második Orbán-kormány ideje alatt is.
Budapesten több mint kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának.
Az idén nagy sikert aratott Határon túli utcanevek Magyarországon anyagunk után legújabb munkánkban újból a határon túli helységekről elnevezett közterületeket...