Változatos eszközökkel igyekszik bebiztosítani saját klientúráját a kormány a TASZ és a K-Monitor szerint

Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

„A kormány változatos eszközöket vet be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe” – ezzel a mondattal harangozza be a honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-monitorral együttműködésben készített ötödik Korrupciófigyelő jelentést.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az anyag a 2021 júniusa és szeptembere közötti időszak történéseit átvizsgálva arra jutott, hogy „a 2022-es választási év közeledtével egyre jobban felerősödtek a korábban már tapasztalt tendenciák: a kormány változatos eszközöket vetett be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe. Eközben az állami működés átláthatósága sem javult”, és „az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat egyre kevésbé leplezetten hozzák rendkívül hátrányos helyzetbe”, továbbá „hatalmas költségvetési osztogatás veheti kezdetét” részben az úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapból, részben európai uniós forrásokból.

A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről pedig itt írtunk.

A 24 oldalas, közérthetően megfogalmazott anyag első része az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő intézkedéseket tekinti át. Első helyen a járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos tartós visszásságok állnak, például az az eset, amikor a Müller Cecília által vezett Nemzeti Népegészségügyi Központ 90 napra hosszabbította az Átlátszó adatigénylését, amelyben arról érdeklődtünk, hogy milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról.

Az is bekerült az anyagba, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. júliusban 3 hónap hosszabbítás után megtagadta a védettségi igazolványokra vonatkozó adatigénylésünket, és csak most adta ki az iratokat, miután pert indítottunk értük.

A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását…

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejének 15 napról 45 napra való meghosszabbítását lehetővé tevő kormányrendelet még mindig érvényben van, holott már az összes járványügyi korlátozást feloldotta a kormány. Az anyag emellett a járvánnyal kapcsolatos állami tájékoztatást is hiányosnak értékeli, hiszen megszüntették az Operatív Törzs napi tájékoztatóit, hétfőnként pedig összesítve közlik az előző 3 nap járványügyi adatait.

A második részben a költségvetéssel és az átlátható gazdálkodással kapcsolatos visszásságokat veszi számba a TASZ és a K-monitor. Itt foglalkoznak azzal, hogy az Európai Unió még nem hagyta jóvá az EU rendkívüli helyreállítási csomagjából igényelt összegekre vonatkozó magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, mert abból hiányolják a korrupcióellenes intézkedéseket. Szintén itt kapott helyet a 2022-es költségvetés részévé tett 550 milliárd forintos Beruházási Alap, a Magyar Falu Program, a Modern Városok Program, valamint a kormány szeptemberi, rekordösszegű devizakötvény-kibocsátása, továbbá az államháztartás rekordnagyságú, 1900 milliárd forintos hiánya.

„A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Ez jelenleg a koronavírus okozta válság elleni fellépés” – áll a jelentésben.

Az elemzés harmadik részében a tőkekoncentrációról és a közvagyon kiszervezéséről lehet olvasni. Ide került a ferihegyi repülőtér visszavásárlását célzó kormányzati szándék, a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat 35 évre szóló koncesszióba adása, a hulladékgazdálkodás kiszervezése, a vagyonkezelő alapítványoknak és egyházaknak adott hatalmas mértékű állami vagyon, valamint a kormányközeli vállalkozók által elnyert közbeszerzések és a NER-barát szervezetek, tudásközpontok állami támogatása.

A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz

Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A…

A negyedik blokkban főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat érő negatív megkülönböztetésről és a Norvég Alap helyébe lépő magyar költségvetési források megkérdőjelezhető elosztásáról van szó. Itt idézik az Átlátszó augusztusi cikkét, amelyben megállapítottuk, hogy „közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból, a Városi Civil Alapból”.

A TASZ és a K-Monitor ötödik Korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható.

Korrupciófigyelő – ötödik jelentés by atlatszo on Scribd

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelbe indul 2021. június 11-én (forrás: Orbán Viktor/Facebook)