Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Antall Péter és Nógrádi György, az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetőinek szívéről nagy kő gördült le 2018. október 1-én. Az egykori miniszterelnökről elnevezett alapítványi fenntartású think-tank akkor már évek óta egy jókora, több százmillió forintos lukat tologatott maga előtt a költségvetésében, a hiány pedig egyre nőtt.
Az AJTK 2017-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló korlátozó záradékkal látta el. Ennek indoklásában a könyvvizsgáló kifejtette: fordulónapon az alapítvány rövid lejáratú kötelezettségei 363 millió forinttal haladták meg a forgóeszközöket. Ez azt vetítette előre, hogy az AJTK a 2018-as év folyamán gyakorlatilag becsődölhet. A könyvvizsgáló külön kiemelte azt is, hogy a beszámolóhoz tartozó, Nógrádi György által szignált „kiegészítő melléklet nem mutatja be megfelelően ezt a tényt”.
Mindennek a tetejébe az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni kezdett az AJTK háza táján a szervezethez 2015–2017 között került állami támogatások felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatban. Az AJTK-t csak ezekben az években összesen 1,8 milliárd forintnyi közpénzzel támogatták, a számukra eddig juttatott teljes összeg a négymilliárdot is meghaladja. A támogatások oroszlánrészének feladója a Miniszterelnökség volt.
2018 augusztusának elején érkezett meg az ÁSZ felhívása az AJTK-hoz: szedjék össze és küldjék be az ellenőrzés megkezdéséhez szükséges anyagokat. A tényleges ellenőrzés megkezdéséről kiértesítő levelet majd csak később, 2018. október 11-én fogják megküldeni az alapítványnak.
Nógrádi György (jobbra) az AJTK rendezvényén. Forrás: AJTK Facebook
Mentőövvel ért fel tehát, hogy még épp időben, 2018. október 1-én az AJTK a korábbi hiányok fedezésére szolgáló, szintén közpénzekből eredő támogatásról tudott megállapodni, ezúttal a Batthyány Lajos Alapítvánnyal (BLA). Az okiratot az AJTK részéről Nógrádi szignálta.
Az Átlátszó által megtekintett támogatói okirat melléklete szerint „az [AJTK] 2015. évi tevékenysége során önhibáján kívül hitelfelvételre kényszerült, amelyet a költségvetési támogatások speciális jellege miatt a működési támogatásokból visszafizetni nem lehet. 2016–2017 során a kuratórium olyan többletfeladatok vállalására kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra.”
Az AJTK 250 millió forintot kapott a BLA-tól a „fenti kötelezettségek visszafizetésére”.
A Direkt36 nemrégiben írt az AJTK és Antall Péter ügyeiről. A cikk szerint a néhai miniszterelnök kisebbik fia korábban ugyan nehezen talált munkát, az alapítvány létrehozása óta annak vezetőjeként nagyon magas fizetést húz, és mindenfelé utazgat a világban. Az alapítvány emellett egyfajta családi üzletként is működik: alkalmazzák Antall Péter feleségét és annak testvérét is, valamint a feleség két vállalkozása is szerződésben áll az AJTK-val.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdésére azt válaszolta, hogy vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról.
A Miniszterelnökség nem válaszolt arra kérdésre, hogy miért kellett egyáltalán az AJTK-nak több százmilliós hitelt felvennie.
Az alapítvány beszámolóiból viszont kiderül, hogy éppen azért került sor a hitelfelvételre, mert a Miniszterelnökség által biztosított százmilliók (feltehetően az elszámolásokkal kapcsolatos gondok miatt) csúszva érkeztek meg.
Az AJTK hitelfelvételének évéről, 2015-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló figyelemfelhívó záradékkal látta el, amelyben azt írják: „a szervezet által kapott miniszterelnökségi támogatás elszámolása a beszámoló összeállításáig nem került elszámolásra a támogató által, így jelen beszámoló az esetleges elutasításból eredő visszafizetési kötelezettséget nem tartalmazza”.
Részlet az ÁSZ-jelentésből
2015-ben az AJTK 569 millió forint miniszterelnökségi támogatásról számolt be, amelynek teljes összege felhasználásra került. Az alapítvány adatszolgáltatása alapján az ÁSZ-jelentésből ugyanakkor kiolvasható: a valóságban az AJTK ebben az évben ennél az összegnél jelentősen kevesebb, mindössze 355 millió forint államháztartási forrású támogatást használt fel.
Az AJTK következő két évben született beszámolóiban rendre felbukkan, hogy a jelentős veszteség kialakulásának főbb okai azok, hogy az alapítványnak „székhelyet kellett változtatnia”, valamint a „2015. évi finanszírozási csúszások miatt áthúzódó költségek”.
Székhelyköltségek Az alapítványi beszámolóban a székhelyváltoztatás egyszeri költségét 52 millió forintban határozzák meg, de jelentősnek tartják az „üzleti alapokra helyezett áron” bérelt új iroda okozta működésiköltség-növekményt is. Az AJTK azóta újra költözött: ma a Kanada nagykövetségének is helyt adó Canada Square épületben található. A Külügyminisztériumtól macskaugrásnyira lévő, elegáns irodaházkomplexumban a Tudásközpont egy egész szintet foglal el.
Jelenlegi ismereteink alapján az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos, fixnek hitt támogatási összegeket az alapítvány mégsem kapott meg, vagy azokat vissza kellett fizetnie a Miniszterelnökségnek. Legalábbis erre utal az a cikkünk elején idézett mondat, amely szerint az AJTK olyan feladatokra „kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra”.
Az AJTK gazdálkodásának megbízhatóságáról szerény képet fest már az a tény is, hogy a könyvvizsgáló az alapítvány törvény szerint nyilvános beszámolóiról készített jelentéseit 2018-at megelőzően évről évre különféle speciális minősítésekkel látta el.
A 2014-ről szóló beszámoló könyvvizsgálói jelentésében (ismeretlen tartalmú) korlátozó záradék szerepelt, a 2015-ösben és a 2016-osban a miniszterelnökségi támogatásokkal kapcsolatos esetleges problémákra figyelmet felhívó minősítés került, a 2017-esben a cikkünk elején már említett korlátozó záradék volt olvasható.
Felmerül emellett egy érdekes kérdés: a könyvvizsgálatra egyébként nem kötelezett AJTK vajon miért alkalmazott egyáltalán könyvvizsgálót, és ha már vágyott egy ilyenre, akkor miért tartott ki a fentiek szerint rendszeresen akadékoskodó Sasvár-Kincs Kft. mellett? Különösen, hogy a szervezet dugdossa a bizonyítványát: az erről a négy évről szóló beszámolók mindegyikét a Sasvár-Kincs jelentése nélkül sikerült az AJTK honlapjára feltölteni.
A talány megfejtése vélhetően abban a tényben keresendő, hogy a Sasvár-Kincs, az AJTK könyveinek vizsgálatát személyesen végző cég főtulajdonosa és ügyvezetője Litvai Enikő a többségi tulajdonába tartozó másik cégén, az A-Geni Kft.-n keresztül éppenséggel a Miniszterelnökséghez kötődik.
Az egyébiránt az ÁSZ-nak is bedolgozó A-Genit 2014-ben éppen ellenőrzési feladatokkal: pénzügyi kimutatások átvilágításával bízta meg a Miniszterelnökség. Érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ebben az időszakban kezdtek komolyabb állami támogatások érkezni az AJTK-hoz, ahol szintén ekkortájt tűnt fel az A-Geni: az alapítvány beszámolóihoz tartozó legelső könyvvizsgálói vélemény, amelyről tudomásunk van, szintén 2014-ből származik.
Megnőttek a pénzek „Sokkal kevésbé vicces a helyzet, ha már állami támogatásokkal kell elszámolni” – mondta az Átlátszónak az AJTK környékéről ekkoriban távozó, neve elhallgatását kérő személy. Az alapítvány vezetésére ebben az időszakban rálátással bírt illető azt mondta, 2012-13 környékén gyorsan nőtt nagyra a szervezet azoknak az állami pénzeknek köszönhetően, amikre „Antall Péter jó ütemérzékkel fordult rá”. Forrásunknak éppen a pénzekkel érkező politikai dimenzió nem tetszett: „más világ kezdődött”, amiben ő nem akart részt venni. Az AJTK-t Antall József özvegye alapította 2009-ben. Az alapítvány a kezdeti években a Corvinus Egyetemmel szoros együttműködésben működött, a kuratóriumot ennek megfelelően az alapító mellett egyetemi oktatók, tudományos emberek népesítették be. Ők a miniszterelnökségi pénzek érkeztével – egy kivétellel – távoztak a testületből: az egyetlen maradó kurátor a kérdéses tudományos háttérrel a Corvinuson is oktató, biztonságpolitikai szakértőként közismert Nógrádi György. A névlegesen igazgatóként fungáló Antall Péter mellett a kuratóriumot elnöklő Nógrádi a szervezet legfontosabb alakja.
Egy közbeszerzési hirdetmény alapján valószínűsíthető, hogy a Miniszterelnökségnek dolgozó Litvai-cégnek éppenséggel az AJTK-nak juttatott összegek elszámolásával kapcsolatban is voltak feladatai. Eszerint ugyanis az A-Geninek például az volt a dolga, hogy olyan bonyolult, működési támogatást is tartalmazó, egyedi alapon nyújtott támogatások pénzügyi elszámolását világítsa át, mint amilyenek ehhez az alapítványhoz is kerültek.
A cég 2015 óta rendszeresen nyer nagyjából ugyanilyen közbeszerzéseket, a legutóbbi szerződésüket tavaly 2021 júliusáig hosszabbították meg. A megbízások keretében szakmai tanácsadást nyújtanak a szerződések előkészítésénél és a „folyamatban felmerülő problémák megoldásánál”, heti rendszerességgel beszámolnak az aktualitásokról és személyesen is ott vannak a külső partnerekkel folytatott értekezleteken.
Részlet az AJTK 2017-es beszámolójának könyvvizsgálói jelentéséből
Az A-Geninek 2018-ban is érvényes megbízása volt a Miniszterelnökségtől, abban az évben, amikor Litvai Enikő könyvvizsgálóként arról írt az AJTK beszámolójáról szóló jelentésének korlátozó záradékában, hogy az alapítvány 138 millió forint veszteséggel zárta 2017-et, és az egy éven belüli lejáratú hitelei 363 millió forinttal haladták meg a likvid eszközeit.
„Ezen körülmények alapos kételyt támasztanak azt illetően, hogy az alapítvány képes lesz-e a vállalkozás folytatásának elvének megfelelően továbbműködni” – írta a könyvvizsgáló.
A 2018-as évben az AJTK mégis kapott 651 millió forint támogatást a Miniszterelnökségtől (valamint 250 millió forintot a BLA-tól és további, összesen 90 millió forint körüli összeget más minisztériumoktól, állami szervtől és önkormányzattól).
Már említettük, hogy a 2018-as évben egy ÁSZ-vizsgálatot is kapott a nyakába az AJTK. A számvevők olyan formai körülményeket vizsgáltak, mint a közpénzből kapott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítése. De az AJTK így is elhasalt. Az ÁSZ jelentése szerint
„az alapítványi gazdálkodás szabályozottsága 2017. évben nem volt szabályszerű”,
például azért, mert az éves költségvetését „nem úgy tervezte meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek”. A számvevők emellett az alapítvány számviteli szabályzatait is hiányosnak találták. Azt is megállapították, hogy Antallék éves beszámolási és közzétételi kötelezettségének teljesítése és a támogatások nyilvántartása sem volt szabályos a 2015–2017. évekre nézve.
Az ÁSZ-vizsgálat megállapításai cáfolni látszanak azt, amit a Miniszterelnökség most mond: hogy az AJTK beszámolói megfeleltek a jogszabályoknak. Ugyanakkor nehéz mérleget vonni a Miniszterelnökség – és tágabb értelemben véve a kormányzat – az AJTK ügyében eljárt kállai kettőséből.
Az ÁSZ-vizsgálatot megelőző időszakban több fontos kormányholdudvari ember távozott az alapítvány kuratóriumából, köztük a ma a Miniszterelnökséget miniszteri rangban vezető Gulyás Gergely, valamint Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár. Becsey a Direkt36 szerint a„polgári jóízlés szempontjából” az AJTK gazdálkodását érintő bizonyos aggályokat már akkor jelzett a Miniszterelnökségnek.
Ugyanakkor a 2018-as kulimászból az AJTK-t 250 millió forinttal kirántó BLA finanszírozói feltűnése azt jelzi, hogy minden ÁSZ-vizsgálat és könyvvizsgálói akadékoskodás dacára világosan politikai érdek van a nemzetközi lobbitevékenységet végző, az antalli örökség brandjét Orbán Viktor szája íze szerint használó alapítvány működtetésére.
A Miniszterelnökségtől egyre érkező támogatási milliárdok is arra utalnak, hogy az AJTK-nak rendkívül nagyhatalmú patrónusa van a kormányfő környezetében. A polgári jóízlés frontja csak abban bízhat, hogy a most készülődő vizsgálat eredménye már ezt a patrónust is meggyőzi.
Cikkünk elkészítése során emailben kerestük a Miniszterelnökséget, az AJTK-t és Litvai Enikőt is, de a kézirat lezárásáig semmilyen választ nem kaptunk.
Politikai feketekassza A BLA az elmúlt öt évben tízmilliárd forintot is meghaladó támogatási pénzeket kapott a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától, aminek az oroszlánrészét aztán – szintén adományként – tovább is osztotta. A végső haszonhúzók között olyan politikai jellegű projektek szerepelnek, mint az Alapjogokért Központ, az angol nyelvű orbánista Remix hírszájt vagy a Patrióta Európa Mozgalom nevű Fidesz-barát facebookos mémszájt.
Sarkadi Nagy Márton
A címlapképen Antall József brüsszeli szobrának 2015-ös leleplezése látható. A képen balról: Antall-Horváth Veronika, Antall Péter, özv. Antall Józsefné. (Forrás: AJTK/Facebook)
Hetek óta csupán éjjel dolgozik teljes kapacitással a gödi Samsung-gyár. A napközbeni csökkentett üzem összefügghet azzal, hogy a használatbavételi engedélyek...
2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Habony Árpád május végén profi legénységgel indult el egy olasz vitorlásversenyen. Az Index szúrta ki, hogy a négynapos The Nations...
