Sértődötten vagdalkozott a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés múlt heti közmeghallgatásán

A már évek óta jól ismert koreográfia szerint zajlott le december 12-én a Fővárosi Közgyűlés éves közmeghallgatása: a lakosok közül kevesen jutottak szóhoz, a főpolgármester viszont terjengős kiselőadásokban fejtette ki mondandóját. A kerületi polgármesterek közül pedig csak néhányan jelentek meg az eseményen, majd szép lassan ők is elszivárogtak a helyszínről.  

Pedig idén jócskán megtelt lakosokkal a Városháza díszterme. A közel egy órás késéssel kezdődő közmeghallgatáson azonban szinte senki nem kapott konkrét választ a kérdéseire. A főpolgármester szerint ugyanis a legtöbb felmerülő ügyben nem a főváros dönt, ő maga pedig – hangsúlyozta többször is – illetékesség híján nem akar „felelőtlen ígéreteket tenni”.

Ígéretek nem is nagyon hangoztak el – helyette inkább a felszólalóknak, a sajtónak és az ellenzéknek szóló kritikus, pikírt megjegyzéseket „élvezhették” a jelenlévők.    

A legtöbb kérdés a budapesti légiközlekedés zaja miatt érkezett a Fővárosi Közgyűléshez. A hosszú ideje zajártalomban élő rákoshegyiekhez – helyzetükről az Átlátszó is beszámolt 2017-ben – most kőbányai, zuglói lakosok is csatlakoztak panaszaikkal.

Mindannyian hatékony segítséget és támogatást várnának a fővárosi képviselőktől nemcsak a zaj, hanem a légszennyezés és az egyéb környezeti károk miatt is. Ehelyett csak egy bizonytalan ígéret hangzott el a főpolgármestertől, hogy tárgyalni fog az ügyben Palkovics László miniszterrel.

Az érdekeikért egyre szervezettebben fellépő lakosok azonban, akik petíciót is indítottak aHang segítségével, nem érték be ennyivel. Konkrét lépések megtételére szólították fel a főpolgármestert és a testületet a zajszennyezés megszüntetése érdekében.

A Római-parti gát kapcsán pedig Tarlós István immár sokadszorra adta elő, hogy az ügyből „az ellenzék csinált politikai kérdést”.

Mindennek semmi köze nem volt azokhoz az elhangzott kérdésekhez, hogy készített-e a főváros a Nánási út – Királyok útja védművonalhoz, vagy a Római-part hasznosításához konkrét terveket.

Ehelyett azt hallhattuk a sértődött főpolgármestertől – aki, úgymond, meg akarta védeni a lakosokat az árvíztől –, hogy most már inkább legyen népszavazás, s akkor majd a nép lesz felelős a meghozott döntésért.

„Akkor mi mossuk kezeinket” – hangzott a város vezetőjének megnyilatkozása.

Még inkább hárított Tarlós István a Városligetre vonatkozó kérdések ügyében. Nem válaszolt arra, hogy miért fogadja el automatikusan a Fővárosi Közgyűlés a Városliget Építési Szabályzatának újabb és újabb átírását, ahogy arra sem, hogy miért nem emeli fel szavát a Ligetben folyó környezetkárosítás ellen.

„Nem tudom, mennyi az igazság abban, amit maguk állítanak.” – hangzott el többször is részéről. Ám amikor Bathó Tivadar építész néhány adatot mondott volna el a zöldfelületek csökkenéséről, egyszerűen nem engedte szóhoz jutni. Azt azonban megígérte, hogy a Ligetvédőktől kapott, most megjelent Városliget Hírlapot áttanulmányozza.

„Kiket képvisel ön, ha folyamatosan kibújik a válaszadás és a cselekvés felelőssége alól?” – kérdezte végül az egyik felszólaló.

Tarlós Istvánt azonban mindez nem hatotta meg. Nem kívánt nyilatkozni a budapesti kórházak állapotáról, vagy a CEU elköltözéséről sem. Szerinte ugyanis a mindenkori főpolgármesternek nem feltétlenül van beleszólása abba, ami Budapesten van.

De akkor minek közmeghallgatást tartani?

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Székely Balázs