Vesztésre állnak a környékbeliek a ferihegyi repülőtérrel vívott harcban, elviselhetetlen a zajszennyezés

feriferi

 

1984-ben még elég volt, hogy egy miniszter élőben hallja Rákoshegyen a zajt, amit a környékbelieknek kell elszenvednie a szabálytalanul felépített ferihegyi 2-es kifutópálya miatt: azonnal megtiltották, hogy erre szálljanak fel a repülők. Amióta viszont 2004-ben elindult a Budapest Airport privatizációja, a repülőtér érdeke mindent felülír: újra megnyitották a repülők előtt a lezárt útvonalat, a sokszorosára nőtt forgalmat a város fölé terelték, több ezer ember életét téve pokollá. A tiltakozás nem segít, és a jogszabályi hézagokat, szabályozási anomáliákat és a hatóságok trehány, adott esetben tételes szabályokat is sértő működését kihasználva a repülőtér üzemeltetője rendre nyertesen kerül ki a működését korlátok közé szorítani próbáló eljárásokból.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

„A Ferihegyi repülőtér 2-es futópályája 1983-ban a hatályos jogszabályokat sértő közelségben, 1,6 kilométerre épült meg Rákoshegy 100 éve lakott településétől. (…) a 176/1997. (X.11.) kormányrendelet módosítását követően, 2004-ben engedélyezték a 2-es futópálya rákoshegyi pályavégének használatát, veszélyeztetve ezzel Rákosmente lakóinak testi és lelki egészségét. A használat során a jogszabályban foglalt korlátozásokat nem tartják be, a repülőtér jogsértő működése miatt sérül Magyarország Alaptörvényének XXI. cikkében foglalt jog az egészséges környezethez. (…) azzal a kéréssel fordulunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, valamint a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket az illetékes környezetvédelmi- és légiközlekedési hatóságok felé, hogy azok ellátva feladatukat, tartassák be a hatályos jogszabályokat, vonatkozó előírásokat, kényszerítsék ki a jogkövető magatartást a repülőtér üzembentartójától. Kérjük, biztosítsák Rákosmente polgárainak az élhető kertvárosi életteret (…) valamint alkossák meg a biztonsági, akadálymentes védőövezet kijelöléséhez szükséges végrehajtási rendeletet.”

Ez a szöveg nem egy radikális civilszervezeti kiáltványból, hanem a XVII. kerületi önkormányzat tavaly nyáron indított aláírásgyűjtési felhívásából való; viszont lényegében tartalmazza mindazokat a követeléseket, amelyeket magányszemélyek és civil szervezetek próbálnak különböző csatornákon kikényszeríteni.

Nagyragadozó a szabályozás dzsungelében

A repülőtér okozta környezeti szennyezéstől, elsősorban a zajtól ugyanis nemcsak a közvetlen környék lakói szenvednek, a hatásterület Pest irányában egészen Kőbányáig és Zuglóig, a másik irányban Monorig elér, összességében több százezer embert érint.

 

 

Az önkormányzat felhívásából az is kitűnik, ami a repülőtérrel hadakozók talán legdrámaibb tapasztalata: a szabályozási hiányosságok és a hatóságok sajátos jogalkalmazási gyakorlata miatt úgy tűnik, hogy a repülőtér, leginkább pedig az üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) állam az államban, vele szemben mindenki eleve vesztes pozícióban van, legyen szó kerületi tisztiorvosi hivatalnál indított eljárásról, birtokháborítási vagy kártérítési keresetről, vagy akár alkotmánybírósági beadványról.

„Végigjártunk minden jogorvoslati fórumot, tárgyaltunk különböző színű kormányokkal, minisztériumi tisztségviselőkkel, hatóságokkal, a Budapest Airport több vezetőjével. Az eredmény csekély, de meggyőződésem, hogy ez legkevésbé rajtunk múlott.” – írta egy zárt fb-csoportban az egyik érintett kerület (kormánypárti) polgármestere.

Érthető, hogy a környékbeliek közt egyre vadabb híresztelések és pletykák keringenek arról, hogy a tiltakozó csoportokban besúgóhálózatot működtetne a reptér, hogy kit mivel vettek volna meg, hogy a környéken lakó reptéri alkalmazottaknak kötelessége lenne jelenteni minden mozgolódást, és így tovább. Ezekre persze nincs semmi bizonyiték.

Ennél komolyabb probléma, hogy a sok kudarcot vallott próbálkozás miatt egyszerre nő az apátia és az ingerültség, egyre kevesebben hisznek a törvényes megoldások lehetőségében: 80 éves nénik beszéltek nekünk arról, hogy ha tehetnék, fizikai erőszakkal vetnének véget ennek a rémálomnak.

Trükkök százai

Három hete ért véget a másodfok jogerős ítéletével az egyik legutolsó, 2014-ben indult peres eljárás – a bíróság ebben az ügyben (is) az alperes Pest Megyei Kormányhivatalnak, a korábbi környezetvédelmi hatóságok jogutódjának, illetve a Hatóság oldalán a perbe belépő Budapest Airportnak adott igazat.

Ebben a perben is sorra felbukkannak azok a szabályozási és eljárási visszásságok, amelyek miatt a BA ki tudja menteni magát a felelősség alól. Végeredményben úgy tűnik, mintha a környéken élők mindennapos tapasztalata a megrepedő házfalakról, félálomban töltött éjszakákról, egészségügyi panaszokról, illetve a jogerős határozatok és ítéletek két, egymástól független párhuzamos valóságban léteznének.

Maga a bírósági eljárás sem nélkülözte a furcsa fordulatokat: bő egy hónapja, az utolsónak ígért tárgyalási napon a bíró például az érdemi tárgyalás megkezdése után rögtön szünetet rendelt el, majd a szünet után valamiért megint berekesztette a tárgyalást, két hétre újabb tárgyalást tűzött ki, és hazaküldte a feleket. Az ülés berekesztése után a kéttucatnyi felperes csak találgatott, hogy vajon akkor ma miért kellett megjelenniük, miért kellett szünetet elrendelni, és vajon mi történhetett a szünetben, hogy végül mégsem lett ítélethirdetés.

A közigazgatási pert az egyik helyi civil szervezet, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület és 21 érintett magánszemély indította: keresetükben azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a repülőtér környezetvédelmi működési engedélyét, mert azt az illetékes hatóság 2013-ban szabálytalanul adta meg. A kereset szerint az eljárásban számos szabálytalanságot követett el a hatóság, de ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az engedélyt az ún. zajgátló védőövezet kijelölése nélkül kapta meg a repülőtér üzembentartója, a BA Zrt.

A zajgátló védőövezet lényegében az a terület, ahol a repülőtér okozta zaj jelentősen meghaladja a normális zajszintet: az érintett területen élőkkel kapcsolatban a repülőtér üzemeltetőjének valamiféle kárenyhítési kötelezettsége keletkezik. Ha nincs ilyen kijelölt terület, akkor nincs ilyen kötelezettség sem, világos, hogy a repülőtér üzemeltetője számára ez a legkedvezőbb állapot. A 2000-es évek elejétől de facto ez a helyzet alakult ki a repülőtér körül.

Ironikus módon az illetékes hatóságok is gyakran hivatkoztak arra az elmúlt 10 évben, hogy a lakóterületek fölötti szabálytalan repülések ügyében éppen a védőövezet kijelölésének hiánya miatt nem tudnak fellépni.

A védőövezet meghatározása számításon alapul: a repülőtér üzemeltetőjének kell megmondania, hogy a következő tíz év legforgalmasabb hat hónapjában hány fel- és leszállást (műveletet) prognosztizálnak, vagyis mekkora lesz a legnagyobb forgalom, ami érinti a környék lakóit – ez az ún. mértékadó műveletszám. Ebből és a repülési útvonalakból kiindulva határozzák meg aztán az egyes övezeteket, ahol valamiképp csökkenteni kell a zajártalmat, akár az érintett épületeken elvégzett jelentős beruházásokkal; a legzajosabb övezetben élők pedig igényelhetik az ingatlanjaik megvásárlását – ezen költségek nagyobb része értelemszerűen a zajszennyezés okozóját, vagyis a repülőtér üzemeltetőjét terhelné.

A BA tehát abban érdekelt, hogy az övezeteket úgy rajzolják meg, hogy minél kevesebb ingatlan essen azokba a zónákba, ahol jelentős zajvédelmi beruházást kell eszközölni, vagy egyenesen ki kell vásárolni az ott lakókat. Úgy néz ki, ebben teljes sikert ért el.

A hatóság szolgáltat, a forgalom dinamikusan nő

A ferihegyi repülőtér körüli zajgátló övezet kijelölését célzó eljárás 2013-ban indult meg, 2016-ban született meg az erről szóló, 2023-ig hatályos közigazgatási határozat. Csakhogy mire a határozat hatályba lépett, a BA messze túllépte az általa a 2023-ig tartó időszakra megadott legmagasabb hat havi tervezett műveletszámot. (Tegyük hozzá, a BA a következő években a forgalom további dinamikus bővülésével számol.)

Az egyik pályán az egyik irányban már 2015-ben háromszor annyi felszállás történt, mint amennyit a repülőtér az övezetek kijelöléséhez a következő tíz év várható legnagyobb számaként megadott. Hihetetlennek tűnik, de tény, hogy a védőövezeteket kijelölő Nemzeti Légiközlekedési Hatóságnak erről tudomása volt, vagyis úgy járult hozzá a szűkre szabott védőövezetek meghatározásához, hogy tisztában volt azzal, az egész számítás erősen alulbecsült adatokra épül.

És ez a mozzanat csak egy a tucatnyi egyéb eljárási szabálytalanság mellett, ezért a határozatot támadó felperesek alappal gondolhatták, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisíti az alulbecsült adatokra épülő környezetvédelmi működési engedélyt kiadó határozatot, és új eljárásra kötelezi a hatóságot. Nem így történt, mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság minden egyes pontban Pest Megyei Kormányhivatal és a BA álláspontját fogadta el.

De nemcsak a hatósági eljárások, maga a szabályozás is egészen abszurd mértékben szabad kezet ad a repülőtér üzemeltetőjének: az ítélet indoklásának egy pontja például kimondja, hogy a repülőtér az érvényben lévő szabályozás alapján nem kötelezhető ún. környezeti hatásvizsgálat lefolytatására, mivel a tevékenységét az első erre irányuló, 1993-as kormányrendelet hatálya lépése előtt már megkezdte. Hiába nőtt tehát 25 év alatt a sokszorosára a repülőtér környezetszennyezése, a BA-t semmi nem kötelezi a környezeti hatásvizsgálat lefolytatására.

Persze a repülőtér is hozzáteszi a magáét: éjfél és reggel öt óra között az ún. mélyalvási időszakban összesen 6 fel- vagy leszállást terveztek. Más kérdés, hogy például késés esetén nyilván fogadni kell az érkező repülőt. A BA tehát betervezte a limitált számú „műveletet”, viszont a menetrendet úgy állítják össze, hogy egyszerre 5 gép érkezik 23:55-kor. Vagyis éjfél után, negyed egykor még a késve érkező repülők miatt ébrednek fel Vecsésen, Kőbányán vagy Rákoshegyen, fél-egy órával később pedig már az első tervezetten felszálló teherszállító repülőre riadnak fel, hogy aztán reggel 5-ig, a „védett” mélyalvási időszakban ez még három-négyszer megismétlődjön.

Apró módosítás egy mellékletben

Az egész rémtörténet genezise egy néhány vonalból álló sematikus rajzban rejtőzik, ebben:

ferihegy

 

A rajz a 176/1997-es kormányrendeletet módosító 366/2005 (XII.26.) kormányrendelet mellékletében található, és a két ferihegyi kifutópálya használatát szabályozza: a lehetséges felszállási (F) és leszállási (L) útvonalakat, illetve ezek százalékos megoszlását. Az F3 – F4 felszállási irányok mutatnak észak-északnyugat, vagyis Budapest lakott területei felé.

Nem túlzás azt mondani, hogy ez a 2005 január 1-jével hatályba lépett szabályozás, vagyis a kormányrendelet mellékletében található ábra szabadította a városra a repülőtér forgalmát: egyrészt megengedte a 2. számú pálya város felőli végének a használatát – ez 1984 (!) óta tilos volt, mert a pálya vége az akkori szabályozást durván megsértve a lakott területtől az előírt 5 km helyett mindössze 1,6 km-re épült. Másrészt az útvonalakhoz rendelt számokból látszik, hogy az összes felszállás több mint felét (F3 + F4= 55%) ezzel a város fölé lehetett irányítani: 2005-től olyan budapestiek tízezreinek lett mindennapos élménye a feje fölé került légifolyosó, akik korábban nem is hallották a Ferihegyre tartó, vagy onnan érkező repülőket.

És ezzel még nem volt vége: 2005 májusában a város felé felszálló, illetve az onnan leszálló gépek repülési útvonalát előbb 316 fokról 320-ra, majd 2008-ban 325 fokra térítették el, ezzel gyakorlatilag Kőbánya Kertváros, Királydomb, Zugló és a 16. kerület fölé terelték a forgalom nagy részét. Az igazi okok ma sem egyértelműek, de sokak szerint 2005 után a 18. kerület kezdett intenzív lobbizásba az illetékes hatóságoknál a kerület egy részében durván megnőtt zaj miatt.

Akárhogy is, a repülőutak „elhúzásával” mindenki rosszul járt: a 18. kerület leginkább érintett részén ugyan csökkent némileg a zajt, de éppen csak annyival, hogy az a határérték alá kerüljön, így ne kelljen költséges megoldásokkal beavatkoznia a reptérnek – igaz akkor még állami tulajdonban volt a Budapest Airport Zrt.

Nem tűnik alaptalannak az a feltételezés, hogy ha 2005 és 2008 között a korábban érvényben lévő korlátozásokat nem játssza ki, illetve szünteti meg részben a hatóság, részben a hatóság asszisztenciájával a BA, akkor a mostani kapacitás töredékével üzemelhetne csak Ferihegy, ez pedig jelentősen rontotta volna a sikeres privatizáció esélyét. Ugyanez vonatkozik a kártérítési, kárenyhítési kötelezettségre is: a szabályozási anomáliák miatt a repülőtérnek csak nagyon korlátozott mértékben kellett és kell helytállnia a repülők okozta anyagi és egyéb károkért, ide értve az egészségromlástól kezdve az ingatlanok drasztikus értékcsökkenésén át az épületekben keletkezett fizikai károkig.

Kapcsolódó cikkeink

Több ezer család életét keseríti meg a ferihegyi légiforgalom

Bepereljük az elszámoltatási kormánybiztost: Budai titkolja a ferihegyi szerződéseket

Légvárak a légibázison: így pusztul a volt katonai repülőtér Taszáron

Hatásterület

A repülőtér környékének egy része mára élhetetlenné vált, és nemcsak a közvetlen környék, ahol szó szerint megrepednek a házak falai. Kőbánya érintett részei például 5-10 kilométerre fekszenek a kifutópályáktól, de hiába kertváros, a forgalmasabb időszakokban az emberek behúzódnak a házakba a zaj, a rezgés és a nyakukba permetező égéstermékek elől.

A repülőtér szóvivője szerint – Rákoshegy esetében legalábbis – átmeneti időszakról van szó: felújítás miatt le kellett zárni az egyes kifutópályát, de ilyesmi csak 30 évente fordul elő. A helyiek szerint ez hazugság: évek óta minden nyáron előáll ez az állapot, az elmúlt egy év közel felét ilyen körülmények közt élték meg. A repülőtér persze nem akar kicsinyesnek mutatkozni, felajánlották, hogy az ablakokra zajvédő fóliát helyeznek a BA költségén.

De a lakosságnak semmi nem elég: mindössze négyen tartottak erre igényt – más kérdés, hogy a fólia sokat nem ér, ha valaki nem hajlandó egész éjszaka csukott ablak mögött aludni, vagy éppen az a problémája, hogy megint megrepedt a ház fala.

Miközben sorra buknak el a hatóságok, illetve a BA ellen a zajszennyezés miatt indított perek, februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, pontosabban „indoklással ellátott vélemény”-t küldött, azzal a felszólítással, hogy Magyarország „készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok (2002/49/EK irányelv) értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.”

A tájékoztató szövege szerint „A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból (…) keletkező környezeti zaj.” A hivatkozott irányelv előírja a tagállamok számára, hogy „a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket”.

A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, de a magyar hatóságok ennek ellenére sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket. A februári tájékoztató szerint a magyar kormány augusztusig kapott haladékot, ha addig nem lesz előrelépés, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordul.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Drebil hadnagy

    Azt azért jobb tudni, hogy hátszélben nem tudnak leszállni a repülőgépek, fel (mikor meg vannak pakolva üzemanyaggal) meg pláne nem.

    Arra is kíváncsi lennék, az ott lakók közül hányan éltek ott még a reptér létezése előtt. Szerintem senki.

    • The Cockpuncher

      Meg ugye, az is érdekes, hogy annak a területnek a besorolása eredetileg zárt kerti övezet volt. Ja, hogy odaépítettek egy advanced víkendházat és beköltöztek tömegével, hogy utána az önkormányzat lakóterületté nyilvánítsa? Hogy a kerület és a lakosai amúgy vastagon profitálnak a repülőtér működéséből? Kérem, akkor is zárják be a reptér felét!

      • Attila Romhány

        Na ebből a levélből jól kisüt a tájékozatlanság! A reptérből a kerület egy vasat sem profitál, mert a XVIII. kerülethez tartozik… Mi csak a zajt és a légszennyezést “profitáljuk”. No, ott van a labda, mi lesz a következő “kötözködős-fikázós-beszólós” üzenet?

        • Attila Romhány

          Az “advanced” vikendházról annyit, hogy Rákoshegy 100 évvel ezelőtt Budapest határában pihenőövezet volt (és már legalább 60 éve nem az), az emlegett zártkerti terület a kerület széle és felett kellene a gépeknek menni, de a családi házak felett repülnek 2-3 percenként, ezért áll a bál. Ja és még annyit, hogy én “csak” 31 éve lakom itt, feleségem 57 éve, de a cirkusz tavaly kezdődött, amikor a gépk megjelentek közvetlen felettünk. Addig senkit sem zavart legfeljebb a távolból a turbinák melegítése, de azzal együtt lehet élni. Hát ennyit a tényekről.

        • The Cockpuncher

          Bár nyilván mivel nem vagy személyesen érintett, ezért leszarod, de csak a 17. kerületből kb. 1500 család megélhetése származik részben vagy egészben közvetlenül a reptérről. És akkor ott van még éves szinten kb. 700 millió forint telekadó, amihez a kerület jut. Ezt azért nem nevezném semminek.

          • Attila Romhány

            Hat nyilvan nem vagyok szemelyesen erintett? En? Veled ellentetben en itt lakom 31 eve Rakoshegyen es konkretan a fejem felett szallnak a gepek. Az a nagy kulonbseg kozottunk, hogy en a palyarol beszelek, te meg a szelerol, azt is sejtem melyikrol. Biztosan jol megfizetik, hogy munkaidoben a reptetesen tul szoveggel is hergelj minket…

          • The Cockpuncher

            Szívesen reptetnék én repülőgépeket, és ellentétben veled nekem nincs lehetőségem munkaidőben kommentelgetni. Viszont annak örülök, hogy a tényekkel nem szállsz szembe (khm..) Olvass híreket, ne csak a kerületi újságot és akkor megtudod, hogy jövő héten vége a pályzárnak és ennek a hisztinek is.

    • Attila Romhány

      Debil hadnagy! Meg lennel lepodve, ha tudnad hogy hany rakoshegyi őslakosél ma is aki mar elmult 77 eves… A repteret egyebkent hogy tudd 1940-ben Horty Miklos epittette, az elso rakoshegyi haz pedig 1892-ben epult,1930-ban mar nagykozseg volt es anyosom haza 1940-ben epult – es ma is all! Nos ennyi a tajekozottsagodhoz meg a keretlen hozzaszolasaidhoz.

    • Lajosné Mária Bálint

      Maga sem normális!!!!!!! Az ilyenekkel mint maga csak így lehet beszélni. Maga is egy PROVOKÁTOR akit ezért fizetnek mert a reptéren dolgozik, és fél, hogy kirúgják.

  • Drebil hadnagy

    “vagy éppen az a problémája, hogy megint megrepedt a ház fala”

    A fel/leszálló repülőgépek miatt. Aham.

    “A helyiek szerint ez hazugság: évek óta minden nyáron előáll ez az állapot”

    Ezek ugyanazok a helyiek, akik szerint a házuk a repülőgépek miatt repedezik, ugye?

    Egyébként – mivel északnyugati az uralkodó szélirány a környéken – a leszállások az esetek nagy részében délkeleti irányból történnek, a felszállások pedig a város felé. De a lakott területek fölött már viszonylag magasan járnak a gépe. Ez egyébként a videón is látszik, hallatszik. Érdemes lenne odamenni egy mérőműszerrel, szerintem nem jár egy felszállás nagyobb hanggal, mintha elmenne egy hangosabb autó az utcában.

    • Katalin Kovácsné Földesi

      Történnek műszeres mérések. Pl. Hajnalban 5:45-kor arra ébredek – hétvégeken is, amikor azért lehetne pihenni is -, hogy elindulnak a felszálló gépek és 2 percenként szállnak fel. Nem vicc, 2 percenként 8 óráig… Hallgassa és ébredjen minden nap erre.Értékarányosan lehet cserélni velünk

    • Attila Romhány

      Na ha ilyen jol tudod “hadnagy” hogy milyen kozel is mennek a gepek akkor gyere el hozzank repulogep simogatora amikor az Emirates gepe 50 m-rel a fejed felett szall el es 98 dB a zajszint. Gyanitom te is csak egy fogadott prokator vagy… (ha egyaltalan tudod hogy az mit jelent). Ha komolyan gondolod amit itt irsz akkor tedd ki a neved es az arcod. Ennyi.

      • HMCS

        50 méter, 1600 m-re a pályaküszöbtől, vagyis 2100 m-re a földetérési ponttól.
        Mesélj még, én pedig addig számolok:
        A leszálló gépek az ILS (Instrumental Landing System) rendszert használják, aminek van egy olyan csibészsége hogy ad egy 3,3°-os siklópályát.
        Van egy derékszögű háromszög, amelynek ismerjük az alfa szögét és az egyik (b) befogóját. Nekünk a szöggel szembeni befogó, vagyis az a oldal kellene.
        A szögfüggvények közül a tangenst célszerű alkalmazni, miszerint tangens alfa = a/b
        Az alfa a 3,3 fok, ennek a tangense 0,0576
        Vagyis a gép magassága osztva a 2100 méterrel = 0,0576
        Egy egyszerű, általános iskolás matematikai művelettel, egy átszorzással kiszámítható, hogy 2100 méterrel a földetérés előtt a gépek 121 méter magasan vannak.
        Ha az Emirates 777-es 3,3 fokos siklópályán közelít és 50 méterre lenne a fejed fölött, a gép 50/távolság = 0,0576 vagyis tőled 868 méterre, a pályaküszöbtől 732 méterre, a földetérési ponttól pedig 1232 méter távolságban érne földet.
        A REPTÉR KERÍTÉSÉN KÍVÜL BARÁTOM!
        Szerencsére nem olvastam egyetlen egy LHBP-n történt légiszerencsétlenségről sem 1975 óta.
        A “tetőről leviszi a cserepeket” dumáról pedig annyit, hogy szerencsére sokszor kijutok a vecsési pályavéghez fotózni.
        Nos ott a 3,3 fokos siklópályán a gépek 900 méterre vannak a küszöbtől, vagyis úgy 50 méterre mennek át a fejem fölött. Ha 1600 méterre a küszöbtől, 120 méter magasan átrepülve leviszi a gép cserepet, 50 méteren engem el kéne hogy repítsen a turbulencia vagy bármi.
        És képzeld: még a cigimet is meg tudom gyújtani, a gyufát sem fújja el a szél.
        Hát hogy van ez? Más a széljárás vagy mi?
        De mondom. Mesélj még.
        csak a fizikát és a matekot is vedd elő néha.

        Üdv: Drebil hadnagy szárnysegédje. 🙂

        https://uploads.disquscdn.com/images/0594640f63451c8b2489c7747925db39bae58565495c2fdd4b1a08ab76285517.jpg

        • Drebil hadnagy

          A matek nem érdekli, neki a gonosz repülőgépektől REPEDEZIK A HÁZA, hát nem érted?

          • Attila Romhány

            Miert itt irogattok egymasnak? Egyszerubb atszolni az asztal masik oldara nem ?

          • Drebil hadnagy

            Szóval aki nem szajkózza a te hülyeségeidet, az bérkommentelő, ugye?

          • Attila Romhány

            Aki nem vállalja sem a nevét sem az arcát az hiteltelen, és mint ilyen lehet bérkommentelő is.Az pedig, hogy az itteni megszólalásokból nem érted miről is van szó az sajnálatos.

          • HMCS

            Fentebb feltettem egy kérdést, de nem válaszoltál, csak személyeskedsz.
            Megint felteszem, hátha nem vetted észre:
            Attila, szerinted mi lenne a jó megoldás erre a helyzetre?
            a: Zárják be a repteret?
            b: Forgassák el a pályákat?
            c: Csak és kizárólag Vecsés felől szálljanak le és abba az irányba szálljanak fel a gépek?

          • Drebil hadnagy

            Most tényleg azon rugózol, hogy internetes fórumokon, komment-szekciókban nem saját névvel, címmel írnak az emberek? Mit kéne még kirakni? Anyám neve, születési idő, bankkártyaszám?

            Inkább beszélgessünk arról, hogy a videóban elhangzó dolgok valóságtartalma viszonylag kicsi. Mondhatnám, tele van tévedéssel és konkrét hazugsággal.

          • HMCS

            Hadnagy egyszer igyunk meg egy sört, akkor tényleg át tudunk szólni az asztal fölött egymásnak.
            Bár nem tudom hogy foglyuk egymást megismerni… :-))))))

        • Szignifikáns különbség nincs a zajterhelésben, ha 50 vagy 121 méter magasan megy el egy nagyobb gép maximális súllyal és felszállás közben… lehet rugózni a pontos értékeken, de a támpont nélküli magasság becslés nehéz szakma és most 60 százalék alatti tévedésről beszélünk. Másba nem lehet belekötni? 🙂

          • HMCS

            “lehet rugózni a pontos értékeken, de a támpont nélküli magasság becslés nehéz szakma ”
            Nem rugózok, csak szerintem jóval többet értek hozzá mint te.
            És nem támpont nélküli becslés, ugyanis az ILS az egy elég pontos támpont.
            A szögfüggvény szintén. 🙂

            A 121 méter a 13-as irányba történő leszállásra vonatkozik.
            Ráadásul, mint ahogy számtalan helyen ki lett hangsúlyozva, a mostani egy speciális helyzet a 13R/31L pálya felújítás miatti lezárása okán.
            Normál esetben 13-as irány esetén a 13R/31L pályára, vagyis az 1-es terminál pályájára szállnak le, és a 2-es pályáról szállnak fel.
            31-es irányban pedig a 2-esre szállnak le és az 1-es pályáról szállnak fel.
            A mostani esetben, ha a város felé szállnak fel, felszálláskor az ominózus Rákoskerti rész felett a gépek már 6-700 méter magasan vannak.
            Ráadásul kitaláltak egy speciális zajcsökkentő eljárást erre az esetre, felszállás után egyből egy viszonylag intenzív balfordulóval kifordul az induló gép, majd az 1-es pálya vonalát elérve jobbforduló következik (vagyis egy “S”-t ír le) és így repül ki az irányon.
            Pont a rákoskerti területet kerüli el.

            Még valami? ,

          • De, ez pont felesleges rugózás egy szignifikánsan semmit nem jelentő részleten, ami egyébként is irreleváns a probléma kapcsán.

            Továbbá az, hogy egyébként milyen kanyart ír le a felszálló gép, az már úgynevezett workaround, ami a problémát nem oldja meg.

            Normális vitakultúrában ezt terelésnek hívják, amit művelsz.

          • Attila Romhány

            Kedves nevtelen HMCS! Utolso mondatod elarulja, hogy fogalmad sincs mibe szolsz bele valoszinuleg utasitasra, Rakoskert tolunk tobb kilometerre van, rakoshegyiekkel levelezel! Matek helyett vegyel elo egy terkepet!

          • HMCS

            “Ha nem tudsz valamit és elismered, abból soha sem lett komoly baj. Mindig abból van a baj, ha elhiszed és/vagy elhiteted másokkal hogy tudsz valamit, értesz valamihez, miközben nem.”

            Valóban a Rákoskertet elrontottam
            Rákoshegy, tévedtem elismerem.
            De az hogy fogalmam nincs a repülésről, nos az egy kicsit erős… 🙂
            Azt meg, hogy utasításra írok, kikérem magamnak.

            És akkor konstruktív leszek, jöjjön egy kérdés:
            Attila, szerinted mi lenne a jó megoldás erre a helyzetre?
            a: Zárják be a repteret?
            b: Forgassák el a pályákat?
            c: Csak és kizárólag Vecsés felől szálljanak le és abba az irányba szálljanak fel a gépek?

          • Drebil hadnagy

            A következő dolgokat tudod csinálni:
            – Basztatni a másikat amiért nincknéven kommentel.
            – Lebérkommentelőzni azt, aki nem ért egyet a hazugságaiddal.

            Mindkettő dedó szint.

            Amit viszont nem tudsz:
            – A sokadszor feltett kérdésre válaszolni.
            – Igazat mondani.

          • Kroutil Gyula

            Rákoshegyi.

        • Attila Romhány

          Ismet egy nev es arc nelkuli szakerto… Csak a a tiszta beszed kedveert. Ird le es add hozza az arcod, hogy a BA neveben oktatsz ki minket “szaxeruen”. Nem teljesen mindegy, hogy 50 vagy 73 m magasan megy a fejunk egy repulogep amikor nem ott kellene? Gondolod, hogy a szallo gep alol menetkozben le tudom merni hany meterre van? De ezen a vonalon tovabb gondolkodva ha mar rugozunk, mi van ha az egyenesen lefele tarto gepet a pilota felhuzza leszallas kozben es egy darabig vizszintesen repul es utana kezd ereszkedni megint? Ilyen nem letezik? Mert ha megis, akkor tok felesleges volt a matek ora. Bar egyebkent sem kivancsi a velemenyedre senki, mert te sem akarod meghallani a mi problemankat. Igy meg igazan felesleges az idot egymasra pazarolni.

          • HMCS

            Először is:
            “Ismet egy nev es arc nelkuli szakerto… Csak a a tiszta beszed
            kedveert. Ird le es add hozza az arcod, hogy a BA neveben oktatsz ki
            minket “szaxeruen”. ”
            Nem BA. Semmi közöm nincs hozzájuk.
            És nem oktatok, hanem tényeket mondok.

            “Nem teljesen mindegy, hogy 50 vagy 73 m magasan megy a fejunk egy repulogep amikor nem ott kellene?”
            Hol kellene szállnia kedves Attila ha egyszer ott a futópálya? 🙂

            “De ezen a vonalon tovabb gondolkodva ha mar rugozunk, mi van ha az
            egyenesen lefele tarto gepet a pilota felhuzza leszallas kozben es egy
            darabig vizszintesen repul es utana kezd ereszkedni megint? Ilyen nem
            letezik? ”
            Ha egyenesen lefelé tart akkor zuhan, olyat meg senki nem akar. 🙂
            Nem, nincs olyan hogy ilyen közel a reptérhez lépcsőzetesen süllyed.
            (Van ahol van, pl régen Hong-Kong volt ilyen durva illetve Hondurasban a Tegucigalpa reptér is ilyen bruti.
            De egy normális reptéren a következő módon megy a leszállás:
            Minimum 10 mérföld távolságban fogják be az ILS-t és onnantól mintha egy vonalon húznák a gépet a 3,3 fokos siklópályát ás az iránysávot tartva repül a földetérési pontig.
            Ezt hívják stabilizált megközelítésnek ha jól tudom.

          • Man at work

            Mi az a “bruti”?

          • Drebil hadnagy

            Az kéne, hogy utasokkal tele “szarajevói” leszállásokat csináljanak. :-DDD

        • Lajosné Mária Bálint

          Maga arc nélkül hiteltelen. Miért nem meri vállalni a képét?????

    • HMCS

      Hívők plusz egymást hergelik.
      Felesleges a racionalitást és a fizikát elővenni. 🙂

    • Katalin Kiss

      Kedves Debil Hadnagy! Igen, vannak helyek/épületek, ahol egy-egy nagyobb gép elhaladásakor csörömpölnek a tányérok a vitrinben! Mivel engem személy szerint ez nem súlyt, nem is tudok videoval szolgálni, de bízom benne, hogy valaki majd közre bocsájt egy ilyet

      • Drebil hadnagy

        Debil? Haha! Nagyon eredeti poén, még sose hallottam!

        (Egyébként sújt, nem súlyt.)

        • Katalin Kiss

          Köszönöm a helyesbítést

    • Lajosné Mária Bálint

      Hát maga tényleg egy DEBIL!!!!!

      • Drebil hadnagy

        Nem zavar, ha érvek nélkül személyeskedik valaki, de most jött el az idő, hogy elmagyarázzak valamit.
        Ha adott egy sorozatkarakter (Frank Drebil hadnagy a Nagyon Különleges Ügyosztály c. sorozatból), akinek a neve játék a “debil” szóval, és én tőle veszem a felhasználónevem, akkor nincs sportértéke engem ledebilezni. Nem szellemes, hanem szánalmas.
        Szóval ki kéne találni valami jobbat, mert ez olyan, mintha Lütyő őrmester lenne a felhasználónevem, és azzal szellemeskednétek, hogy lütyő vagyok.
        Azt javaslom, hívjatok inkább idiótának vagy balfasznak. Azzal is csak magatokat minősítitek, de azért az egy fokkal kevésbé szánalmas.

        De a repülőgépek miatt akkor se fog omladozni a házfal, sajnálom.

  • Mihaly Borbely

    A reptér száz éve épült. Mindenki aki ott lakik, tudott a reptérről, amikor oda költözött. A nyomott ingatlan-árakat persze szívesen benyelték azok, akik most hivatásos áldozattá avanzsáltak hirtelen. Én Berlinben lakom, a Tegel reptértől nem messze, az első hónapban még hallottam a zajt, aztán teljesen megszokta és szűrni kezdte az agyam. Ez biztony tömény műbalhé.

    • György Gariscsák

      Téved.
      A reptér létesítését legelőször 1939-ben említik az újságok. Utat 1943-ban létesítettek hozzá, a tényleges átadás 1950. május 7-én történt. Ugyanakkor ma kb. Rákoshegy száztíz éve lakott terület. Ráadásul Rákoshegy szempontjából csak az 1983-ban átadott kettes kifutópálya okoz elviselhetetlen zajt és egyéb problémát, tehát nem az egyes kifutó. Ezekről a lehetséges gondokról már a létesítés előtt is felhívták a figyelmét a tervezőknek. Utóbbiak mégis mindenáron ide “álmodták” a kifutópályát. Ennek érdekében még az építési szabályzatot is eltörölték Budapesten. (Vidéki városokban ez ma is él. Ez azt mondja ki, hogy lakott területtől nem lehet öt kilométeren belül kifutópályát létesíteni és fordítva: kifutópályától nem lehet öt kilométeren belül lakott terület. Többek között azért, mert baleset esetén a földön is számíthatnak áldozatokra.) Végül a kifutó megnyitása előtt megígérték, hogy a Rákoshegy felőli pályavéget nem fogják használni… Ez pont olyan, mintha egy autónál megígérnék, hogy nem fogják a kormányt balra tekerni, inkább mennek majd három jobbkanyart és ugyanott lesznek. Persze, hogy használták. Egy év tiltakozás után felfüggesztették a pályavég használatát. Majd jött 2004. Ekkor törvénytelenül egy kormányhatározattal ideirányították a forgalmat ismét. (Mi 2003-ban költöztünk ide.) Tiltakozásokra azóta sokféle válasz van, a legérdekesebb: nem tudják a forgalmat innen elterelni, mert törvénytelenül lett ideterelve, “nem tudják” ki az illetékes. Hab a tortán, hogy zaj pedig pont azért van a reptér környezetében itt a legkevesebb, mert törvényes forgalom sincs erre…
      Lépjünk túl a zajon. Minden valamirevaló reptéren van egy biztonsági védőövezet. Ez esetleges balesetek esetén a károk minimalizálása miatt létesítik. Van egy tól-ig határ, ami alatt komoly műszaki hiba esetén a felszálló repülő már nem tud a földön maradni, de felszállni sem, így lezuhan. Ezért ezen a távolságon alatta max. birkalegelő van. Fű. Puszta, nyáron tikkadt szöcskenyájakkal. Itt lakóterület is van, kertes családi házakkal. Pár hónapja esett le pont 1600 méterre a kifutótól egy gép egy volt szovjet köztársaságban. Nincs kedvem kiguglizni hol-mikor. Itt az a gép már házakra esett volna.
      Nyomott ingatlanárak pedig pont a probléma agyonhallgatása miatt nincsenek, így paradox módon a tiltakozók tényleg maguk alatt vágják a fát, már amennyiben megoldása nem lesz a dolognak.
      Nem tudok nyiltakozni a Tegel repülőtérről, de garantált, hogy a XVII. ker. Batthyány-Szenczi M. utca sarkán nagyon nehezen tudná az agya szűrni a száz méterre feje felett elhúzó repülők zaját.

      • Mihaly Borbely

        Ja, ha nem 100, csak 80 éve lehet tudni, akkor mindjárt más. 😀

        • György Gariscsák

          Ennyi?!

          • Mihaly Borbely

            Elnézést, nincs időm mélyebben belemenni.
            Nem tartom túl produktívnak a reptérrel háborúzást, amiről a legidősebb élő ember is kisgyerekkora óta pontosan tudta hogy oda fog épülni. Reptér mellett lakni kényelmetlenségekkel jár, pontosan tudom, mert én is reptér mellett lakom. Akit ez zavar, az minden további nélkül elköltözhet máshova. Sokkal egyszerűbb megoldás lenne, mint a háborúskodás. Pont ettől lóg ki a lóláb, hogy a háború a háború kedvéért folyik. Az idős emberek jobb híján gyakran foglalkoznak ilyen mondvacsinált háborúkkal, a nagymamám is a szomszéddal pereskedik amióta megözvegyült és unatkozik.

          • Katalin Kovácsné Földesi

            Családunk tulajdonában áll a parcellázáskor megvett telek és a ráépített épület. Még ma is. Akkor eszerint azt azért kell eladnunk, hogy a magához hasonló okosoknak igazuk legyen? Azért kell áron alul eladni, mert tudtuk, hogy mi épült 34 éve ide? Ugye ezt nem gondolja komolyan

          • Mihaly Borbely

            Nekem aztán tök mindegy, hisztizhetnek is tovább ha az jobban esik mint megoldani a saját problémájukat. Sose volt titok hogy reptér lesz ott, szóval nem értem miért kell rávetíteni erre a dologra a mondvacsinált frusztrációikat.
            Más családok mindenüket elvesztették a múlt században, ugye nem kezdünk el áldozatot játszani amiért az anno bagóért megvásárolt telek most csak az ötvenszeresét éri, nem pedig a hetvenszeresét?

          • Katalin Kovácsné Földesi

            Amikor Rákoshegyet felparcellázták az a századforduló előtt volt… Miből gondolja, hogy akkor már tudták, hogy itt repülőtér lesz? Tényleg ennyire sötét, vagy agymosott, hogy nem tud gondolkodni? Nézzen már utána a terület parcellázásának, utána okoskodjon. Ja és úgy látszik nem én és akiket zavar a zaj a hisztisek, hanem Ön kedves Mihály, aki amikor az empátiát osztogatták beállt a sor végére, és mivel rendkívül udvarias embernek tartotta magát mindenkit maga elé engedett…. A hatását láthatjuk

          • Mihaly Borbely

            Százhúz évvel ezelőtti dolgokért akar elégtételt venni? Hány generációval ezelőtt volt az? Komolyan gondolja hogy bármiféle követelése lehet egy tizenkilencedik századi telekvásárlás alapján? Akkor még fel se találták a repülőgépet, az ég szerelmére! 😀 Miért nem rögtön a török államot perli, biztos vagyok benne hogy valami ősi rokonával jól elbántak Szulejmánék annak idején. 🙂
            Mégis, kivel kéne empatikusnak lennem? A halott rokonával, akinek lecsökkent a telke értéke nyolcvan évvel ezelőtt? Önnel csak annyi történt, hogy örökölt egy ingatlant. Szegénykém.

          • Katalin Kiss

            “Akkor még fel se találták a repülőgépet, az ég szerelmére!” Igen, valahogy így… 🙂 Valószínűleg már feltalálták, de 2-es kifutó akkoriban még sehol sem volt, az 1-esen pedig autóút és sorompó vezetett keresztül… 🙂 Én még fiatal vagyok, nekem még nem volt döntésem, hogy ide születek-e, de most eldönthetem, hogy itthagyom-e a házat, amit nagyszüleim, majd szüleim építgettek. Nem szívesen. A környék teljesen élhető (legalábbis ahol mi lakunk), amikor betartják az előírásokat, így van bizodalmam abban, hogy születhet megoldás… ha pedig hosszútávon tovább fejlődik a reptér, és már tudják, hogy kevés lesz a többi pályavég a forgalom lebonyolítására, talán elgondolkodhatnak egy új pálya építésén, ahol a tervezésnél már figyelembe veszik a jogszabályokat… biztos lehetne azzal is sikkasztani…

          • Lajosné Mária Bálint

            Katika ilyennel nem érdemes vitatkozni, aki képes volt itt hagyni a hazáját nem hogy segítené hontársait, inkább belénk rúg. Remélem kinn külföldön majd egyszer megtudja, milyen érzés ha utálni fogják őt,és nem lesz segítsége. sajnos agyilag úgy sem ér fel sehova!!!!! Ez a pasas mert a nevét sem érdemes leírni egy PROVOKÁTOR akit ezért fizetnek!!!!!!!!!

        • Attila Romhány

          Nem tudom te ki vagy es mit akarsz tobb 100 km tavolsagbol. Heccelni akarod az itt lakokat es kommenteloket vagy csak a tudatlansagodat fitogtatod?

    • Tarpi

      Ismét egy baromi okos ember. A repteret 1950-ben adták át. A lakóterületen 1930-ban már álltak a házak. Az elviselhetetlen zaj 2005 óta van, addig nem volt.

      • Mihaly Borbely

        Aki a város szélén vesz házat, annak számolnia kell a lehetőséggel hogy gyárak / erőművek / repterek vagy bármi más kellemetlen dolog épülhet később a közelbe. Éppen ezért, cserébe mindig sokkal olcsóbbak ezek az ingatlanok, valószínűleg ezért is vettek ott lakást, csak az olcsóság következményeit nem hajlandók viselni, még 80 év után sem. Senki nem igérte anno, hogy az idők végezetéig csendes kertvárosi övezet lesz a terület. Arról nem beszélve, hogy aki a 30-as években elég idős volt hogy ingatlant vegyen, az ma már egészen biztosan nem él, szóval mindenki a halott rokonai nevében háborog éppen.

        Akkor bezzeg nem visítozna senki, ha pozitív változás állt volna be a környéken. Akkor nem mondaná senki, hogy a nagyitól örökölt lakásra utólag rá akar fizetni az önkormányzatnak, mert mostmár többet ér. Nem, csak a negatív változás érdemel kompenzációt, akkor is ha 80 éve mindenki pontosan tudja hogy ott reptér lesz, és a repterek hangosak.

        • Lajosné Mária Bálint

          Ne haragudjon de maga egy “barom” és ráadásul rosszindulatú is. Mondtam az előbb ,hogy külföldről kussoljon, és ne szóljon bele az itt élők dolgába. Kénytelen vagyok most már ilyen drasztikus lenni. UNDORÍTÓ FÉREG!!!!!!!

    • Lajosné Mária Bálint

      Aki nem itt él az ne szóljon bele az itt élők dolgába. Sajnálom, hogy az értelmi képessége nem tudja felfogni, hogy minket a 2-es pálya Rákoshegyi vége zavar amit 1983-ban indítottak Rákoshegy egy 125 éves település ami már rég be volt építve mikor indult a 2-es. A műbalhét meg maga akarja kreálni, és majd nézze meg magát 20 év múlva a zaj hatása mit okoz a szervezetében. Úgyhogy okosabb lett volna ha hallgat,és ennyit a nagy magyarságáról!!!!!!

  • Feri

    Elég csökkent az értelmezési képessége az itt hozzászólóknak: A gondot a 2. pálya okozza, amit 83-ban adtak át, és túl közel épült a lakott területhez. Nem 100, nem 80 és nem is 50 éve, hanem 34 éve. Bőven vannak itt ilyen korú lakosok… Másrészt elvekről is szó van: Ezek szerint ha valakinek elég pénze van, akkor “tojhat” a törvényekre, a hatóság és a bíróság pedig, aki a helyett, hogy a lakosság és a jog érdekeit képviselné, a törvénysértő cég mellé áll? Érdekes, hogy amikor pl. a trafikokról volt szó, baromi gyorsan tudtak törvényeket hozni gazdasági szereplők kárára…

  • The Cockpuncher

    Támogattam az Átlátszót. Nem sokkal, csak adó 1%-kal. Eddig. Ilyen aljas részrehajló cikket nem vártam volna az oldaltól. Sok sikert ezentúl!

    • Attila Romhány

      Esetleg valami részlet megtudható egy névtelenül kommentelőtől, hogy a cikk miben részrehajló?

    • Szepesvári Tamás

      Te biztos nem Rákoshegyen laksz, de szívesen meghívlak, hogy átéld az itt történő részlehajlásokat.

  • Attila Romhány

    Bármilyen kommentre való reagálásom előtt kellett volna megtennem, de pótolom. Nagyon köszönöm Becker Andrásnak a korrekt, közérthető és igen tartalmas cikket, sok munka van benne – és számunkra sajnos sok fájdalom… Ez persze még nem vesz el az értékéből! Még egyszer köszönöm – talán nem merészség – a többi itt lakó nevében is!

    • Szerintem hívjátok meg vendégségbe a kétkedőket egy hétig, hogy személyesen tapasztalják meg a zajterhelést…

  • vehicular

    A cikkből eléggé egyértelmű, hogy szabálytalanil közel építették a második kifutót, és szabálytalanul megengedték, hogy ÉNY irányból is le- illetve felszálljanak a gépek. Emiatt olyan területek felett is megjelentek a gépek, ahol arra nem hogy nem számíthattak a lakók, hanem kifejezetten tilos volt arra közlekedni a gépeknek és nem csak a reptér mellett, hanem távolabbi kerületekben is (Zugló, sőt Buda).

    Kóka büszkén vállalja a sikereit és azt az elvét is, hogy a békákat sem kell megkérdezni a mocsár lecsapolása előtt. A változtatásokkal sikeresebben tudták privatizálni a repteret.

    A forgalom ráadásul többszörösére nőtt azóta, súlyosbítva a szabálytalanságok okozta károkat.

    Nem tudom, mit láthattak volna ebből előre azt érintett lakók, akik most szenvednek a következmények miatt lelkileg, egészségileg és anyagilag is.

    Felesleges trollkodni, a panaszosoknak igazuk van és remélem meg is kapják az elégtételt ugyanúgy, ahogy a gátlástalan döntéshozók és a cinkos hatóságok a méltó büntetésüket. Ha szükséges, európai jogi fórumokig el kell menni.

  • Peter Toth

    Köszönöm En is a cikket. Viszont eroteljesen hianyolom Üllő varos kihagyasat, sot ezen belul az Ulloi Sportliget Lakopark lakoinak megemlítését, akik konkrétan a leszálló övezet alatt helyezkednek el… es a varos onkormanyzata nem tesz megfelelo lepeseket a tárgykorben. Illetve ha megoldható szeretnék a témába jobban belemerulni, igy ha van lehetőség szívesen felvennem a kapcsolatot a temaban szintén jartas személyekkel. Elore is koszonom Peter

  • Na Tibor

    Minden tisztelettel, a sztori a 2-es (31R) pályára van felhúzva, mert az a 34 év miatt könnyebben támadható, de ha valaki korrekt, akkor megemlíti, hogy az 1-es (31L) pálya légvonalban közelebb van ugyanazokhoz a lakóterületekhez, pl Rákoshegyhez, elég ránézni egy térképre, pláne ha nem a pályavéget veszük, hanem azt, ahol jellemzően felemelik a gépet. Az valamiért mégsem zavarja az ott élőket. Én is a jellemző felszálló irány alatt élek csak kicsit messzebb, nekem már mindegy, hogy az 1-es vagy a 2-es pályáról szálltak fel, bár engem kifejezetten szórakoztat, hogy világvárosban élek.
    Az előbb néztem a flightradaron felszállni a 31R-ről egy Airfrance A321-est, 500 méteren volt a Bocskai – Batthyányy felett, amikor elkezdte kerülni Rákoshegyet, amikor pont felettem ment el 1300 méteren volt. A következő Lufi A321 már Rákoshegy közelebbi végénél 1300 méter magasan volt, megcsinálta a kerülőt, felettem 1700 méteren volt.
    Máshol a hangos közúti forgalom, az éjszaka is felvonuló tűzoltók, a dübörgő villamosok vagy a metró miatt van zajszennyezés, falrepedés, ahol meg nincs ott magas a munkanélküliség.

    • Tarpi

      Okoska kurvára zavarja az itt élőket a reptér. Az éjszakai 12-01 közötti 3 percenkénti felszállás is zavaró és a hajnali 5 órakor induló légcsavaros szállító gépek is nagyon kikészítik az embert.

      • Drebil hadnagy

        Ez a 3 percenkénti éjszakai felszállás kb. annyira igaz, mint hogy a repülőgépek miatt repedeznek a házfalak.

  • Kece

    “az ítélet indoklásának egy pontja például kimondja, hogy a repülőtér az érvényben lévő szabályozás alapján nem kötelezhető ún. környezeti hatásvizsgálat lefolytatására, mivel a tevékenységét az első erre irányuló, 1993-as kormányrendelet hatályba lépése előtt már megkezdte”

    Általában nem szeretek a már-már közhelyessé vált kormányellenes narratívával példálózni, de:
    – Ezen az alapon a CEU sem köteles betartani az új felsőoktatási törvényt, mivel a tevékenységét már a hatályba lépése előtt megkezdte.
    – A civil szervezetek sem kötelesek alávetni magukat a civil ellenes törvénynek, ha a tevékenységüket már a hatályba lépése előtt megkezdték.

    Mégis miféle bíró öklendezte fel ezt a lószart?