Human Rights First: a korrupt magyarokat a Magnyitszkij-törvény alapján ki kell tiltani Amerikából

A Stop Soros törvényről tartott szavazás előtt egy nappal adta ki Magyarországról írott jelentését a Human Rights First (HRF) amerikai jogvédő szervezet. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar kormány egyre közelebb van Moszkvához és emiatt egyre megbízhatatlanabb NATO-szövetséges. A HRF szerint felül kell vizsgálni a Magyarországgal folytatott hírszerzési együttműködést, és ideje lenne kitiltani Orbán köreinek legkorruptabb szereplőit az Egyesült Államokból.

A Human Rights First munkatársa májusban járt Magyarországon, hogy kutatásokat végezzen a jelentéshez. Emberijog-védőkkel, külföldi diplomatákkal, újságírókkal és kutatókkal készített interjúkat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A New York-i székhelyű jogvédő szervezet jelentése (PDF) részletesen számba veszi az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott kritikákat: a támadásokat a civil szféra, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a tanszabadság ellen, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet szítását és a rendszerszintű korrupció kiépítését.

„Ez nem a szokásos, tipikus korrupció, ami destabilizál. Ez egy új, teljesen más modell. Ez a korrupció nagyon központosított ezért stabilnak láttatja az országot” – mondta a szervezetnek Krekó Péter, a Political Capital vezetője.

A Human Rights First jelentése elsősorban amerikai közönség – a washingtoni döntéshozók – számára készült, ezért a legnagyobb teret annak a témának adja, vajon Magyarország továbbra is megbízható NATO-szövetséges-e, és hogy mekkora veszélyt jelent az orosz befolyás Budapesten.

A jelentés szerint a felsorolt problémákon felül „Orbán kormánya egyre nyugtalanítóbb közelségbe kerül Putyin Oroszországával, és aggasztó, hogy eközben mennyire nem veszi figyelembe saját és szövetségesei nemzetbiztonsági érdekeit.”

Az egyik aggasztó jelnek azt tartják, hogy a magyar kormány „túlreagálta” az ukrán nyelvtörvény kérdését. Miközben a szintén érintett Románia és Lengyelország békésen próbálja rendezni a vitát, Magyarország áprilisban keresztbe tett a NATO-Ukrajna bizottság ülésének, ami a HRF szerint komoly aggodalmakat keltett diplomáciai körökben.

A HRF-nek név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az, hogy Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt NATO-ügyeket akadályoz, „borzasztóan helytelen” és azt jelzi, hogy Magyarország kiszámíthatatlan. A jelentés emellett az orosz befolyás növekedésének példájaként hozza fel Paks II. építését és idézi az egykori elhárító, Katrein Ferenc az Indexnek adott interjúját is, amely az oroszoknak a magyar hírszerzésre gyakorolt befolyását részletezi.

„Úgy tűnik, a Fidesz egyre inkább a Kreml érdekeinek megfelelően cselekszik, és ez nyugtalanító az amerikai nemzeti érdekek szempontjából, ezért az amerikai kormánynak azonnal és erélyesen fel kell lépnie” – írja a jelentés.

A HRF javaslatokat is tesz a washingtoni vezetés számára. A szervezet szerint az amerikai kormánynak fel kell lépnie a civilek védelmében és meg kell győznie a NATO-t, hogy ne szervezzen Budapesten több miniszteri találkozót, amíg Budapest nem tartja be a demokratikus normákat.

A HRF szerint felül kell vizsgálni a Magyarországgal folytatott biztonsági együttműködést, különösképpen a hírszerzés területén. Nem javasolja a magas szintű amerikai-magyar találkozókat és azt javasolja, hogy a Kongresszus anyagilag is támogassa a magyar civileket és a független médiát.

A HRF azt is javasolja, hogy az Egyesült Államok a Magnyitszkij-törvény alapján tiltson ki a területéről korrupt magyar politikusokat. A szervezet egyik munkatársa erről április elején a The New Republic című amerikai hetilapban jelentetett meg cikket „Szerény javaslat” címmel.

A szövegből kiderül, hogy a közelmúltban lezajlott amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó és a két kormány közeledése ellenére a HRF bízik benne, hogy javaslatai meghallgatásra találnak. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Szijjártó-Pompeo találkozó ellenére Orbán Viktor még mindig nem kapta meg a vágyott meghívót a Fehér Házba. Ráadásul a budapesti amerikai nagykövetség kiállt a sajtószabadság, a civilek és a CEU mellett is.

A leendő amerikai nagykövet, David Cornstein szenátusi meghallgatása a HRF szerint megerősítette a magyar civileket abban, hogy továbbra is számíthatnak az amerikai diplomaták támogatására. Ennek pedig az az alapja, hogy Cornstein hangsúlyozta: nagykövetként harcolni fog az olyan amerikai értékekért mint a sajtószabadság, illetve vallásszabadság, emellett pedig küzdeni fog az antiszemitizmus ellen.