A lassan lecsengő plakátrongálási hullám kapcsán próbáltunk adatokat kérni a megyei rendőrkapitányságoktól és az Országos rendőr-főkapitányságtól arról, hogy gyűjtenek-e a cselekményekkel kapcsolatos adatokat. Ugyanis azt gondoltuk, hogy a témában született gyakori sajtóhírek mögött valamilyen központi utasítás alapján zajló adatgyűjtés is lehet, avagy a rendszeres rongálások miatt esetleg utóbb előírtak valamilyen adatgyűjtést. Minden érintett azt válaszolta, hogy semmilyen utasítás nem született e tárgyban, ugyanakkor az ORFK arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága június 18-án meghallgatta az országos rendőr-főkapitányt a tárgykörben. Az addig ismertté vált rongálások száma 85 volt, és az emiatt indult eljárások többségében a gyanú bűncselekmény elkövetése.
Mint emlékezetes, a kormány által 300 millió forintért verseny nélkül beszerzett, idegenellenes plakátokat elég hamar elkezdték megrongálni. Az első kihelyezett plakátot a Dagály strandnál június 6-án pár órán belül „megjavították”. Másnap egy párt aktivistái rongáltak meg egy fővárosi plakátot, és az emiatt indult eljárásban nyilvánosságra került rendőri jelentés arról árulkodott, hogy a plakátok operatív megfigyelésére kaptak utasítást a járőrök.
Ezt követően naponta jelentek hírek meg újabb hasonló incidensekről, volt olyan is, hogy állampolgárok autóval üldözték a plakátfestőket és rendőrök jelenlétében fenyegették a rongálókat.
Az eseményekkel párhuzamosan több álláspont is jelent meg azzal kapcsolatban, hogy jogilag hogyan minősül a plakátok lefestése vagy leszaggatása, van-e a két cselekmény között különbség, szabálysértés vagy bűncselekmény-e a tett. Külön problematika a tetten ért elkövetők előállításának jogszerűsége, ami nem független attól a kérdéstől, hogy mit gondolunk a cselekmény jogi minősítéséről: ha bűncselekmény, akkor a rendőrnek kötelező előállítani az érintetteket, ha szabálysértés, akkor nem.
A dilemmák mögötti problematika többrétű. Ha valaki szándékosan rongálja meg más vagyontárgyát, akkor alapesetben attól függően felel szabálysértésért vagy bűncselekményért, hogy mekkora kárt okozott. Ha a kárérték 50.000 forint alatt marad, akkor a cselekmény szabálysértés lesz, ha azt meghaladja, akkor bűncselekmény.
Ugyanakkor van egy speciális eset, ami 2010-ben került be a büntető törvénykönyvbe, ez pedig a falfirkálással elkövetett rongálás, közismertebb nevén a grafiti: ha valaki falfirka elhelyezésével rongál, akkor az okozott kártól függetlenül bűncselekményt követ el.
Kérdezhetnénk, hogy jön a plakátfestéshez a falfestés? Úgy, hogy a törvény definíciója szerint a falfirka festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, és ebbe a fogalomba nyelvtanilag minden felület lefestése beleérthető, a fal fogalmának ugyanis nincs büntetőjogi meghatározása.
Hogy ez nem légből kapott ötlet, azt bizonyítja, hogy indultak is ilyen büntetőeljárások, erről Papp Károly országos rendőr-főkapitány beszélt is a parlamenti bizottsági meghallgatása során. Ez persze azzal az abszurd következménnyel jár, hogy ha valaki darabokra tépked egy plakátot és ezzel okoz 30.000 forint kárt, az szabálysértést követ el, míg ha valaki egy betűt a plakáton lefest, az bűncselekményt követ el.
Szerencsére van már bírósági gyakorlat arról, hogy a falfirkát bizony az épített környezetre festik, így a plakátok lefestése büntetőjogilag nem falfirka. Ez év január 10-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta azt az elsőfokú végzést, amely bűncselekmény hiányában megszüntette a Szabadság téri, vitatott emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista, Pápai Gábor elleni büntetőeljárást. Idézet a döntés indokolásából:
„A falfirka elhelyezésének felülete építmény, épület, műtárgy, közterületi berendezési tárgy. […] Falfirka megállapíthatóságához nélkülözhetetlen a felület nem ideiglenes jellege […]. A felirat eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat, stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”
A plakát nyilvánvalóan ideiglenes jelleggel lett kihelyezve és azt könnyű kicserélni, így a kérdés eldőlt.
A bírósági gyakorlat ennél tovább is ment: a Kalocsai Kinga és Szeles András által elkövetett plakátrongálásról jogerős döntésében azt is kimondta a Pesti Központi Kerületi Bíróság, hogy az nem is szabálysértés, mert hiányzik a cselekmény társadalomra veszélyessége, ami minden szabálysértés általános feltétele.
Ezzel persze nem a plakátrongáláshoz való egyetemes jogot mondta ki a bíróság, csak azt, hogy a konkrét esetben hiányzott a büntethetőség feltétele. Ettől még az okozott kárt az eljárás alá vont személyeknek meg kell téríteniük.
Az általános jogi helyzet keretei nagyjából ezek, azonban pontos adatokkal nem rendelkezünk arról, hogy mennyi eljárás indult, milyen minősítéssel és milyen eredményekkel plakátrongálások miatt. Ezért fordultunk közérdekű adatigénylésekkel a megyei rendőrkapitányságokhoz és az Országos rendőr-főkapitánysághoz, kérdezve, hogy gyűjtenek-e a cselekményekkel kapcsolatos adatokat.
A válaszok szerint nem, ugyanakkor a június 18-áig terjedő időszakra vonatkozóan (szűk két hét ez) az országos rendőr-főkapitánynak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtti meghallgatásából tudjuk, hogy a 85 plakát megrongálása miatt 59 eljárás indult, ebből 34 büntetőeljárás és 25 szabálysértési eljárás volt. Tekintettel arra, hogy június 18-a óta közel másfél hónap eltelt, a megrongált plakátok száma vélelmezhetően mára meghaladja a százat.
Az országos rendőr-főkapitány meghallgatására egyébként azért került sor, mert sajtónyilvános ülésen szerették volna tisztázni, hogy operatív – vagyis titkos – eszközökkel került-e sor akár a plakátok, akár a plakátrongálók megfigyelésére. A válasz Papp Károly főkapitány tájékoztatása szerint egyértelműen nemleges, ami némileg meglepő annak fényében, hogy a nyilvánosságra került rendőri jelentés mást tartalmaz.
A fenti jogi okfejtés fényében mindazonáltal fura, hogy a június közepéig megindult eljárások többsége esetében bűncselekmény gyanúja miatt nyomoztak, ugyanis nem kérdés, hogy a plakátrongálás nem ún. graffiti-bűncselekmény, vagyis nem olyan rongálás, amely az okozott kárra tekintet nélkül bűncselekménynek, és nem szabálysértésnek minősülne, és azt is tudjuk az eljárások adataiból, hogy egy plakát 20-30 ezer forintba került.
Tehát aki egyetlen plakátot festett vagy tépett le, az bűncselekményt akkor sem követett el, ha egyébként cselekménye társadalomra veszélyesnek minősül a konkrét esetben.
Plakátot konzultált, kihallgatták az Átlátszó Oktatás szerzőjét
Arra nincs adat, hogy a Kutyapárt & Vastagbőr plakátok megrongálása miatt indult-e eljárás, ahogy arról sincs, hogy milyen döntések születtek az egyes ügyekben. Arra is kicsi az esély, hogy valaha teljes képet kapjunk az ügyek végéről, mert nincs olyan hivatalos statisztika, amiből megismerhetők lennének az eljárásokban született döntések.
De ha kirívóan fura döntés születne valahol, az jó eséllyel eljutna a nyilvánossághoz.
M. Tóth Balázs
Fotó: innen.
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!