Napelemügy: A tender, ami ott sem volt

Fordulatokkal teli a botrányos somogyi naperőműtender utóélete. A pályázatban meghozott döntéseket maga Lázár János függesztette fel, de az azóta megszüntetett NFÜ jogutódja nemcsak Lázár döntését nem adja nekünk, hanem már a létét is megkérdőjelezi. Pedig mi magától az NFÜ-től tudunk a döntésről, és épp az átlátszó cikke miatt küldött levelükből.

Az Átlátszó 2013. szeptember 23-án írt tényfeltáró riportot a somogyi napelemtenderről, amelyen frissen alapított és NFÜ-közeli cégek nyertek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még aznap levelet küldött nekünk (PDF), amelyben azt írták szerzőnknek: „Ön az atlatszo.hu-n megjelent cikkében olyan támogatásokról szóló döntéseket sorol fel, amelyek hibásan kerültek fel az NFÜ honlapjára. A KEOP IH [a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága] 2013. július 25-én valóban számos pályázatot bírált el és ki is értesítette a kedvezményezetteket. Lázár János az NFÜ-t felügyelő kormánybiztosként az összes döntést felfüggesztette, és erről az érintetteket hivatalos úton értesítették. Kérem, hogy az olvasóik pontos tájékoztatása érdekében jelezzék: a cikkükben felsorolt cégek jelenleg nem rendelkeznek támogatói határozattal. [Ezt meg is tettük, ld. itt.] A tévesen szereplő információk az NFÜ honlapján a mai napon kijavításra kerülnek.”

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az NFÜ tehát éppen azon a napon döbbent rá arra, hogy két hónappal korábban véletlenül hibás döntést hoztak, amelyről hibás tájékoztatás került fel a honlapra, amikor írtunk róla. Kérdés, hogy nélkülünk vajon mikor tűnt volna fel e döntések hibás volta bárkinek is. A magukat nyertesnek gondoló pályázók nyilván szerettek volna szerződést kötni, hozzájutni a támogatáshoz, és elvégezni a munkát. Lehetséges, hogy két hónapig semmi sem történt ebben az ügyben, majd cikkünk nyomán szeptemberben döbbentek rá a hibára? A pénzt végül mindenesetre – ha nem is lélegeztetőgépekre, de – óvodákra költötték.

Ennél is jobban érdekel azonban bennünket, mivel indokolta Lázár János azt a döntését, amivel a két hónappal korábban nyertesnek hirdetett pályázatokat megsemmisítette. Adatigényléssel fordultunk tehát az NFÜ-höz, kérve, hogy küldjék meg a döntést a számunkra.

NFÜ → Miniszterelnökség

Az NFÜ persze nem válaszolt, ezért mi pereltünk. Maga az eljárás eleve nehézkesen indult: az NFÜ-t a kormány azóta szétdarabolta, négy jogutódja is van, így az első tárgyaláson csak eljárásjogi kérdésekről volt szó; tisztázódott, hogy az általános jogutód a Miniszterelnökség, így a következő tárgyaláson már ők voltak az alperesek.

A Miniszterelnökség nem ment a szomszédba a legváltozatosabb érvekért, amelyek a Lázár-döntés kiadása ellen szóltak. Először is arra hivatkoztak, hogy már korábban is beadtunk ilyen adatigénylést, tehát valójában feleslegesen terheljük a közigazgatást. Csakhogy az adatigénylést nem maga az Átlátszó adta be, ráadásul a közérdekű adatok kezelőinek nincs mérlegelési joga: valamennyi adatigénylésre kötelező válaszolniuk. Nagyobb probléma, hogy az NFÜ a korábbi adatigénylésre sem reagált érdemben: amit küldött, az nem adott választ az igénylésben foglalt kérelemre. Nekünk pedig még csak nem is válaszolt az NFÜ.

Miért kérjük az adatot? Csak.

A közérdekűadat-igénylést nem kell megindokolni, a bíróságnak csak arról kell döntést hoznia, hogy a kért adat közérdekűnek minősül-e, vagy sem – előbbi esetben azok kiadására kötelez, utóbbiban jogosnak minősíti az adatkiadás megtagadását. Mégis, újra és újra belefutunk abba a helyzetbe, hogy a tárgyalóteremben az adatigénylés hátterét is ismertetni kell. Ez esetben az volt a gond forrása, hogy az alperesnek nem volt világos, mely döntést is kérjük pontosan. Persze ahhoz, hogy ez tisztázódjon, nem kellett volna fél évet és két bírósági tárgyalást kivárni: még az adatigénylés teljesítése előtt rákérdezhettek volna, hogy mit kérünk. Szerintünk egyébként világos: Lázár Jánosnak a KEOP IH pályázati döntéseit megsemmisítő döntéseire vagyunk egyre kíváncsibbak.

A tárgyalás itt lépett legabszurdabb szakaszába: a Miniszterelnökség képviselője kétségbe vonta, hogy ez a döntés egyáltalán létezik-e – annak ellenére, hogy mi sem tudunk róla máshonnan, mint magának az NFÜ-nek a leveléből, amit nekünk írt. A per aznapi része ezzel félbe is szakadt: most nekünk kell bizonyítanunk, hogy az NFÜ valóban írt nekünk ilyen levelet. Csatoltuk tehát azt a levelet, amit háromnegyed évvel ezelőtt az átlátszó szerzőjének írt az NFÜ, és amiből kiderült: Lázár János felfüggesztette a napelemtendert.

Talán az NFM

Mindazonáltal nem lennénk most az NFÜ irattárosainak helyében. Az alperesi képviselő ugyanis rendkívül bizonytalanul nyilatkozott azügyben, vajon hol is lehet az általunk kért döntés – feltéve persze, hogy egyáltalán létezik… A négyfelé szabdalt NFÜ általános jogutódja ugyan a Miniszterelnökség, de a KEOP-féle döntésekkel kapcsolatos hatáskörök a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerültek, így lehet, hogy maga a Lázár-döntést tartalmazó okirat is náluk van. Szerintünk ugyan az egykori elnök által előkészített irat legalább egy példányban megvolt az elnök titkárságának is, de rajtunk nem fog múlni: a következő tárgyalásra a Miniszterelnökség mellett az NFM idézését is kértük.

Így jött el június 19-e, a tárgyalási nap, amikor az NFM és a Miniszterelnökség képviselőjének megállapodásra kell jutnia abban, hogy melyiküknél is található a kérdéses döntés. A tárgyaláson azonban nem jelent meg a Fejlesztési Minisztérium képviselője – a bíróság elfelejtette megidézni.

Legközelebb augusztus 26-án próbálkozhatunk bebizonyítani, hogy a kérdéses döntés a nyilvánosságra tartozik, az NFÜ – és jogutódjai – törvényt sértettek, és ha sikerrel járunk, talán még az is kiderül, vajon mivel indokolta Lázár János, hogy egy EU-s pénzből finanszírozott, lezárult, és nyerteseket hirdető tender eredményét megsemmisítse. Talán épp ugyanaz az ok, mint amiért az átlátszó tavaly nyári cikke botrányosnak nevezte a tendert?

Asbóth Márton